Budapest egyik külső kerületében, egy elhagyott parkban járunk. A fiatal férfi gallyakkal és falevelekkel hevenyészve betakart holtteste a bokrok tövében, a földön fekszik. Mellette egy lábnyom és egy elnyomott cigaretta. Bár valaki láthatóan megpróbálta elrejteni az áldozatot, a hulla – a mellkasából kiálló késsel együtt – így is könnyen észrevehető, egy asszony bukkant rá kutyasétáltatás közben. A rendőrautó szirénája egyre közelebbről hallatszik, majd néhány perc múlva már meg is érkeznek a helyszínelők.
Persze mindez csak egy játék, a holttest egy élethű műanyag bábu, az akciócsoport pedig nem az elhagyott parkba, hanem a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetének kápolnájába érkezik. Itt kapott helyet a Kutatók éjszakájának egyik legnépszerűbb programja, a CSI Hungary, avagy helyszínelés magyar módra. Az ORFK Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetével közösen szervezett bemutatóra a regisztráció megnyitása után tíz percen belül elkeltek a férőhelyek. Az érdeklődők egy rendőrségi szalagkordon mögül nézhették meg, hogy mennyiben különbözik a magyar helyszínelők munkája attól, amit a CSI című amerikai sorozatban láthatunk.
Legalább egy hasonlóság biztos van: csakúgy, ahogy a CSI-ban, a magyar helyszínelő csapatban is helyt kapott egy rovarokra specializálódott biológus. Bozó Csaba szaktudása segítségével például pontosabban meghatározható a halál időpontja. A bűnügyi technikus ezen kívül egy speciális hőkamerát is bemutatott, amellyel ruhán keresztül is mérhető, hogy hol mennyi hőt bocsát ki a test, ezzel detektálhatóak például olyan anyagok, vérszennyeződések, amelyek a ruha miatt szemmel nem láthatóak.
A cél minden helyszínelésnél az, hogy lehetőleg minél több vizsgálatot el lehessen végezni a holttest levetkőztetése és elmozdítása nélkül – hangsúlyozta a bemutató főszereplője, Kosztya Sándor őrnagy, rendőrorvos. A helyszíni halottszemlén az orvos egyik legfontosabb feladata annak megállapítása, hogy történt-e bűncselekmény vagy öngyilkosságról, esetleg balesetről is lehet szó. A demonstrált esetben viszonylag egyértelmű a válasz, hiszen a halottat láthatóan megpróbálták elrejteni, tehát szinte kizárható, hogy saját magát szúrta mellkasba.
Az elkövetés eszköze jelen esetben adott, azonban sokszor csak például a szúrt seb alakjából, mélységéből kell rájönni, hogy mit döftek az áldozatba. A következő pont a halál idejének megállapítása. Itt a különböző hullajelenségek adnak támpontot az orvosnak, ám csak valószínűsíteni tudja, hogy 24 óránál régebben állt-e be a halál – magyarázta Kosztya Sándor. A bemutatott esetben a helyszínen talált cigarettacsikk alkalmas arra, hogy DNS mintát vegyenek róla, ami persze, a filmmel ellentétben, nem még aznap délutánra, hanem egy-két hónap múlva készül el – élcelődött Kosztya Sándor. De a DNS vizsgálat így is nagyon fontos, hiszen ha gyanúsít valakit a rendőrség, akkor ebből látható, hogy járt-e egyáltalán a helyszínen.
A Kutatók éjszakája helyszínelő csapatát erősítette még Mama Sándor százados és Balacskó Ákos őrnagy, valamint a BRFK részéről Jakubecz Tamás. A négy fős csapat szűk egy órába sűrítette azt, amit egy-egy helyszínen több óra alatt kell elvégezniük, nap mint nap. DP
