Magyarországon évente csaknem 3000 új limfómás beteget fedeznek fel, a fejlett országokban, így nálunk is, egyre többen szenvednek a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedésben – hívta fel a figyelmet dr. Demeter Judit a Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának hematológus professzora. A betegszám növekedésének csak az egyik oka a diagnosztika fejlődése, kutatások azt mutatják, hogy az iparosodás velejárói – így például a levegőszennyezés, a vegyszerhasználat – is növelhetik a betegség kialakulásának veszélyét.
Ennek ellenére a limfóma még ma is a kevésbé közismert daganatos betegségek közé tartozik, s bár egyes fajtái időben felismerve teljesen meggyógyíthatók, sokszor késik a diagnózis. A kezdeti panaszok ugyanis sok más problémára is utalhatnak; ilyen tünetek a láz, az erős éjszakai verejtékezés, a látszólag ok nélküli fogyás, a visszatérő fertőzések, de a bőrviszketés is. Az a szerencsésebb eset, mikor kitapintható nyirokmirigy-duzzadás is utal a betegségre, mivel ez megkönnyíti a felismerést – mondta dr. Demeter Judit.
A gyors diagnózis felállítását nehezíti, hogy a limfóma nagyon sokarcú betegség, mintegy hatvan alfaja ismert. A két fő típus az elsősorban fiatalokat érintő Hodgkin limfóma, amelyet felfedezőjéről Sir Thomas Hodgkinról neveztek el, és a Non-Hodgkin limfóma. Utóbbi kategórián belül is megkülönböztetjük a lassan osztódó sejtekből kialakult limfómát, amelyet általában gyógyítani nem, csak egyensúlyban tartani lehet.
A gyorsan osztódó sejtekből kialakuló ún. agresszív limfómák ugyanakkor időben felismerve sikeresen kezelhetőek. Ezek közül is a leggyakoribb a diffúz nagy B sejtes limfóma, ezeknek a betegeknek a kezelésében áttörést hozott a korszerű immun- és radioterápia, 40 százalékról 80 százalékra növelve a hosszú távú túlélés esélyét – hangsúlyozta dr. Demeter Judit.
A WHO felosztás szerint a gyakran előforduló limfómák közé tartozik a myeloma multiplex, amelynek kezdeti tünetei szintén félrevezetőek lehetnek, mozgásszervi betegségre, csontritkulásra utalnak – hangsúlyozta dr. Nagy Zsolt, adjunktus. Az ilyen betegségben szenvedők jelentős része először reumatológus szakorvoshoz kerül, derékfájás vagy csigolyatörés miatt. A betegségre ugyanakkor, ha gondolnak a lehetőségére az orvosok, a jelentősen gyorsult vérsejt-süllyedés is elhívja a figyelmet – jegyezte meg dr. Nagy Zsolt.
A limfómásokat is kezelő hematológus hivatalosan nem tartozik a hiányszakmák közé, ugyanakkor vannak olyan megyék az országban, amelyekben egyetlen ilyen szakember sem dolgozik teljes munkaidőben – mutatott rá dr. Demeter Judit, aki hangsúlyozta: a hematológus szakember képzés keretében nagy erőfeszítéseket tesz az egyetem, hogy minél több fiatalnak kedvet csináljon ehhez a szakmához. DP
