Az elmúlt tíz évben az informatika robbanásszerű fejlődése lehetővé tette, hogy a szív komplex mozgását, funkcióját három dimenziós térben megjelenítő vizsgálati módszerek mellett a szívizomzat összetett mozgását és alakváltozását is elemezni tudják. A legújabb szívultrahangos metodikákról szóló előadás mellett az érdeklődők megismerhetik a szívritmuszavarok diagnosztikáját és terápiáját, valamint bepillantást nyerhetnek a sejttenyésztés rejtelmeibe is. Szeptember 23-án megtudhatjuk, mi a mágneses rezonancia vizsgálat szerepe akut szívinfarktus, heveny szívizomgyulladás és egyéb szívizomsejt elhalással járó betegségek elkülönítésében.
A Sejtbiológiai és Őssejt Laboratórium speciálisan az endothelsejtek, ereink őrző-védőivel foglalkozik. Az endothelsejtek összefüggően borítják az erek belső felszínét, és biztosítják, hogy a vér nem alvad meg az érpályákban. Ha az ér sérülése miatt vérzés következik be, segítik az érfalon keletkezett „lyuk” befoltozását, de működésük kórossá is válhat, amelynek következménye ateroszklerózis, trombózis kialakulása lehet. A laboratóriumban a különböző károsító körülményeket tudják modellezni, hatásukat megmérni.
Az este folyamán ELISA és RIA is várja a látogatókat – a „hölgyek” molekuláris biológiai kutatómódszerek. Az elméleti bemutatót követően a gyakorlatban is bárki kipróbálhatja a tanultakat.
Szó lesz az agyi infarktustól, melyet évente 15 millió ember szenved el világszerte. Közel harmaduk meghal stroke-ban és szövődményeiben, évente átlag 5 millióan pedig tartós egészségkárosodást szenvednek az agyi katasztrófa következtében. A Kardiológiai Központban működő Vascularis Neurológiai Tanszéki Csoport évtizedek óta foglalkozik az agyi embólia kísérletes vizsgálatával és számos olyan, az agykárosodás kialakulásában és a regenerációjában fontos mechanizmust sikerült tisztázniuk kisállat-modelleken, amelyek a későbbiekben terápiás próbálkozások alapját képezhetik.
A
klasszikus élettani vizsgálatok tárgya a látható, megérinthető ún. Langendorff-szív, amelyen a szív önálló működését mutatja be a Kardiológiai Központ Kísérleti Kutató Laboratórium, In vitro Laboratórium. Látható, hogy melyek azok a legfontosabb körülmények, amelyek között a szervezetből kiemelt szív spontán működésre képes. Megfigyelhető, hogyan válaszol a szív külső hatásokra, hogyan fokozható a teljesítménye, hogyan alkalmazkodik a változásokhoz.
A sikeres szívátültetések számát világszerte limitálja a megfelelő donorszervek hiánya. Jelenleg maximum 4 óra áll az orvosok rendelkezésére a donorszív kivételére, szállítására és beültetésére, így csupán egy erősen behatárolt földrajzi területről származó donor szervet ültethetnek be a betegekbe. A Kardiológiai Központ egyik kutatócsoportja egy új szervkonzerváló oldat kifejlesztésével ennek az időnek a meghosszabbításán dolgozik.
A Semmelweis Egyetem programjai a Kutatók Éjszakáján
