1978-ban megszületett a világ első lombikbébije. Azóta több mint 4 millió gyermek született, aki életét ennek a módszernek köszönheti. Az első kezelést végző Robert Edwards professzort az elmúlt évben orvosi Nobel-díjjal tüntették ki. Az akkor alkalmazott módszerek gyors fejlődése egyre több meddő pár számára hozza el a régóta várt gyermekáldást. A Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján az érdeklődők megismerhetik a meddőség kezelésének módszereit, megtudhatják, hogyan lehet a petefészekben többszörös tüszőérést elérni, vagy egyetlen hímivarsejtet egy petesejtbe fecskendezni, és a régóta várt terhességet ily módon létrehozni.
A gyermeket vállaló szülők napjainkban igényt tartanak a korszerű genetikai vizsgálatokon alapuló magzati diagnosztikára. A modern társadalomban az első gyermek vállalása, a szülők életkorának tekintetében egyre inkább kitolódik, 35. év felett vállalnak terhességet. A szűrőmódszerek egyre érzékenyebben, és egyre nagyobb biztonsággal szűrik ki azokat a várandósokat, akiknél a magzati diagnosztikai vizsgálatok elvégzése indokolt, annak érdekében, hogy a beteg gyermek születését elkerüljék, és egészséges gyermekük születhessen.
A molekuláris genetika fejlődésével egyre több betegség genetikai háttere válik ismertté, így azoknál a terheseknél is lehetséges a magzati molekuláris diagnosztika elvégzése, ahol a család kórtörténetében valamilyen genetikai betegség fordul elő.
A Kutatók Éjszakáján az I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika bemutatja az alkalmazott invazív és nem-invazív mintavételi eljárásokon alapuló módszereket is. SzZs
A Semmelweis Egyetem programjai a Kutatók Éjszakáján
