Mintegy hatvan résztvevővel elkezdődött az idei Budapesti Nefrológiai Iskola (Budapest Nephrology School, BNS) a Semmelweis Egyetemen. A 18. alkalommal megrendezett nemzetközi továbbképzésre Európán kívülről, így például Brazíliából, Nigériából, Új-Zélandról és Japánból is érkeztek résztvevők. A hat napig tartó rendezvényen a nefrológia, a hipertónia, valamint a vesedialízis és a transzplantáció legaktuálisabb kérdéseit feszegetik az előadók, minden aspektusból, a molekulától a betegágyig.
„Azt mondják, annak, aki a világ vezető vesegyógyászai közé akar tartozni, legalább egyszer el kell jönnie a Semmelweis Egyetemen tartott budapesti kurzusra” – így érzékelteti a rendezvény jelentőségét Prof. Rosivall László, a BNS megálmodója és alapítója, a SE Kórélettani Intézetének igazgatója, a Magyar Vese-Alapítvány alapító elnöke.
A Hannoverből érkezett Jan T. Kielstein professzor, aki a németországi hasmenésjárvány idején az állami biztos volt, itt számol be először a járvány egyes tapasztalatairól, az áldozatok jelentős részénél ugyanis veseelégtelenség volt a halál oka.
Szintén különlegességnek számít a magas vérnyomás, vagyis a hipertónia eddig nem ismert kialakulási mechanizmusáról szóló előadás. Német kutatók azt feltételezik, hogy a magas vérnyomás – az eddigi tudásunkkal szemben – nem a keringésben, hanem a bőr alatt kezdődik; itt raktározódik – túlzott bevitel esetén pedig felhalmozódik – az elfogyasztott só, azaz nátrium mennyiség.
A só hatására, normális körülmények között bonyolult szabályozási mechanizmuson keresztül, nő a nyirokerek száma és áramlása. Túlzott só fogyasztás esetén fokozódhat a nyomás a bőr alatt és a vérnyomás-emelkedés ennek ellensúlyozására, másodlagosan alakul ki – vélik a német kutatók, s ha igazuk lesz, új alapokra kerülhet a hipertónia kezelése is.
Egyebek mellett szó lesz még a vesebetegek genetikájáról és a krónikus veseelégtelenségben szenvedők, illetve a dializált, valamint transzplantáción átesett páciensek mozgásterápiájáról is.
A magyar vesegyógyászat már a XIX. században is világhírű volt, az 1866-ban született Korányi Sándor megállapításai, illetve módszerei a mai napig aktuálisak a nefrológiában. Ez a fejlődés azonban az 1980-as évek közepén megtorpant. Prof. Rosivall László ennek ellensúlyozására hozta létre a Magyar Vese-Alapítványt, majd később az európai uniós és világakkreditációval is bíró nemzetközi veseiskolát. Ma már Magyarországot a vesegyógyászat tekintetében ismét regionális központként, nagyhatalomként kezeli a szakma – mondja Prof. Rosivall László, aki két éve tagja a Nemzetközi Nefrológiai Társaságnak, amelynek korábban nem volt magyar képviselője. A Semmelweis Egyetem professzorát a közelmúltban felkérték, hogy a nemzetközi társaságon belül vegyen részt az újonnan alakuló speciális stratégiai bizottság munkájában, azaz a jövő tervezésében is. DP
