A korábbi előadók meghívásával ünnepli novemberben a századik előadását a Semmelweis Genomikai Hálózat. Jubilál az intézet is, idén negyvenéves a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai (korábban Biológiai) Intézet.
Dr. Falus András, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatója reméli, hogy a századik előadásra minél többen eljönnek a korábbi előadók közül.
Talán nem túlzás mondani, hogy mostanra rang lett itt megszólalni, én magam is rengeteget okulok az előadásokból – fogalmazott a professzor, aki nagyon fontos feladatnak tartja a tudás kommunikációját.
Az igazgató egyébként azokat előadókat szereti a legjobban, akiknek csillog a szemük és lelkesen, boldogan beszélnek a témájukról. Véleménye szerint jó az is, ha egy előadásból kiderül, hogy a tudomány egyfajta esztétikai kategória is.
Dr. Falus András jelezte, őszre hét előadást terveznek. Az egyik legérdekesebb egyéniségének dr. Dinnyés Andrást tartja, aki az első klónozott egeret, Klonillát létrehozta Magyarországon. A kutató arról az eljárásról beszél majd, amelynek segítségével sikerülhet testi sejteket visszavinni őssejtes állapotba, és így nem kellene embrionális őssejthez folyamodni. Hangsúlyozta: ez nagyon érdekes új irány, de most kezdenek felmerülni azok a problémák, amelyek miatt mégsem annyira használható még ez az eljárás, mint ahogyan a kutatók gondolták.
Az előadásokat ismertetve elmondta: dr. Koncz Ágnes a terápiás antitestfejlesztés irányairól ad korszerű áttekintést. Dr. Bálint Bálint László, a Debreceni Orvostudományi Egyetem kutatójának előadása az epigenetikai térképezés eszközeiről szól.
A SE Sejt- és Immunbiológiai Intézet két kutatója, Tölgyesi Gergely és Éder Katalin témájának a címe: az array komparatív genomiális hibridizáció (CGH) technológia alkalmazhatósága a kromoszómák finomszerkezetének vizsgálatában. A professzor az előadással kapcsolatban kitért arra: a komparatív genom hibridizáció a mai onkológia legsikeresebb eljárása, amelyet chiptechnológiával végeznek. Ennek segítségével a teljes genom szintjén meg lehet ismerni a tumorokban történő DNS szintű változások nagy részét.
Káldy Krisztina, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének a kutatója az oszcilláló génekről és az óragénekről tart előadást. Ezek azért különösen érdekesek, mert a napi ritmust érzékelik.
Az őszi szezon záróelőadója dr. Machovich Rajmund, a Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémia Intézetének egyetemi tanára lesz, akik a véralvadással kapcsolatos új eredményekről beszél majd.
A helyszín és az időpont változatlan: az előadások hetente-kéthetente szerdánként, délután három órakor kezdődnek a Nagyvárad Téri Elméleti Tömb Koch Sándor termében.
A részletes program megtalálható az intézet honlapján.
T-Sz.Sz.
