Az egyetemi klinikák és országos intézetek képviselői megvitatták a magyar egészségügy jelenlegi helyzetét, valamint az aktuális rendeletváltozások  2004. évi intézményi gazdálkodásra és a progresszív betegellátásra várható hatásait. Az egyetemi klinikák és országos intézetek képviselői megvitatták a magyar egészségügy jelenlegi helyzetét, valamint az aktuális rendeletváltozások 2004. évi intézményi gazdálkodásra és a progresszív betegellátásra várható hatásait.

Memorandum

Az egyetemi klinikák és országos intézetek képviselői megvitatták a magyar egészségügy jelenlegi helyzetét, valamint az aktuális rendeletváltozások  2004. évi intézményi gazdálkodásra és a progresszív betegellátásra várható hatásait.

Mára bizonyossá vált, hogy a progresszív ellátás csúcsát biztosító intézetek nehéz helyzete nem oldható meg csupán az intézeti gazdálkodás hatékonyságának javításával,  mivel jelenleg a belső tartalékok elhasználása után, már halmozottan jelentkeznek az egyetemi klinikák és országos intézetek működésében azok a terhek, melyeket a nem megfelelő finanszírozási rendszer, a nem költség arányos HBCS,  és a költségtartalom nélküli német pontrendszer okoz.

Egyetértettünk abban, hogy a már bevezetett és a tervezett finanszírozás szigorítási intézkedések az egyetemeket és az országos intézeteket rendkívül nehéz, akár kilátástalannak is nevezhető gazdasági helyzetbe hozhatja. A differenciálatlan, „fűnyíró elv” szerű bevezetés esetén rendkívüli veszélyét érezzük annak, hogy az ellátás csúcsát jelentő egyetemi klinikai és az országos intézeti ellátórendszer terhelése elviselhetetlenné fokozódik azon gyakorlat következtében, hogy  a kórházak a bonyolultabb, ennek következtében drágább, eleve veszteséget eredményező eseteket a klinikák és az országos intézetek felé irányítják, az egész rendszer veszteségét ezen az ellátási szinten maximálva.

Az ilyen gyakorlat megvalósulása pedig – a ma sem könnyű helyzetben lévő – klinikai betegellátás ellehetetlenüléséhez vezet. A helyzet további romlását okozhatja a szakmai minimumfeltételekről szóló rendelet várható hatálybalépése is, mely a betegszám egyelőre kiszámíthatatlan növekedésével fog együtt járni.

Állásfoglalásunk szerint a tervezett volumenszerződéseket, illetve az ehhez kapcsolódó degresszivitási arányokat az ellátási szintek különbözőségeinek figyelembe vételével differenciáltan kell megkötni. Meggyőződésünk, hogy a szigorítások csak a finanszírozás reálértékének megtartásával együtt akadályozhatják meg, hogy az egészségügyi ellátás területén átfogó intézményi válság alakuljon ki.

Az illetékes döntéshozókkal a kérdés valamennyi fél számára megnyugtató módon történő rendezésének elérésére azonnali tárgyalásokat kezdeményezünk.

 

Budapest, 2004. január 23.