Robotsebészetről, gyógyszerfejlesztésről, digitális fogászatról, a szájüregi szűrés fontosságáról, a konduktorok feladatairól, digitalizációról, dietetikáról, fenntarthatóságról, informatikai fejlesztésekről hallgathattak egyebek mellett előadásokat az 5. Nyári Egyetem második napján, pénteken a résztvevők. A szakmai tematikát ezúttal is színesítették sport és kulturális témájú beszélgetések.   

A sebészet sok évszázados története során volt már olyan, amikor azt hangoztatták, hogy a sebészet eljutott a tökéletessége legmagasabb fokáig, oda, amit az ember addig gondolni sem mert, vagy vágyni volt képes. Pedig ezt az 1800-as években vallott nézetet már többszörösen meghaladták – mondta el a Nyári Egyetem második napját megnyitó, Robotsebészet a gyakorlatban című előadásában dr. Szijártó Attila. A Sebészeti, Transzplantációs és Gasztronterológiai Klinika igazgatója kiemelte, a sebészet kilépett a borbélyműhelyből, és hatalmas ugrás történt, amikor a klasszikus feltáró műtétekből átlépett a kulcslyuksebészetbe, amikor már egy pici nyíláson keresztül operálják a betegeket. A most teret hódító robotsebészet pedig minőségi ugrást fog jelenteni – hangsúlyozta a sebész professzor. Még jobban finomodik a technika, még precízebbé válik a beavatkozás. A robotkarok végén csuklóval és görbíthető karokkal minden irányú, nagy mozgásterjedelmet és finom mozgásokat tud biztosítani. Mint mondta, az 5G használata új lehetőségeket ad a távsebészetnek, és a fejlődés további útja az automatizáció, amikor be lehet majd tanítani a robotot alapvető lépésekre, és az egész folyamatot mindössze egy sebész tudja irányítani. Valamint az űrsebészet, amellyel így a beavatkozások a jövőbeni űrutazásoknál is megoldhatók lesznek. Dr. Szijártó Attila hangsúlyozta, a jövő sebészete minden bizonnyal a szakemberek által végzett tervezésről, az automatizált rendszerekről, az adatról, az adatvezérelt egészségügyi ellátásokról és algoritmusokól fog szólni.

A gyógyszerkészítmények, gyógyszerformulák készítőinek, fejlesztőinek is régi igénye, hogy a beteg számára valamilyen kellemesebb érzettel párosuljon a gyógyszer bevétele – kezdte a Gyógyszertechnológiák a betegközpontúság szolgálatában című előadását dr. Kállai-Szabó Nikolett. A Gyógyszerészeti Intézet igazgatóhelyettese kifejtette, már az ókori egyiptomiak is használtak cukrot, mézet, sőt akár ezüstöt, aranyat is, hogy kiküszöböljék a kellemetlen ízeket és szagokat, segítsék a gyógyszerek bevitelét. A mai fejlesztéseket a betegközpontú gyógyszerészet és gyógyszerformulázás jellemzi, és ma már nagyon sok olyan készítmény, eszköz elérhető a hétköznapi patikákban is, amelyeket innovatív technológiával fejlesztettek ki: a mikrotű, amivel fájdalommentesen lehet hatóanyagot beadni, a gyógyszernyalóka, a szájban oldódó lapocskák, vagy olyan többrétegű tabletták, amelyek pH-értéktől függetlenül egyenletesen képesek leadni a hatóanyagot. A kutatások és folyamatos fejlesztések egy jelentős okának nevezte a szakember, hogy a statisztikák szerint Európában a gyógyszerkészítményt használók körülbelül fele nem megfelelően szedi az adott gyógyszerkészítményét, és emiatt 30-50 százalékra tehető a sikertelen terápiák aránya. 

Digitális evolúció a láthatatlan fogszabályozásban című előadásában  dr. Felkai Tamás egyebek mellett arról beszélt, hogy a fogászaton belül a fogszabályozás a legjobban digitalizálható terület. Az új technológiák segítségével láthatóvá tudják tenni, amit eddig csak klinikai tapasztalatokból tudhattak vagy feltételeztek, és ezáltal megismerhetik és modellezhetik ezeket a folyamatokat. Ez a láthatatlan fogszabályozás, más néven az aligner technológia, amely paradigmaváltást hozott a fogszabályozás területén – emelte ki. A lényege, hogy a fogak szájüregben elhelyezkedésére vonatkozóan van egy célállapot, amit megterveznek, ezt digitálisan megpróbálják lemintázni, és utána digitálisan a fogakat egyik irányból a másikba mozgatják. A folyamatnak ma már része a legmodernebb CBCT berendezések képalkotása, a mesterséges intelligencia által végzett számítások és a robotizált gyártás – érzékeltette a főorvos a fejlődés irányait. 

A lakosságnak csupán a fele jár rendszeresen, éves fogászati szűrésre, ellenőrzésre, amelynek része a szájüregi rák szűrése is – hívta fel a figyelmet a Szájüregi rák, a csendes gyilkos című előadásában dr. Mensch Károly. Az Orális Diagnosztikai Tanszék adjunktusa hozzátette, a legnagyobb rizikónak kitett rossz szociális helyzetű, alkoholt és dohánytermékeket nagyobb mennyiségben fogyasztók csupán 10 százaléka jár el rendszeresen szűrésre, pedig a szájüregi daganatok esetében van egy szűk egy, de inkább fél éves időablak, amin belül jó eséllyel, mintegy 80 százalékban a betegség gyógyítható. Ezen túl viszont már jelentősen, exponenciálisan csökken, 30-25-20 százalék az ötéves túlélési arány. A magyarországi adatok azt mutatják, hogy körülbelül 3200-3400 új esetet diagnosztizálnak évente, és körülbelül 1200-1300 között van a halálozása. A szakember kiemelte a mélyszegénységben élők szűrésének fontosságát, amelyben a tanszékük is szerepet vállalt ez év elején. Továbbá lesújtónak nevezte, hogy Magyarországon a fogkefehasználat átlagban egy főre lebontva 1,4-1,6 fogkefe évente, fogkrém esetén ez 2-2,5 tubusra tehető. Dr. Mensch Károly a szervezett szűrések mellett fontosnak nevezte a megelőzést és az önvizsgálatot, amelyhez kollégáival közösen oktatóvideót is közzétettek az interneten.

A Pető András Karon (PAK) folyó munka, illetve a konduktorok tevékenységének sokszínűségére két előadás világított rá a Nyári Egyetem hallgatósága számára. Dr. Vissi Tímea, a Konduktív Pedagógiai Intézet munkatársa videóbejátszásokkal tarkított előadásában arról beszélt, hogyan tud segíteni a konduktív nevelés a hazai, mintegy 16-20 ezer diagnosztizált Parkinsonnal élő beteg életminőségén. Az a holisztikus megközelítés, amit a Pető Intézetben alkalmaznak a betegek rehabilitációjánál, a betegség szinten tartásánál, messze nem csak mozgásterápiát jelent, hanem komplex segítséget a tanult mozgásformák tudatosításával, újratanulásával, a finommotorikus képességek fejlesztésével, szükség szerint beszédterápiával, életmódtanácsadással együtt – hangsúlyozta az előadó. A beutalóval igénybe vehető heti egy alkalmas csoportos foglalkozások pedig nemcsak motivációt jelentenek a résztvevőknek, hanem a szociális készségeik, kapcsolataik fenntartásában is segítenek. Az elérhető eredményeket pedig egy, a kezelésben 10 éve részt vevő, Parkinsonnal élő idős férfi videóbejátszásával illusztrálta: a felvételen a páciens kézremegés nélkül, jól működő mimikával és artikuláltan beszélt arról, mekkora segítséget jelentett az életminősége javításában és állapota szinten tartásában az, hogy konduktori segítséget kapott.

A konduktornak mindent is tudnia kell – idézte a karon közkeletű aforizmát Pázmándi Eszter, a PAK Humántudományi Intézetének tanársegéde. Hozzátette: elsősorban ugyan pedagógusok, azonban a nevelés és oktatás mellett inspirálnak, differenciálnak, facilitálnak, de legfőképp bátorítanak és motiválnak, sokszor egyénre szabott eszközökkel, megoldási javaslatokkal. A sport pedig jó eszköz a központi idegrendszeri sérültek fejlesztéséhez, mivel nemcsak a motorikus képességeket javítja, de a sportélmény átélése, az a mentalitás, hogy a kitűzött célt kitartó munkával el lehet érni, a páciensek személyiségfejlesztéséhez is jelentősen hozzájárul. Beszámolt arról is, hogy a karon milyen sportlehetőségek érhetőek el a páciensek számára – már saját sportegyesületük is van –, megjegyezve, hogy a páciensek motiválásához néha nem is kell feltétlen nagy beruházásokkal járó eszközbeszerzésekben gondolkodni, a Nintendo Wii például óriási lendületet adott több neveltjüknek is.

Arról, hogy a digitalizáció mennyire alakítja át a globálisan szakápoló-hiánnyal küzdő egészségügy működését, dr. Balogh Zoltán, az Egészségtudományi Kar (ETK) dékánhelyettese adott áttekintést a hallgatóságnak. Az intelligens kórházi ágyak megjelenése az automatikus adatgyűjtés miatt megkönnyíti az adminisztrációt és a betegfelügyeletet is, miután jelzést küld az állapotváltozásokról, ágyelhagyásról is, és szükség esetén gyors beavatkozásra ad lehetőséget a folyamatosan mozgásban lévő ápolószemélyzetnek. A mobileszközök fejlődését igyekszik kihasználni az Ápolástámogató Rendszer kialakítását célzó modellkísérlet is, amelyet az Országos Kórházi Főigazgatóság indított. A rendszer 513 ápolási tevékenység elektronikus rögzítésére ad lehetőséget, illetve a különféle kórházi informatikai rendszerekben is. A korábbi tíz intézményben történő tesztelés és kiértékelés után országosan zajlik a rendszer bevezetése az OKFŐ fenntartású intézményekben, melyhez a Semmelweis Egyetem négy klinikája is csatlakozott ez év július végén, a közeljövőben pedig további két klinika kapcsolódik be. Az Ápolás Támogató Rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy országosan egységesíti, standardizálja az adatgyűjtést, így a kórházi ápolástól elvárható teljesítmény is összehasonlíthatóvá válik – jegyezte meg dr. Balogh Zoltán.  Beszélt a telemedicinában rejlő népegészségügyi prevenciós és betegbiztonsági lehetőségekről, az adminisztrációs terhek könnyítéséről, és a továbbfejlesztési lehetőségekről is, beleértve a mobil nővérállomással, vagy a gyógyszeradagoló kocsikkal való wifis összeköttetést is, amely gyorsíthatja az adatszolgáltatást és az adminisztrációt is, miközben utóbbi csökkenti a félregyógyszerezés lehetőségét is. Kitért a 3D szkennelési technikák alkalmazási lehetőségeire a sebkezelésben, valamint az ápolók munkáját mechanikai úton támogató eszközök, robotok potenciális szerepére is.

Csajbókné dr. Csobod Éva, az ETK Dietetika tanszékének vezetője arról adott áttekintést, mennyire sokrétű feladatot jelent egy kórházi dietetikus számára orvosi utasítás alapján egy dietetikai diagnózis felállítása, majd ezt követően diéta összeállítása, és hogy a feladata messze nem áll meg itt. Fontos szerepe van ugyanis annak monitorozásában is, hogy mennyire tartja magát a páciens az összeállított étrendhez, eléri-e vajon a kívánt célt a diéta, van-e olyan változás a beteg körülményeiben, értékeiben, amelyre étrendmódosítással is reagálni kell. Megemlítette a tápláltság felméréshez használható módszereket, eljárásokat, annak fontosságát, hogy a táplálásterápia során mekkora szerepe van annak, ha jól működő csapatot alkot az orvos, az ápolószemélyzet és a dietetikus, valamint ha sikerül elnyerni a páciens és a hozzátartozók bizalmát. Táplálási teamben gondolkodjanak, akkor nagyon jó eredményeket lehet elérni – hívta fel a hallgatók figyelmét a tanszékvezető.

A magyar egészségügy rendkívül adatgazdag, tekintve, hogy 1993-ig visszamenően minden magyar állampolgár finanszírozási típusú ellátási adata elektronikusan elérhető – mondta előadásában dr. Joó Tamás, az Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK) Egészségügyi Menedzserképző Központja (EMK) adjunktusa. Hozzátette, hogy az EMK az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium tagjaként kutatási célból hozzáférést kapott számos állami adatbázishoz is, beleértve a NEAK, az EESZT, és az NNK járványügyi adatbázisait is. Az adatvezérelt egészségügyre, és egyben a kar közszolgálati jellegére konkrét példaként említette, hogy a COVID-járvány alatt a kormányzat felkérésére mobilcella információk alapján modellezték az állampolgárok mobilitását. A határzárak idején a NAV-val való együttműködésnek és a kutatásaiknak köszönhetően mellékesen pontosítható lett, hogy a nyugati határszélen mekkora az osztrák dohányárubevásárló-turizmus, Szabolcsban pedig az, hogy mekkora a feketekereskedelem miatt kieső árbevétel, mivel csempészáru híján kénytelenek voltak a trafikban vásárolni az emberek. De az adatok arra is felhasználhatóak, hogy modellezzék a mostani cigarettaértékesítési adatok alapján azt, hogy 10-20 év múlva mekkora ellátási igényt jelent majd ez az egészségügyi rendszernek. A mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazására példaként a vastagbél-daganatok szűrésének felgyorsítását és a hiányszakmának számító patológusok tehermentesítési lehetőségét említette. Beszámolt arról is, hogy a kutatási érdeklődésük fókuszába az utóbbi időben bekerültek az információbiztonság, a kiberbiztonság mellett a digitális egészségügy adatvédelmi, jogi és etikai kérdései is. Emellett folyamatosan monitorozzák a világban zajló egészségügyi tárgyú MI-fejlesztési, alkalmazási projekteket, akadémiai kutatásokat is.   

Évi 13 millió haláleset köthető globálisan környezeti okokhoz, 7 millió pedig a légszennyezettséghez. Az antropocén korban egészségügyi alaptézissé válik, hogy a klímaváltozás, a légszennyezés és a környezetszennyezés olyan extrém terhelést jelent, amihez az emberi szervezet nem tud alkalmazkodni, és erre az egészségügynek is figyelemmel kell lennie. Ugyanakkor az egészségügy maga is rendkívül környezetszennyező, mind az üvegházhatású gázok kibocsátását, mind a veszélyes hulladékok termelését tekintve – a fejlett országokban napi fél kilogramm hulladék termelődik betegágyanként. „Az EKK arra koncentrál, hogy általánossá tegyék azt a szemléletet az egészségügyi dolgozók, irányítók körében, hogy elválaszthatatlan egységet alkot az emberi és a környezeti egészség, erre is legyenek tekintettel a munkájuk során, és fenntartható egészségügyet alakítsunk ki” – hívta fel a figyelmet előadásában dr. Boussoussou Nora. Utóbbi olyan szabályozott egészségügyi ellátást jelent, ami a lakosság jelenlegi egészségügyi szükségleteit úgy elégíti ki, hogy a jelen vagy a jövő gazdasági, társadalmi erőforrásait nem veszélyezteti – és ebben óriási segítséget jelent majd a digitális egészségügy és a telemedicina mind szélesebb körű terjedése. Fenntarthatósági szemléletre példaként Németországot említette, ahol lehetőség van arra, hogy egyes betegségeknél a pácienst tájékoztassák arról, mekkora karbonlábnyomú gyógyszerek állnak rendelkezésre a kezeléséhez, és a beteg választhatja az alacsonyabb környezetterhelést jelentő, ámde ugyanolyan hatásos medicinát. Ez különösen egyes inhalátorok esetében jelentene jelentős kibocsátáscsökkentést, dolgozunk is egy protokoll kialakításán a Pulmonológiai Klinikával közösen – jegyezte meg dr. Boussoussou Nora. 

A délutáni program folytatásában dr. Kiss Norbert arról beszélt, hogyan érvényesül a holisztikus szemlélet a bőrgyógyászatban. A szakmai témák után pénteken is a sportra és kultúrára terelődött a figyelem. Kerekasztal-beszélgetést hallgathattak az érdeklődők Növényi Norbert és Lőrincz Tamás olimpiai bajnok birkózókkal, valamint Korda György és Balázs Klári énekesekkel, továbbá előadott Müller Péter Kossuth- és József Attila-díjas író, dramaturg, forgatókönyvíró.

Müller Péter elmondta, az élete a sportról szól, és az összes barátja sportoló, akik közt nagyon régi barátságok is vannak. Kedvenc sportágai közé sorolta az úszást, a vízilabdát, a birkózást és a bokszot. Elmondta azt is, hogy habár immár a 87. évében van, a mai napig lejár a konditerembe, ahol a baráti körével is együtt lehet. A sport az embert derűssé, bizakodóvá teszi, ellenállóbbá a fájdalommal szemben, véd a depresszió ellen, és az élet drámáit is jobban tudja megélni – magyarázta Müller Péter. Ugyanakkor soha nem szabad megfeledkezni arról, bármi is a hivatása az embernek, hogy az élet egy játék – hangsúlyozta. A főként friss orvostan-hallgatókból álló közönségből arról kérdezték Müller Pétert, hogy van-e javaslata a legnehezebb időkre, amikor a legnehezebb boldognak lenni, a vizsgaidőszakban. Ha lehet, mindent meg kell tenni, de saját tapasztalataiból merítve annyit mondott, ha nem sikerül, az sem baj. Karinthy Frigyes szavaival a laza lelkület fontosságát említette, továbbá azt az ismert sportolói jelmondatot, amelyet annak idején Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívónak mondott az edzője egyik mérkőzés hevében, és amely mondat Müller Péter hajdani klubjában, a BVSC-ben is ki van írva: „Ne akarj, csak játsszál!”

Az első nap eseményeiről szóló tudósításunkat itt olvashatják.

Kiss Melinda, Tasnádi Róbert
Fotó: Barta Bálint, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.