Az Egészségtudományi Karon (ETK) hetedik alkalommal megrendezett Infekciókontroll Munkanap keretében mutatták be az „Egészségesen gyógyulni – a centripetális infekciókontroll kézikönyve” című kötetet, amelyet a kar Epidemiológiai Tanszékének vezetője, dr. Barcs István szerkesztett. A munkanapon ezt követően az ország több intézményéből érkezett előadók tíz prezentációban foglalkoztak az infekciókontroll különböző aspektusaival.
Semmelweis Ignác örökségének továbbvitele az ETK-nak is feladata, amely sokat tesz is ezért – jelentette ki a VII. Infekciókontroll Munkanap megnyitóján mondott köszöntőjében dr. Nagy Zoltán Zsolt dékán. Emlékeztetett arra, hogy a kar hallgatói számára kötelező az infektológia, amelyet legalább egy féléves infekciókontroll tantárgy keretében hallgatnak. A dékán kiemelte azt is, hogy a népegészségügyi ellenőr képzés hangsúlya eltolódott a hagyományos engedélyezési, ellenőrzési feladatoktól a járványtan, vagyis az epidemiológia, ezen belül is a kórházi fertőzések megelőzése és annak kontrolljának irányába. A dékán kitért arra, hogy tapasztalataik szerint egyre több szakember vesz részt az ilyen témájú rendezvényeiken, amit a mai teltház is mutat.
Az infekciókontrollt végző szakemberekre partnerként kell tekinteni a gyógyításban – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ha minden tőlünk telhetőt megteszünk a kórokozók távol tartása érdekében, akkor a beteg szövődménymentesen, gyorsabban fog gyógyulni, ennek szolgálata a mi hivatásunk. Mint mondta, mindenki, aki közvetve vagy közvetlenül részt vesz a beteg ellátásában, kezelésében, tenni tud azért, hogy a gyógyulás „egészségesen” történjen.
Galéria
A Semmelweis Kiadó gondozásában megjelent Egészségesen gyógyulni című könyv bemutatásakor kiemelte, amellett, hogy a szerkesztő a kar tanszékvezetője, a szerzők között az ETK több munkatársát is megtaláljuk, továbbá az egyes szakterületek elismert szakértőit. Az alcím, vagyis „A centripetális infekciókontroll kézikönyve” megfogalmazás arra utal, amit az angolszász egészségügyben a betegágy köré szervezett infekciókontrollnak neveznek, miszerint minden a beteg körül, a betegért történik – mutatott rá.
Dr. Nagy Zoltán Zsolt elmondta, a kötet számos terület releváns ismereteit és kutatási eredményeit foglalja össze a betegbiztonság kialakulásának történetétől az egészségügyi, gazdasági és jogi vonatkozásokon át a külföldi példákig, és emlékeztet arra, hogy milyen fontos a betegekkel folytatott megfelelő kommunikáció.
A betegágy köré szerveződő, infekciókontroll témájához kapcsolódó tudományos konferencia első előadását dr. Barcs István tartotta, aki áttekintette azt a négy évtizedet is, ami elvezette a könyv összeállításáig. Mint visszaemlékezett, a Szent László Kórház mikrobiológiai laboratóriumában kezdte pályáját, ahol klinikai mikrobiológiával foglalkozott. Itt sajátította el azt a szemléletet, hogy mindennek a beteg érdekében kell történnie, minél előbb, minél pontosabb eredményeket kell szolgáltatni. Ezt a betegközpontú infekciókontroll szemléletet követi a könyv. A beteg köré koncentrikus gömbfelületként épül fel minden egészségügyi tevékenység és minden szereplő tevékenysége a középpont felé, a betegre hat, vagyis centripetális, azaz befele irányuló.
A könyv az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kialakulásának, tünetegyüttesének, élettani és mikrobiológiai okainak, megelőző, felderítő és nyomon követő rendszereinek, a kórházi epidemiológia elemeinek a gyűjteménye. Nem tankönyvet kívántak összeállítani a szerzők, hanem egy olyan kézikönyvet, amelyet az egészségügy minden szereplője haszonnal tud forgatni.
A konferencián ezt követően mintegy tíz előadás hangzott el az ország különböző intézményeiből érkezett előadóktól. Dr. Oroszi Beatrix (szakmai vezető, Nemzeti Népegészségügyi Központ) a hazai helyzetképről, fejlesztési tervekről és lehetőségekről szólt, dr. Rákay Erzsébet (osztályvezető főorvos, Szent János Kórház, Budapest) azt mutatta be, hogy miért hiánypótló a hazai szakirodalmi áttekintést nézve a bemutatott kötet. Dr. Almási István (osztályvezető főorvos, Tolna megyei Balassa János Kórház) Az első lépés a paradigmaváltás irányába, míg dr. Prinz Gyula (infektológus főorvos, az Infektológiai Szakmai Kollégium elnöke) Infektológiára alapozva, vagy nélküle? címmel adott elő. Dr. Máthé András (infektológus főorvos, Pest Megyei Flór Ferenc Kórház) a szeptikus beteg helyzetét tekintette át az ellátás különböző szintjein, dr. Fekete Ferenc (orvosigazgató, Heim Pál Kórház) a jövőközpontú antiinfektív terápiáról szólt, dr. Lakos András (infektológus) a probiotikummal kapcsolatos kételyekről, dr. Füzi Miklós (Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézet, docens) a kinolon-rezisztencia változásáról a tudatos és az esetleges antibiotikum-politika mellett, dr. Nagy Károly (Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézet, egyetemi tanár) Kézhigiéné Semmelweis hazájától távol, szelleméhez közel – Japánban címmel beszélt. Dr. Hoyer Mária klinikai szakpszichológus Solomon Asch konformitás elmélete a betegbiztonság szolgálatában címmel adott elő.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
