A Magyar Tudomány Ünnepe keretében megrendezett ülésen adták át az egyetem három kiemelt tudományos díját a Semmelweis Szalonban. Az idei Hugonnai Vilma Emlékérmet Dr. Gonda Xénia, a Jendrassik Ernő Emlékérem és Jutalomdíjat Dr. Molvarec Attila, míg a Huzella Tivadar Emlékérem és Jutalomdíjat Dr. Christos Chinopoulos vehette át Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettestől.

Mindhárom kitüntetett példamutató munkát végez az alap-, illetve a klinikai kutatások terén, és eddigi tevékenységükkel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az egyetem előre lépjen a nemzetközi rangsorokban – hangsúlyozta köszöntőjében Dr. Ferdinandy Péter. Az ülés első napirendi pontja a Hugonnai Vilma Emlékérem átadása volt, amelyet idén Dr. Gonda Xéniának, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika egyetemi adjunktusának ítélt oda a Szenátus. A rektorhelyettes emlékeztetett, hogy a díjat 2010-ben alapította az egyetem a 45 év alatti női kutatók elismerésére és támogatására. Dr. Ferdinandy Péter röviden felvázolta Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő életútját, aki 1847-ben született, Svájcban szerzett diplomát, majd közel két évtizedig küzdött azért, hogy ezt itthon is elismerjék. Miután elkezdhette a praktizálást, elsősorban nőket és szegény embereket kezelt.

A díjazott méltatásában kitért arra egyebek mellett, hogy Dr. Gonda Xénia 2002-ben végzett az ELTE pszichológia szakán és a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán, majd az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben (OPNI) kezdte meg PhD-képzését a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának ösztöndíjasaként, Dr. Bagdy György, a Gyógyszerhatástani Intézet igazgatójának témavezetésével. Kutatómunkáját jelenleg is a Dr. Bagdy György által irányított MTA-SE Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai Kutatócsoport, valamint a NAP2-SE új antidepresszív célpont kutatócsoport tagjaként végzi. Kiemelten fontos számára a magas színvonalú klinikai munka, az oktatás és kutatás egyaránt – mutatott rá a rektorhelyettes.

Dr. Gonda Xénia „Borúra derű: depressziós gének a tébolydától a Pszichiátriai Klinikáig” címmel tartotta meg emlékelőadását, amely kezdetén kiemelte: Hugonnai Vilma küzdelme nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nők azzal foglalkozhatnak, azt tanulhatnak, amiben perspektívát látnak és a megszerzett tudást itthon kamatoztathatják, ezért különös megtiszteltetés számára az első magyar orvosnőről elnevezett díj.

Előadásában az elmúlt 16 év kutatásaiból mutatott be ízelítőt, amelyeket még az OPNI-ban kezdett el, majd az egyetemen folytatott különböző kutatócsoportokban. Emlékeztetett arra, hogy a depresszióval, annak genetikai hátterével kapcsolatos kutatások két évtizedre tekintenek vissza, és bár egyre bővül a tudásunk, még mindig sok a kérdés. Az már egyértelmű, hogy a depresszió háttere rendkívül összetett, nagyon sok gén játszik benne szerepet komplex módon és rendkívül fontos a szerepe a gének környezeti hatásokkal alkotott interakcióinak. Kutatásaik közül kiemelte egyebek mellett annak feltárását, hogy a szerotonin transzporter gén rövid allélja olyan tartós személyiségjellemzőkkel mutat együttjárást, amelyek arra hajlamosítanak, hogy kevésbé adaptívan küzdjünk meg a stresszorokkal. Egyebek mellett ismertette egy idén megjelent vizsgálatuk eredményét, amelyben hét, a depresszió hátterében már korábban azonosított génnel kapcsolatban vizsgálták, hogy a tünetek súlyosságát miként befolyásolják a környezeti hatások. Kimutatták egyebek mellett, hogy akik semmilyen stresszes életeseménynek nincsenek kitéve, azok esetében az adott gén hatása nem releváns. Kutatásaik egyik újdonsága, hogy a különféle súlyosságú és típusú életeseményeket is külön kell vizsgálni, mert ezek hatásait nagy valószínűséggel más-más gének közvetítik.  

Galéria

12kép

Az idei Jendrassik Ernő Emlékérem és Jutalomdíj kitüntetettje Dr. Molvarec Attila, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi docense. Dr. Ferdinandy Péter a díjról szólva elmondta: az egyetem egykori tanáráról, a kiváló magyar bel- és ideggyógyászról elnevezett elismerést 1965 óta adják át az egyetemen, a klinikai orvostudomány kiváló művelőjét ismerik el vele. Dr. Molvarec Attila méltatása során emlékeztetett arra, hogy 1997-ben az egyetemen szerzett orvosi diplomát summa cum laude minősítéssel, majd 2007-ig a Kútvölgyi Klinikai Tömbben dolgozott, azóta pedig a Baross utcai Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika munkatársa. Szülészet-nőgyógyászati és endokrinológia szakvizsgával, hipertonológia és szülészet-nőgyógyászati ultrahang-diagnosztika licencvizsgával rendelkezik. Fő tudományos érdeklődési területe a terhespatológia és reproduktív immunológia. 2007-ben szerzett PhD-fokozatot, 2017-ben pedig MTA doktori címet is elnyerte a terhességi magas vérnyomás témakörében.

Dr. Molvarec Attila „Angiogén és immunológiai tényezők vizsgálata praeeclampsiában” címmel tartotta meg emlékelőadását, melynek elején röviden bemutatta Jendrassik Ernő életútját, és hangsúlyozta: megtisztelő számára, hogy ő az első szülész-nőgyógyász, aki átvehette ezt az elismerést.

Dr. Molvarec Attila kutatómunkája során átfogó módon vizsgálta az anyai és perinatális morbiditás és mortalitás vezető okaként számon tartott praeeclampsia kialakulásában szerepet játszó angiogén, valamint szolubilis és sejtes immunológiai tényezőket. Ezzel kapcsolatos eredményei elősegítik a terhességi magas vérnyomás legveszélyesebb formájának, a praeeclampsia kialakulásának pontosabb megértését, és ezzel hozzájárulhatnak a kórkép hatékonyabb megelőzéséhez és kezeléséhez. Mint előadásában ismertette, megállapította egyebek mellett, hogy a keringésben található angiogén és anti-angiogén faktorok egyensúlyzavara központi szerepet játszik a kórkép kialakulásában. Kimutatta, hogy a betegágy mellett is alkalmazható placentáris növekedési faktor gyorsteszt magas vérnyomással szövődött terhességekben hatékonyan alkalmazható a terhesek kockázatbesorolásában. Számos olyan szolubilis és sejtes gyulladásos tényezőt azonosított, amelyek részt vesznek a praeeclampsia anyai tünetegyüttesére jellemző kifejezett szisztémás gyulladásos válaszreakció és generalizált endothel-diszfunkció létrejöttében. Megfigyelte, hogy praeeclampsiában az immunválasz szabályozásában szerepet játszó regulátor T-sejtek prevalenciája jelentősen csökken. Feltárta többek között az endokannabinoid rendszer szerepét is a kórkép kialakulásában.

A Huzella Tivadar Emlékérem és Jutalomdíjat idén Dr. Christos Chinopoulosnak, az Orvosi Biokémiai Intézet docensének ítélte oda a Szenátus. Az egyetem volt tanáráról, a kiemelkedő magyar hisztológusról elnevezett elismerést idén 26. alkalommal adják át – emlékeztetett a rektorhelyettes. Az elismerés szintén az önálló kutatásokon alapuló szaktudomány fejlődését hivatott szolgálni, az elméleti orvostudomány, orvosbiológia kiváló művelőjét jutalmazza – tette hozzá. A díjazott méltatásában Dr. Ferdinandy Péter kitért arra, hogy Dr. Christos Chinopoulos Görögországban született, egyetemi tanulmányait az egyetem Általános Orvostudományi Karán folytatta, 1998-ban diplomázott. PhD-fokozatát az Orvosi Biokémiai Intézetben végzett kutatómunka alapján szerezte 2002-ben, témavezetője Dr. Ádám Veronika és Dr. Tretter László voltak. 2005-ben tért vissza az egyetemre, azóta az intézet munkatársa. Tudományos munkássága kezdetektől a mitokondriális bioenergetika kérdéskörére irányult.

Dr. Christos Chinopoulos „A neurodegenerációtól a daganatbiológiáig: az alapvető biokémia útján” címmel tartotta meg emlékelőadását. Mint elmondta, különös megtiszteltetés számára, hogy az egyetem külföldi munkatársaként kaphatta meg ezt az elismerést. Kitért arra, hogy a díj névadója, Huzella Tivadar hasonló területen tevékenykedett, mint ő, ami az alap biokémiától a rákkutatásig vezette.

Dr. Christos Chinopoulos kezdetben a mitokondriumok szerepét vizsgálta a neurodegeneráció mechanizmusában, majd 17 év kutatómunkája arra a felismerésre vezette, hogy pontosan ugyanazok a folyamatok, amik a degeneráció során meghibásodnak, fognak egy daganat kialakulásakor is túlműködni. Emlékeztetett rá, hogy mentorai, Dr. Ádám Veronika és Dr. Tretter László korábbi munkájának témája a citromsav ciklus alfa-ketoglutarát-dehidrogenáz komplexuma volt. Az ő kutatómunkájában az áttörést 2010-ben a citromsav ciklus következő enzimével, a szukcinil-CoA ligázzal foglalkozó cikkük megjelenése hozta. Ez az enzim felelős az úgynevezett mitokondriális szubsztrátszintű foszforilációért (MSP). Kimutatták, hogy a MSP által keletkező nagy energiájú foszfátvegyületek képződése megakadályozta, hogy az in situ mitokondriumok az extramitokondriális eredetű ATP-raktárat használják el, ezáltal enyhítve a glikolízis következményeit, így nagyobb esélyt teremtve a sejt túléléséhez, különösen hipoxiában. Mint elmondta, ezen a ponton merült fel benne, hogy áttekintse a hipoxia, illetve a metabolikus stressz szerepét más patológiás esetekben is. Felismerte, hogy a fenti leírásra a daganatos betegségek illenének a legjobban. Jelenlegi kutatásának hipotézise, hogy nagy energiájú foszfátvegyületek képződésével az MSP alapvető tényezőként járul hozzá a tumor progressziójához hipoxiában, így a szukcinil-CoA ligáz enzim a daganatterápia alkalmas célpontja lehet.

Dobozi Pálma
Fotó: Adrián Zoltán

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.