Zavart szenvedhet a térlátás, és tompalátóvá válhat a gyengébb szem a kezeletlen kancsalság következtében – hívta fel a figyelmet Dr. Knézy Krisztina. A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának szemész-, gyermekszemész szakorvosa hozzátette, a kancsalság a gyerekek 5-6 százalékát érinti, és legtöbbször fénytörési hiba áll a háttérben. Hangsúlyozta, a probléma nem kinőhető, a megelőzés pedig óvodás kor előtt a leghatékonyabb. A korai szűrés azért is fontos, mert a kancsalság esetenként súlyos szembetegségre utalhat. Kiemelte, a látás hat éves kor felett már nem javítható jelentősen, a felnőttkorban végzett korrekciós műtét pedig csak kozmetikai, esztétikai jellegű.

Kancsalságról akkor beszélhetünk, ha a két szem éleslátáshelye nem ugyanarra a pontra irányul a térben, ezért zavart szenved a kétszemes látás. A probléma általában látványos, időnként azonban szabad szemmel alig érzékelhető az eltérés – hívta fel a figyelmet Dr. Knézy Krisztina. A kancsalság leggyakoribb típusát fénytörési hiba okozza, de ritka esetben súlyosabb megbetegedés – a többi között fertőzés okozta érhártya és látóhártya gyulladás, üvegtesti vérzés vagy gyulladás, esetleg veleszületett szürke hályog, vagy daganat – miatt alakul ki.

A gyermekszemész szakorvos hangsúlyozta, el kell oszlatni a téveszmét, miszerint a kancsalság idővel kinőhető, kiemelte, sok egyéb más betegséghez hasonlóan itt is a prevenció a legfontosabb. A gyermek látórendszere 0-3 éves kor között fejlődik a legnagyobb ütemben, épp ezért még óvodáskor előtt meg kell kezdeni a probléma feltárását és kezelését. Magyarországon a kötelező státuszvizsgálatok során a védőnők és a házi gyermekorvosok is szűrik a kancsalságot, de a gyerekek korából és a kooperáció hiányából adódóan nem mindig sikerül tökéletesen elvégezni a vizsgálatokat. Dr. Knézy Krisztina szerint a szűrésektől függetlenül érdemes időről időre játékosan megnézni, hogy a gyermek lát-e mindkét szemére. „Kukucsjáték” keretében takarjuk el a gyerek egyik szemét, és ellenőrizzük, hogy mennyit lát. Ha a gyermek nem jól felel, vagy nagyon elkezd tiltakozni, akkor elképzelhető, hogy nem lát jól a másik szemével, ezért kellemetlen számára a jó szem eltakarása.

A kancsalság a gyermekek 5-6 százalékát érinti. Leggyakrabban 2,5-5 éves kor között a gyermek átlagosnál kisebb szemgolyójában keletkező fénytörési hiba miatt jelentkezik, 3-5 pluszos dioptriánál már a legnagyobb eséllyel kialakul – emelte ki a szakorvos, majd hozzátette, számolni kell a családi halmozódással. A kancsalság másik, veleszületett formája 0-6 hónapos kor között jelentkezik, és elsősorban a szemizmok fejlődési eltérése áll a háttérben. Elmondta: a szemizmok nem tudják tökéletesen párhuzamosan tartani a szemeket, ezért problémák lesznek a kétszemes látással, és kialakul a kancsalság. Ennél a típusnál a hajlam sokkal ritkábban öröklődik.

Bár a kancsalság, a gyerekek kiváló alkalmazkodóképességének köszönhetően meglehetősen tünetszegény (a szem és az agy korrekciójának köszönhetően nem érzékelik a látásproblémát), a következmények súlyosak lehetnek. Kétszemes látás hiányában zavart szenvedhet a térlátás, de ami ennél sokkal rosszabb, hogy a kancsalító szemet az agy tartósan kikapcsolhatja, így nem tanul meg látni, vagyis tompalátó marad erre a szemére. A tompalátás pedig a későbbiekben bizonyos munkakörök elvégzésében, de akár a jogosítvány megszerzésében is akadályozhatja a beteget.

Dr. Knézy Krisztina elmondta, a Szemészeti Klinika ortoptika és gyermekszemészeti rendelésén kezelt gyerekek fele kancsalsággal küzd. A vizsgálatok során első lépésként a mélyben meghúzódó szembetegségek meglétét ellenőrzik, majd, ha ilyet nem találnak, a fénytörési hiba mértékét mérik fel, és szemüveget írnak a gyermeknek, végül, ha a tompalátóság kockázata fennáll, a gyermek jó szemét meghatározott ideig letapaszolják, hogy a rosszabb szemet látásra kényszerítsék – ismertette a kezelés menetét. Hozzátette: amennyiben a fénytörési hiba korrigálásával a kancsalság nem javul, műtétet kell elvégezni.

Ugyan a későbbiekben is érdemes szakembert felkeresni, a tompalátás hat-nyolcéves kor felett már csak minimálisan javítható. A klinika szakrendelésén ennek ellenére mindennap megfordulnak felnőttek is, hiszen a kancsalságnak pszichés vetülete is van, amit szintén kezelni szükséges. Sokan tapasztalják, hogy a párkeresésben, munkavállalásban akadályozza őket a problémájuk, ezért a felnőttkorban végzett kozmetikai, esztétikai jellegű korrekciós műtét legalább annyira fontos beavatkozás, mint a gyermekkorban előirányzott látáshelyreállító műtétek – emelte ki Dr. Knézy Krisztina.

Haszon-Nagy Zsófia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem