Az allergiás betegségek immunológiai hátterének egy új elemét írta le Dr. Komlósi Zsolt

Az allergiás betegségek kialakulásának egy alapvető immunológia mechanizmusát írta le Dr. Komlósi Zsolt, a Pulmonológiai Klinika adjunktusa. A svájci együttműködéssel folytatott kutatás eredményeit a szakma egyik vezető lapjában, a Journal of Allergy and Clinical Immunologyban publikálta a közelmúltban. A közleménynek egyaránt ő az első, valamint a levelező szerzője.

Dr. Komlósi Zsolt az Európai Tüdőgyógyász Társaság egyéves ösztöndíjával ment ki először a svájci Davosba 2010-ben, az ottani asztmakutatással foglalkozó intézetbe (SIAF), mellyel a mai napig is együttműködik. Itt kezdett foglalkozni az allergiás asztma betegség immunológiai alapjaival. Mivel az allergia egyik alapvető mechanizmusa az immunreguláció hiánya, ezért rendkívül fontos a betegség megértése szempontjából ezen immunológiai folyamat minden építőkockáját megismerni.  

A 2010-ben indult munkájuk középpontjában a később innate limfoid sejteknek elnevezett sejtek kutatása állt, melyek kis számban fordulnak elő az emberi szervezetben, a keringő vérben és a nyirokszervekben, és sokáig ismeretlenek voltak a kutatók előtt. Dr. Komlósi Zsolt és munkatársai alapkutatásuk során elsőként foglalkoztak az innate limfoid sejtek és a B-sejtek kölcsönhatásának vizsgálatával, és in vitro megfigyelték, hogy a hármas típusú innate limfoid sejtek támogatják a B-sejtek túlélését és szaporodását. Azt találták, hogy ezek az innate limfoid sejtek segítik a tranzicionális, regulációs B-sejtek kialakulását a szervezetben, melyeknek fontos szerepük van a megfelelő immunreguláció biztosításában.

A folyamat in vivo jelentőségét betegségmodellek segítségével is bizonyították. Allergiás betegek nyirokszerveiben és allergiás asztmás betegek keringő vérében kevesebb a hármas típusú innate limfoid sejt, és ezzel párhuzamosan kevesebb regulációs B-sejt van, vagyis az in vitro megfigyelt jelenség az élő szervezetben is megvalósul. „Allergiában a regulációs B-sejtek szerepe eddig kevéssé volt ismert. Mi ennek a sejtféleségnek az eredetét kíséreltük meg feltárni, és azt találtuk, hogy egy újonnan felfedezett sejttípus, a hármas típusú innate limfoid sejt segíti ezen sejtek kifejlődését az élő szervezetben. Ez a regulációs B-sejt–indukciós mechanizmus nem működik megfelelően allergiás betegségekben, például allergiás asztmában” – összegezte az eredményeket a kutató.

Az alapvető immunológiai mechanizmus leírásának jelentőségét aláhúzza, hogy az immunterápia forró téma jelenleg az allergia oki kezelésében, és bár pollenallergiában egyelőre nem működik jól, rovarméreg-allergiákban kitűnő eredmények érhetők el. A sikeres immunterápia a regulációs B sejtek számának növekedésével jár együtt.

Emellett Dr. Komlósi Zsolt szerint a B-sejtek és az innate limfoid sejtek kölcsönhatásának más betegségekben is fontos szerepe lehet. Jelenleg a hemopoetikus őssejttranszplantáción átesett betegeket érintő GVHD-ban (graft versus host betegség) vizsgálják a szerepét.

A kutató egyébként az elsők között vett részt a Pulmonológiai Klinika doktori programjában, 2008-ban szerzett PhD-fokozatot, 2009-ben orvosi laboratóriumi diagnosztikából is szakvizsgát tett. Jelenleg megosztva dolgozik a klinikán és a Laboratóriumi Medicina Intézetben, továbbá immunológiát tanít harmadéves orvostanhallgatóknak a Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet óraadójaként.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila

printNyomtatás ▲ Fel ◀ Vissza

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.