Dr. Tőkés Anna-Mária vehette át az idei Hugonnai Vilma emlékérem és jutalomdíjat

Az II. Sz. Patológiai Intézet tudományos főmunkatársa, Dr. Tőkés Anna-Mária vehette át idén a Hugonnai Vilma emlékérem és jutalomdíjat. Az első magyar orvosnőről elnevezett, 2010-ben alapított elismerést évente egy, 45 év alatti orvos-, oktató- vagy kutatónőnek ítélik oda – ismertette Dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes a díj átadásakor.

Hugonnai Vilma életútjáról szólva a tudományos rektorhelyettes felidézte: küzdelmes út vezetett diplomája megszerzéséhez, amit aztán csak 50 éves korában – 18 év küzdelem után – ismertek el hazánkban is. Dr. Bagdy György köszöntőjében beszélt a nők arányáról a Semmelweis Egyetemen: a hallgatók közel 70 százaléka nő, az oktatók között ez a szám 44 százalék. A díjazott szakmai pályafutását ismertetve a rektorhelyettes felidézte egyebek mellett azt, hogy dr. Tőkés Anna-Mária már 18 éve dolgozik a II. Sz. Patológiai Intézetben, 2012-től tudományos főmunkatársként. Tanulmányút keretében járt Liegeben, Heidelbergben, valamint hosszabb időt töltött el Londonban a Cancer Research UK intézet Translational Cancer Therapeutics laboratóriumában, ahol drogrezisztencia kialakulásáért felelős gének és fehérjék vizsgálatát végezte emlőrákokban. 2016 óta PhD témavezető, aktívan részt vesz a diákkörös hallgatók oktatásában, több hallgatója ért el díjazást TDK konferenciákon. 2009-2011-ig Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban részesült, 2010-ben SE publikációs díjat, 2014-ben pedig Dékáni Dicséretet kapott.

Dr. Tőkés Anna-Mária Prediktív és prognosztikai faktorok vizsgálata emlőrákokban, különös tekintettel a távoli áttétek kialakulására címmel tartotta meg emlékelőadását. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon évente közel 7400 új emlőrákos megbetegedést diagnosztizálnak, több mint 2000 nő bele is hal a betegségbe. Az emlőrák gyakorisága Európában lassan, de emelkedik – ismertette az adatokat. Mint arról beszámolt, kutatásai nagy része a metasztatikus (áttétes) emlőrákok vizsgálata felé irányul. Az emlőrákok közel 25-30 százaléka idővel távoli áttéteket képez, ezek kialakulásában szerepet játszó mechanizmusok még nem teljesen ismertek – mondta. Véleménye szerint fontos lenne tudni, hogy mi várható egy primer emlőrákkal diagnosztizált beteg esetében, például, hogy kialakulhat-e áttét, mennyi idő múlva, milyen szervet vagy szervrendszert érinthet. Többek között ezekre a kérdésekre is keresik a választ kutatásaikban. Eddigi vizsgálataik alapján kimutatták, hogy a különböző immunfenotípust mutató primer emlőrákok más-más metasztázis mintázatot mutatnak, azaz más-más távoli szervben képezhetnek áttéteket, valamint az áttétek kialakulásáig eltelt időszak is jelentős különbséget mutat a különböző emlőrák altípusok között.

Dr. Tőkés Anna-Mária és munkatársai azt is vizsgálták, hogy milyen tumorprogresszióban szerepet játszó gének szabályozzák a távoli áttétek kialakulását a különböző emlőrák alcsoportokban. Mint arra emlékeztetett, az immunonkológia szerepe a daganatkutatásban és gyógyításban csak az utóbbi években kezdett előtérbe kerülni, így emlőrákokban kevés a tapasztalat ezen a területen. Ezzel kapcsolatosan is végeztek kutatásokat, amiből kiderült, hogy egyes emlőrákok esetén a tumor infiltráló limfocita aránya szoros összefüggést mutat a túlélési adatokkal.

Előadása végén kiemelte, hogy a jó családi háttér elengedhetetlen a sikeres kutatómunkához. Megköszönte a támogatást azoknak, akik eddigi munkája során segítették.

Ezt követően dr. Bagdy György átadta a Hugonnai Vilma emlékérmet, és zárszavában azt kívánta a díjazottnak, amit Hugonnai Vilma is kitartóan próbált és hangoztatott, hogy össze tudja egyeztetni a család, a gyermeknevelés és a szakmai hivatás örömeit, feladatait.

Kiss-Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

printNyomtatás ▲ Fel ◀ Vissza

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.