Az Egészségtudományi Kar (ETK) a tervek szerint öt területen: intenzív, perioperatív, geriátriai, közösségi és sürgősségi szakápoló specializációkban indít Ápoló MSc mesterképzést. A másféléves, munka mellett végezhető képzés jövő februárban indul az ETK-n.
Az ún. kiterjesztett hatáskörű szakdolgozói modell bevezetését teszi lehetővé az a jogszabály, mely alapján a négy egészségtudományi képzést végző egyetem mesterfokozatú ápolóképzést indíthat. A jogszabály alapján hat területen kezdődhet Ápoló MSc képzés: aneszteziológiai, geriátriai, közösségi, intenzív, perioperatív és sürgősségi szakápoló specializációban. Dr. Nagy Zoltán Zsolt, az ETK dékánja elmondta: a karon a tervek szerint az aneszteziológián kívül minden területen indítják a képzést.
Mint hangsúlyozta: a nyugat-európai országokban bevált képzési forma az ápolók mesterfokú képzése, és az, hogy ennek köszönhetően bizonyos ellátásokat, melyek ma jelenleg Magyarországon orvosi kompetenciába tartoznak, ezzel a végzettséggel rendelkező szakemberek végeznek. Az ilyen feladatok közé tartozhat például a steril sebek ellátása, varratok behelyezése, kivétele, a cukorbetegek, magasvérnyomásbetegek gondozásában, véralvadásgátlót szedők kezelésében való komplexebb részvétel, vagy éppen az első műtéti asszisztensi feladatok. A dékán kiemelte a sürgősségi területet, ahol – mint fogalmazott – a jelentős a szakemberhiány miatt nagy jelentősége lenne, hogy a megfelelően képzett szakápolók átvehessenek bizonyos feladatokat. Példaként említette a triázsolást, vagyis a sérültek állapotának osztályozását.
Nagyon fontos ugyanakkor a kompetenciák előzetes tisztázása, vagyis annak pontos meghatározása, hogy az egyes betegségekben meddig tarthat a kiterjesztett ápolói hatáskör. A szakmának ezt egységesen ki kell dolgoznia képzési formánként, mielőtt 2019 februárjában az első MSc ápolók végeznek – emelte ki a dékán. Hozzátette: fontos, hogy az orvos és az ápoló egymást segítve, kiegészítve, kölcsönös bizalommal végezze majd a betegellátást, és ne alakuljon ki kompetenciaharc – ehhez szükséges a pontos szabályozás.
A pécsi, debreceni és szegedi egyetemeken szeptemberben, míg az Egészségtudományi Karon keresztfélévben, 2018 februárjában indul a képzés. Addig szükség van még speciális jegyzetek, tankönyvek elkészítésére, és folyamatban van a képzési struktúra elkészítése is.
A dékán úgy véli, az új rendszer segíthet a pályaelhagyás megelőzésében, a szakembergárda megtartásában is, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy megtartó ereje van, ha valaki magasabb kompetenciát igénylő feladatokat végezhet, illetve továbbképzést biztosít számára a munkahely. Dr. Nagy Zoltán Zsolt kiemelte annak jelentőségét is, hogy az államtitkárság tervei szerint valamilyen formában kompenzálnák a kórházak abból fakadó költségeit, ha egy munkavállalója egyetemi képzésre jelentkezik, és emiatt helyettesítésre van szükség.
A dékán emlékeztetett: az ETK-n, illetve jogelődjén 28 éve indult az ápolóképzés négy éves képzés keretében. Az elmúlt közel három évtized alatt 2560 fő szerzett oklevelet.
Dobozi Pálma
Fotó: Adrián Zoltán (portré), Kovács Attila
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
