A depresszióhoz vezető gondolkodásmódot befolyásoló gént azonosítottak a NAP program keretében

A depresszió biológiai, genomikai hátterének feltárásán dolgozik a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében Dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes, a Gyógyszerhatástani Intézet igazgatójának kutatócsoportja. Az eddigi eredményekről mintegy 10 cikket publikáltak a világ élvonalába tartozó folyóiratokban, egyebek mellett megállapították, hogy a depresszióra hajlamosító önemésztő személyiségjegy kialakulásában szerepet játszik ugyanaz a gén, melynek az Alzheimer-kór szempontjából is jelentősége van. Az eddigi munka keretében befejezték egy 2500 főt tartalmazó adatbázis genotipizálását is.

Európában már jelenleg is, de 2030-ra az egész világon az unipoláris depresszió jelenti majd az egy betegség által okozott legnagyobb terhet, ha az élettartam csökkenését és az életminőség romlását vizsgáljuk – érzékelteti Dr. Bagdy György a témaválasztás fontosságát. A NAP A keretében az új antidepresszáns gyógyszercélpontok azonosítását megcélzó munkacsoport a depresszió biológiai hátterének feltárásán dolgozik.  Elsősorban genomikai oldalról közelítik meg a kérdést, majd a feltárt összefüggéseket képalkotó vizsgálattal elemzik részletesebben, annak megvilágítására, hogy mely agyterületek játszanak szerepet a szorongásos és depressziós tünetek kialakulásában.

A mostani kutatások alapját egy 2500 fős, angol és magyar önkéntes személyekből álló adatbázis adja, melyet az ún. NewMood vizsgálat keretében kezdtek kialakítani 2004-ben. Az európai uniós konzorciumot magyar részről Dr. Bagdy György vezette, míg Dr. Juhász Gabriella, az intézet docense, aki szintén tagja a mostani kutatócsoportnak, akkoriban Manchesterből vett részt a munkában. Ő friss PhD fokozatával a budapesti csoportból pályázta és nyerte el az angliai pozíciót. Az adatbázis betegségekre, gyógyszerelésre, környezeti hatásokra, iskolázottságra, szociális helyzetre, személyiségvonásokra és gondolkodásmódra vonatkozó részletes adatok mellett genetikai anyagot is tartalmaz mindenkitől.

A NAP program keretében tovább fejlesztették, bővítették az adatbázist, részletes genotipizálást is végeztek, mely során személyenként kétmillió genetikai variánst sikerült meghatározni. Erre a világszerte egyedülálló adatbázisra építik a többi vizsgálatot. „Egyebek mellett arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen biológiai faktorok, milyen személyiségjegyek, vonások, gondolkodási mechanizmusok jellemzik azokat a személyeket, akik fokozottan veszélyeztetettek depresszió szempontjából” – mutatott rá Dr. Juhász Gabriella.  

A kutatócsoport a NAP keretében eddig több mint 10 cikket publikált. Egyebek mellett kimutatták, hogy egy bizonyos génvariáns, ami korábbi vizsgálatok szerint az Alzheimer-kórral is összefügg, rizikót jelent az úgynevezett ruminációra (vagyis önemésztésre), mely a depresszióra hajlamos személyeket jellemzi – ismertette Eszlári Nóra PhD-hallgató a Translational Psychiatry-ban megjelent eredményeiket. A folátmetabolizmus két génje és a rumináció közötti összefüggéseket tárták fel, ami a magyar és az angol mintában egyaránt megtalálható – tette hozzá. Ez az önemésztő, rágódó hozzáállás egyébként többféle betegségre is hajlamosít a depresszió mellett; növeli az alkoholproblémák, a szorongás, a falásrohamok kialakulásának veszélyét.

Dr. Juhász Gabriella ugyanakkor kiemelte: a pszichiátriai betegségek esetében egy genetikai faktor hatása nagyon kicsi, hiszen sok genetikai variáns együttes hatása alakítja ki, hogy valaki hajlamos lesz-e ezekre. Rendkívül fontosak a környezeti hatások is abban, hogy valóban kialakul-e a betegség. Mint elmondta: az érzelmi beállítódásokért az agy limbikus rendszere felelős, így jelenleg képalkotó vizsgálatokkal szeretnék azonosítani, hogy milyen eltérések jellemzik az önemésztésre hajlamos személyek agyi aktivitását, összehasonlítva a negatív sémákat nem használó résztvevőkkel. Az eddigi eredményeik szerint vannak azonosítható eltérések, vagyis vélhetően agyi szinten meghatározott, hogy valaki hajlamos-e az önemésztésre.

Dr. Bagdy György hangsúlyozta: mindig új kutatási irányra ad lehetőséget, ha azonosítanak egy-egy betegségben szerepet játszó gént, hiszen ezek lehetséges gyógyszercélpontok. Egy másik lehetőség, hogy a markánsan rumináló depressziós betegek különválasztásával, akiknél jellegzetes biológiai folyamatok állnak a tünetek hátterében, személyre szabottan másféle terápiát alkalmazzunk – tette hozzá.

Dr. Juhász Gabriella mindezek mellett a NAP B alprogramban is kutatócsoportot vezet, melynek fókuszában a migrén áll. A „Funkcionális MR és genetikai biomarker vizsgálatok migrénben” projektben egyebek mellett sikerült kimutatni, hogy a migrénes rohamoktól szenvedő betegek közül azok, akik ruminálnak, hajlamosak depressziós, szorongásos tünetek elszenvedésére is.

Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem

printNyomtatás ▲ Fel ◀ Vissza

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.