Dr. Forrai Judit

Az orvostörténet és határterületeinek első ünnepén közös tudományos ülést szervezett a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézet Orvostörténeti Munkacsoportja, a Kaleidoscope Művelődés-Tudomány-és Orvostörténeti Folyóirat Szerkesztősége, a Magyar Tudományos Akadémia Orvostörténeti Munkabizottsága, a Magyar Tudományos Akadémia Élettudomány-történeti Munkabizottság és a Magyar Orvostörténeti Társaság.

Az eseményt Dr. Forrai Judit egyetemi tanár, az SE ÁOK Népegészségtani Intézet Orvostörténeti Tanszéki Csoport vezetője, a Kaleidoscope főszerkesztője nyitotta meg. Köszöntőjében emlékeztetett a tényre, hogy ez a délután kezdete egy újfajta színes tudományos együttműködésnek az orvostörténet és határterületeinek kutatásában, mely hagyományt kíván teremteni.

Dr. Győry Hedvig egyiptológus a 18. dinasztia idején az Ebers papiruszban leírt materia medica megválasztásának kapcsán „A marha, mint orvosi alapanyag az ó-egyiptomi gyógyászatban” című előadásának orvosi szempontból egyik fontos eleme, hogy ókori példák segítségével a mai gyógyászatban is fontos lehetőségekre hívja fel a figyelmet. A kutató az orvosságok receptekben olvasható rendeltetései alapján rendszerezte az óegyiptomi gyógyászat alapanyagait, vizsgálta a materia medica megnevezett részeit, a mennyiségeket és az alkalmazás gyakoriságát.

Dr. Győry Hedvig

„Ószövetségi matematika” címmel frappáns demonstrációval igazolta matematikai módszerekkel Dr. V. Nagy Éva (BMGE tanára) Gellért Kis Gábor (ÁVF tanára) közreműködésével Jákob rejtélyes gazdagodásának paradoxonját, együttes munkájukban kidolgozták azt a differencia-egyenletrendszert, amely kétséget nem hagyva bizonyítja a bibliai leírás realitását.

„Híres írók és kórképeik” címmel Dr. Felszeghi Sára egyetemi docens azt a kérdést feszegette, hogy a betegség lehet-e: ihletforrás, politikai eszköz, egy mű feltárhatja-e a betegséget, lehet-e kórkép, és a kórkép leplet ránthat-e a kor képéről. A jellemzően kialakuló betegségek a mindenkori társadalomról adnak tükröt, hiszen sok irodalmi mű tárgyilagos pontossággal számol be szerzője tüneteiről. Szabó Lőrinc családi anamnézise, a heves dohányzással, pénz utáni hajszával, szerelem kontra kötelesség közötti antagonisztikus rohanással kombinálva előrevetíti szervezete jövőjét. Szívrohamainak és sokízületi kínjainak örök emléket állítanak versei. Németh László maga is orvos, Haynal Imre, Korányi Sándor, Szentágothai János kezelik, miközben írásait át meg átszövi betegségének képe.

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár lehetőségei és eredményei az európai orvostörténeti múzeumok között című előadásában Dr. Varga Benedek, a múzeum főigazgatója arról beszélt, miért van Orvostörténeti Múzeum, hogyan jönnek létre ezek a gyűjtemények A budapesti intézmény az ezredfordulóra Európa legnagyobb múzeumává vált. Az állandó kiállítás az ókortól a 20. század elejéig tartó fejlődés tárgyi, művészeti és írásos emlékeit mutatja be, az időszaki kiállítások tematikusan csoportosítják sokszor meghökkentő, más múzeumokban ritkán látható anyagukat (pl. A pestis története, 2007., A sebesült Görgey, 2011. c. kiállítás). A látogatót történeti gazdagság, kidolgozott programok, előadások várják és a befogadási élmény attól függ, ki mennyit hoz magával a fejében, mert a mai kiállítási trendet a téma frappáns megfogalmazása, a figyelemfelkeltés jellemzi. A látványt pedig a kiállítás összessége adja, az installáció élménye.

Urbán Beatrice