Tulassay Tivadar

A Szentágothai János Tudásközpont első évének fontos eredménye, hogy létrejött a működő struktúra, az átgondolt szabályzati rendszer, a működési kézikönyv, a technológiai transzfert koordináló iroda (TTI), és kapcsolat épült ki a szabadalmi ügyvivőkkel. Ezzel jogi, operatív segítőháttér szolgálja a szabadalomban, hasznosítási vállalkozásban gondolkodó kutatókat – mondta dr. Tulassay Tivadar rektor, a tudásközpont igazgatója, akit a szeptemberi audit előtt mérlegvonásra kértünk.

A múlt év eleje óta működő tudományos konzorcium először négy évre tervez, majd egy hosszabb, 8-10 éves időtartamra. Tulassay igazgató úr a tudásközpont létrehozásával kapcsolatban elmondta, a kezdeményezés illeszkedik abba, a kis európai országok felzárkózását segítő folyamatba, amely azt célozza, hogy a világ elismert kutatóhelyein folyó tudományos munkát az innováció, az ipari termékké válás irányába vigye.

Jó példa a sikeres működtetésre az állami támogatásból Szingapúrban létrehozott Biopolisz (http://www.sulinet.hu/eletestudomany/ archiv/2002/0209/10.html), amely hét intézet együttműködésével jött létre, s elsősorban az élettudományok és a biotechnológia területén ér el kiemelkedő eredményeket. A szellemi erő ilyen jellegű koncentrálása a közeljövőben gazdasági eredménnyé, profittá konvertálódhat – jelentette ki az igazgató. A kinti intézmény vezetője a sikeres működést úgy tartja lehetségesnek, ha ezt az állam akár 20 évig is támogatja. Ennyi idő alatt tud a Biopolisz a saját lábára állni. Egy ilyen tudományos központ létrehozása jótékony hatást gyakorol a gazdaságra, vonzza a vállalatokat: nagy gyógyszercégek már otthonra leltek a laboratóriumokban.

Tőketeremtési feltételek

Visszatérve a tudásközpontra, Tulassay professzor megjegyezte: ma még virtuális központként működik abban az értelemben, hogy nincs saját épülete, infrastruktúrája, a kitűzött feladatokat különböző, már meglévő laboratóriumokban végzik. A közeljövő feladata saját „otthon” építése. Előrelépések már történtek: olyan közös működtetésű műszerparkok álltak munkába a tudásközpont keretében, mint például az új fMRI berendezés. Ezek a későbbiekben természetesen egyetlen fizikai környezetbe telepíthetők.

Mint ahogy arra Boda Miklós, NKTH elnök is utalt (alább), nem lehet mindent a pénzhiányra fogni, hanem szemléletváltásra is szükség van a kutatási eredmények ipari hasznosulása érdekében. E célért már nagyon sokat tett az egyetem és a tudásközpont is. A rektor úgy látja, hosszú távon egészséges egyensúlyt kell fenntartani az alap- és az alkalmazott, illetve az innovatív kutatások között. Az előbbi alapozhatja meg az utóbbiakat, amelyek már valóban kézzel fogható hasznot is hozhatnak a gazdaság és a társadalom számára. Alapkutatásokban országosan élen jár az egyetem, így főként arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy az eredmények ne a kutatók fiókjaiba kerüljenek, hanem kockázati tőke bevonásával további fejlesztések kiinduló szellemi alapjai legyenek.

Ma még nehezen képzelhető el, hogy a felsőoktatás jelenlegi finanszírozása mellett az egyetem egyedül kezdjen vállalkozásokba, és nagy összegben invesztáljon ilyen jellegű tevékenységbe. Nincs olyan mennyiségű kockázati tőkéje, amivel ipari termelésbe foghatna.

Az innovatív kutatómunkát azonban hosszú távon kiemelten segíti a közelmúltban elfogadott, nagyon méltányos szabadalmi szabályzat (lásd 8. oldal). Fő szabálya – amely kategóriánként némileg változik – , hogy a keletkező haszon 30 százaléka a kutatót, 30-30 százaléka pedig a laboratóriumot és az egyetemet illeti. A rektor szerint körülbelül tíz évnek kellene eltelnie ahhoz, hogy a hasznosító vállalkozások hasznaiból akkora bevételekre tegyen szert egyetemünk, amelyekből akár már komoly kockázati tőkealap is képezhető a további fejlesztésekhez.

Anyagi hozzájárulással

Az elmúlt hónapok jelentős eredménye, hogy a tudásközpont műszerparkja egy Magyarországon egyedülálló fMRI berendezéssel gazdagodott. A dr. Rudas Gábor által vezetett laboratóriumot (amelyről az 5. oldalon olvashatnak cikket) az egyetem saját anyagi hozzájárulásával alakították ki úgy, hogy a kutatási tevékenység mellett speciális diagnosztikai feladatokat is elláthat. A vizsgálóberendezést támogatta az Egészségügyi Minisztérium, engedélyezte az ÁNTSZ, s a betegellátásra használt munkaórákra befogadta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A pénzügyi tárca azonban csak úgy jegyezte ellen, hogy plusz költségkeretet nem rendelt hozzá. Dr. Tulassay Tivadar szerint már önmagában az fMRI befogadása is jelentős eredmény. A jövő év feladata, hogy a gyógyító célú működtetés feltételeit az OEP-pel szerződési keretben rögzítse az egyetem.

Tolnai Kata–Pap Melinda