Dr. Antal-Szalmás Péter (Debrecen), dr. Bari Ferec (Szeged), dr. Karlinger Kinga (Budapest), dr. Szél Ágoston (Budapest) és dr. Szekeres Julia (Pécs)

A hazai orvosképző egyetemek általános orvostudományi karai összefogtak, s konzorciumot alkotva négy alprojektből álló pályázatot nyújtottak be a Humán Erőforrás Operatív Program Bizottságához. A pályázat elsősorban a bolognai folyamattal, a kreditrendszer bevezetésével, illetve az Európai Felsőoktatási Térség kialakításával kapcsolatos feladatokra koncentrál.

A 3. sz. alprojekt irányításáért egyetemünk felelős. Az elnyert összegből főleg az e-learning és a neten keresztüli szintfelmérés megteremtését, továbbá az idegen nyelven oktató tanárok szaknyelvi továbbképzését szeretnék megvalósítani. A teendőkben kalauzolt: prof. dr. Szél Ágoston, a programbizottság tagja, a konzorcium egyetemünket képviselő főkoordinátora és dr. Karlinger Kinga, a 3. sz. Bizottság programkoordinátora. (E bizottság 3 éven át mintegy 30 millió Ft gazdája, azaz egy-egy kar évente 3-4 millió Ft felett diszponál.)

Az utóbbi időszakban inkább a rivalizálás és nem a hatékony összefogás jellemezte az orvosképző egyetemek társkarai közötti viszonyt. Jó példával jár elől most a négy intézmény, köztünk egyetemünk. Szél Ágoston nem tagadja: nagyon komoly erőfeszítéseket tettek a projektben résztvevők, hogy megtalálják az együttműködés közös területeit. A megvalósítandó célok között szerepel, hogy folyamatos párbeszéd jöjjön létre a különböző képzési területek vezető oktatói között, és így, összehangoltan lehetőleg egy irányba léphessenek. Az együttműködés azért is fontos, mert az európai képzési trendek nagy eltéréseket mutatnak. Ezért szerencsés lenne, ha legalább a legalapvetőbb kérdésekben egyetértenének az érintett egyetemek, illetve karok. Legyen egy olyan országos irány, amely iránytűként használható a saját oktatási reform során. Létrejött tehát a megállapodás az általános orvostudományi karok között a főbb célkitűzésekről, és Debrecen vezetésével megalakult a konzorcium. A benyújtott pályázat négy nagyobb témakörét egy-egy egyetem ÁOK-ja koordinálja.

Kemény feltételek

A legnagyobb probléma, hogy a kért összegnek csupán a felét ítélték meg – méghozzá úgy, hogy a vállalt feladatokat változtatás nélkül el kell végezni. Szél professzor úgy fogalmaz: a fél költségvetésből megteszik, ami tőlük telik. Az egyes intézményeknél 18-20 fős csapatok foglalkoznak a projektekkel, megvalósításuk tehát nem kis munkát igényel. A főkoordinátor hangsúlyozta: annyi hozadéka biztosan lesz a közös pályázatnak, hogy olyan kapcsolati rendszer alakul ki a négy intézmény között, amely egyébként nem jött volna létre.

Ugyancsak hatalmas erőfeszítéseket tesznek a pályázatban résztvevők, hogy eleget tegyenek a szerződésben megfogalmazott céloknak és az elszámolási kötelezettségeknek. Rendkívül szigorúak a feltételek. Így például nem szerepelhetett a pályázatban olyan, amit a kiírás konkrétan nem tűzött ki célként, és nem lehet eltérni egy szóval sem attól, amire a támogatást az intézmények kérték, illetve amit az aláírt szerződésben rögzítettek. Az elszámolás hihetetlenül feszes. Szél Ágoston nem ért egyet azzal, hogy a felsőoktatás átalakításához szükséges forráshoz csak elképesztően bonyolult pályáztatási tortúra és teljesítési feltételrendszer mellett lehet hozzájutni. Mivel a feladatokat törvény írja elő, megvalósításukat közvetlen támogatással kellett volna segíteni az illetékes tárcáknak. Számára bizalmatlanságnak tűnik, hogy az elszámolásnál a koordinátornak még a bizottsági üléseken résztvevők helyi buszjegyeit is egyenként aláírással és pecséttel kell igazolnia. Szerencsére a Pályázati és Innovációs Központ rendkívül precízen tartja kézben a pénzügyi elszámolást, nagyban megkönnyítve ezzel a budapesti koordinátorok munkáját.

Információk interneten

Hogyan lehet felhasználni az elektronikus oktatási formákat az orvosképzésben?. Egyebek mellett erre kíván válaszolni az egyetemünk által irányított alprojekt. Az e-learning-gel kapcsolatban eddig született elképzelés, hogy az elektronikus formában megjelentethető előadásokat az egyetemek egymás számára is tegyék közkinccsé az interneten. Az ÁOK-ok igyekeznek motiválni a tanszékvezetőket, hogy a publikus anyagokat először tegyék saját honlapjaikra, hogy az egyetemi website-on keresztül a hallgatók könnyen hozzájuthassanak a tanszéki oldalakhoz. Természetesen a világhálón már most is található termérdek anyag, de ezek tartalma nincs rendszerezve és feltöltésük sem mindig folyamatos. Az oktatók gyakran vonakodnak ettől, mivel a hallgatókat az elektronikus tananyag közreadása nem motiválja az előadások látogatására. A diákok persze tudják, hogy ezek nem helyettesíthetik a személyes részvételt, csak segíthetik a képzés magasabb színvonalúvá tételét. Távolabbi célként fogalmazódott meg: ha az egyik tanszéken mindenütt használható elektronikus oktatási anyag készül, akkor azt elérhetővé kellene tenni más egyetemek diákjai számára is. Ez nem uniformizálást és átjárhatóságot jelent, csupán egymás munkájának segítését. Ugyanakkor a korlátlan hozzáférést a szellemi tulajdon védelme is akadályozza. Az előadásokban igen gyakran más tankönyvek, más egyetemek internetes web-helyeinek szerzői jogi védelem alatt álló képei, anyagai jelennek meg. Ezeket általában nem szabad mindenki számára hozzáférhető módon közzé tenni. Számos átmeneti lehetőség vetődött fel, amelyek jogi koordinálása elengedhetetlen. Az egyik szemlélet egyszerűen megtagadja az elektronikus anyagok diákok számára történő hozzáférését, a másik nézet szerint a forrásmunka feltüntetésével és az érintett hallgatói kör számára korlátozott jogosultság (kulcsszó) megadásával biztosítja a védett tartalmakat.

Karlinger Kinga a világhálón keresztül történő szintfelmérésről elmondta: ez sem helyettesíti majd az élőben zajló vizsgát, de megelőzve azt mintegy „beugrót” jelenthet a diákoknak a személyes megmérettetés előtt. A szintfelmérés nem otthon, hanem olyan ellenőrzött helyekről történne, ahol sok hallgató férhet hozzá a számítógépekhez. Egyelőre kérdéses, hogy milyen forrásból telne új PC-k beszerzésére (mivel a HEFOP-pályázati pénzből legfeljebb a négy intézmény egymással történő kommunikációjára futja), de jó szervezéssel és felügyelők biztosításával a jelenlegi gépállománnyal is megoldható lehet a felmérés az egyetemen belül.

Választható kurzusok

A magasabb szintű idegen nyelvű oktatás alprojekt azokat tanárokat célozza meg, akik nagyon jól beszélnek nyelvet, vagy akik szeretnék feleleveníteni korábbi tudásukat. Az angol nyelvismerettel kevesebb a gond, németül viszont inkább csak az idősebb generáció beszél. A HEFOP pályázat keretében a koordinátorok felmérik: van-e az oktatóknak igénye az idegen nyelvű képzésre. Hamarosan kiderül: rendszeres képzés vagy időszakos kurzus kellene. A Nyelvi Kommunikációs Központ készen áll az oktatók „testre szabott” idegen nyelvi továbbképzésére. Meghatározták a szakmai tartalmakat, szakmaspecifikus szótárakat állítottak össze, továbbá az oktatók és hallgatók kommunikációjának általános és speciális helyzeteit szimuláló helyzetgyakorlatokat dolgoztak ki. Várják azok jelentkezését, akik úgy érzik: szükségük van az esetleg megfakult szaknyelvi kommunikációs készségük fejlesztésére-fényezésére. (Úgy, ahogy az Debrecenben, Pécsen és Szegeden már folyik.)

Noha a bolognai folyamat nem tette kétciklusúvá az orvosképzést, mégis támasztott olyan követelményeket, amelyekkel meg kell küzdeniük a karoknak. Az egyik ilyen, hogy a hallgatók a kreditek 20 százalékát kötelezően és szabadon választható tantárgyak után szerezhetik meg. A diákok gyakran nehezen találnak ilyen jellegű, valóban hasznos kurzusokat, különösen a hatéves képzés első három évében. A HEFOP pályázat egyik alprojektjének célkitűzése, hogy olyan kurzusok kezdődhessenek, amelyek fontos, de a törzsanyag részét nem képező témákkal foglalkoznak. Az egyetemek e pályázat keretében is meghirdették az oktatók körében, hogy indítsanak új előadásokat speciális szakterületeken. Erre olyan módon teremt lehetőséget a pályázat, hogy a támogatásból az oktatási infrastruktúra fejlesztése finanszírozható.

Az egyetemek tehát hasznos elfoglaltságot szeretnének nyújtani hallgatóiknak. Szél Ágoston büszke arra, hogy az általa vezetett Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézetben például saját szakterületei, a klinikai anatómia és a fejlődésbiológia iránt bővebben érdeklődők hallgathatnak majd érdekes előadásokat, ráadásul három nyelven. Számos vendégoktató segítségével nagyobb rálátást kapnak a medikusok erre a területre. Örömteli tény, hogy egyetemünk Általános Orvostudományi Karán folyamatosan növekszik a kötelezően választható kurzusok száma. Ezt, természetesen gátolja az érintett tantárgyak „másodlagos” finanszírozásával kapcsolatos félelem. Igaz, hogy a magyar nyelven indított kurzusok előadói nem részesülnek extra finanszírozásban. A kar által elfogadott, idegen nyelven indított kurzusok előadói számára azonban a Külföldi Hallgatók Titkárságának igazgatója, dr. Kollai Márk professzor garantálta a megfelelő óradíjak kifizetését.

Pap Melinda

*(Minőségi tudás előállítása és átadása az egészségügyi orvosképzésben. Válasz a XXI. Század kihívásaira: HEFOP 3.3.1.-P.-2004-06–0014/1.0)