Dr. Tóth Barnabás, Holdonner Antal, áll: Kunszabó Gergely

Újabb lendületet vett az informatikai hálózat fejlesztése egyetemünkön. Az eredmény röviden: több mint 10 km optikai gerinckábel lefektetése, 52 klinika, intézet helyi hálózatának rekonstrukciója, bővítése és 550 új számítógép üzembe helyezése. A részletekben kalauzaink a Stratégiai, Működésfejlesztési és Igazgatásszervezési Főigazgatóságon belül működő Informatikai Központ igazgatója, dr. Tóth Barnabás, valamint a Hálózatfelügyeleti és Szerviz Osztály vezetője, Holdonner Antal.

– A két, kiemelkedő jelentőségű feladatunk közül először a Kútvölgyi Tömb és az egyetem közötti nagy sebességű optikai kapcsolat kiépítését említeném. Ilyen sávszélességű optikai kapcsolattal Budára, az ELTE-t leszámítva, más oktatási intézmény nem rendelkezik – tájékoztat dr. Tóth Barnabás. – Az általunk kezdeményezett fejlesztés az Informatikai Minisztériumhoz tartozó Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program Iroda (NIIFI) – az akadémiai hálózat kiépítője, kezelője és internet-szolgáltatója – támogatásával, költségmentes fejlesztési támogatás keretében valósult meg. Ezzel lehetővé vált, hogy a Kútvölgyi Klinikai Tömb, az Ér- és Szívsebészeti, valamint a Pulmonológiai Klinika, továbbá az Egészségügyi Menedzserképző Központ egységei csatlakozzanak az ottani telephelyen kiépített nagy (gigabites) sávszélességű csomóponthoz. Ennek megvalósításához jelentős segítséget és támogatást kaptunk Bakonyi Péter informatikai minisztériumi államtitkártól és Nagy Miklós NIIFI igazgatótól.

– A tavaly már elkezdett munkát idén januárban teszteltük és februártól már üzemel a KÚT jelentősen korszerűsített, önálló internet kapcsolata, amely a régihez képest több mint harmincszor nagyobb kapacitású – teszi hozzá Holdonner Antal. – Az eddigi tapasztalatok nagyon jók, gyorsabb és biztonságosabb lett a belső forgalom. A Kútvölgyi csomópontnál az akadémiai hálózattal újabb, közvetlen internet-kapcsolat is kiépült, így annak forgalma nem terheli az egyetemi hálózat belső irányú, MedSol és SAP forgalmát. A fejlesztéssel egy időben javult az OPNI és az ottani egyetemi tanszékek mikrohullámú kapcsolata is.

Központosított szerver

– Leírható egyszerűen az egyetem informatikai hálózatának jelenlegi térképe?

– A klinikák saját, helyi hálózatait LAN-oknak hívjuk. Az ezeket – mikrohullámon, vagy optikai kábelen – összekötő kapcsolatok összességét távoli hálózatoknak (WAN-oknak) nevezzük. A hazai felsőoktatásban egyetemünk rendelkezik a legtöbb LAN- és a legnagyobb WAN hálózattal, ezen túl az akadémiai hálózat tagjaként 10 külső intézménynek – kórházaknak, kutatóintézeteknek, illetve országos intézetnek – biztosítunk internet szolgáltatást.

– Rátérve további fontos feladatukra, vélhetően komoly erőpróbát jelentett az Informatikai Központnak az IKGR (a MedSol-t és az SAP-t magába foglaló Integrált Klinikai és Gazdasági Rendszer) bevezetése.

– Valóban, elég összetett és nagy feladat volt… Az IKGR projekttel összefüggő hálózati infrastruktúra-fejlesztés szervesen kapcsolódik, illetve ráépült az elmúlt években elkezdett hálózatfejlesztéseinkre. Az előzetesen felmért igények alapján megtervezett – részben még folyamatban lévő – kivitelezés lépcsői a következők: 550 új számítógép üzembe helyezése, új munkahelyek kiépítése, helyi hálózatok fejlesztése, jelentős gerinchálózat-fejlesztés, hálózatvezérlő és menedzsment eszközök üzembeállítása és a központi gépterem rekonstrukciója – összegzi a lényeget Tóth igazgató úr, majd ennek kifejtését osztályvezető kollégájára bízza:

– A klinikák korábbi, kisebb teljesítményű saját szerverei helyett, az IKGR nagy teljesítményű, központi gépteremben működő IBM szerverei léptek üzembe, de a régi szerverek is fennmaradva egyéb funkciókat látnak el. A központosítás miatt viszont rendkívül lényegessé vált a hálózatok üzembiztonsága, ezek állapota, mert ha az összeköttetés bárhol megszakad, akkor a klinikákon nem lehet beteget felvenni, zárójelentést írni, stb. – egyszóval megáll az élet. Emiatt kiemelt jelentőségű a folyamatos hálózat-felügyelet, -korszerűsítés és -bővítés, illetve a hálózati működést támogató hálózati vezérlőeszközök cseréje, a sávszélesség, a gyorsaság és a biztonság növelése. Továbbá, ami eddig nem volt alapkövetelmény, hogy minden egyes intézeti kapcsolathoz tartalék útvonalak épüljenek ki – ennek okán maradtak meg például, az új optikai kapcsolat kiépülése után a budai klinikák felé, a korábban az elsődleges kapcsolatot biztosító mikrohullámú összeköttetések is. Miután az új, nagy teljesítményű szerverek a központi gépterembe kerültek, el kellett végezni annak teljes felújítását is: új, nagy teljesítményű szünetmentes tápegységeket, megfelelő klíma- és biztonságtechnikai rendszereket állítottunk üzembe. Növeltük az egyetemi informatikai rendszer biztonságát is. Eddig nem rendelkeztünk összintézményi szinten a hálózatot külső támadások ellen megvédő tűzfallal, erre a célra, a tender keretében, sikerült az egyik legmodernebb berendezést szolgálatba állítani. Hasonlóképpen hozzájuthattunk olyan nagy teljesítményű hálózatvezérlő eszközökhöz, melyekkel a hálózatot központból felügyelhetjük, és szükség esetén azonnal beavatkozhatunk. Mindezek után továbbra is az Informatikai Központ üzemelteti és biztosítja a teljes egyetemi hálózat működését. A készülő katasztrófatervekben pontosan meg lesz határozva az is, hogy adott esemény bekövetkezésekor kinek mi a teendője. Mindenre a legapróbb részletekig fel kell készülnünk, még azokra az esetekre is, amikor esetleg a számítógépekkel, a hálózattal, illetve más eszközökkel történik valami.

Fejlesztési stratégia

– Hogyan tovább? Az IKGR bővülése, fejlődése nyilván újabb kapacitásnövelést, állomástelepítést követel majd.

– Igen, várhatók még komoly forgalomnövekedést okozó változások, például a képfeldolgozó (PACS rendszer) elterjedésével. Ugyanakkor fel kell zárkóztatnunk az IKGR által nem érintett területeket (pl. elméleti intézeteket, kollégiumokat) is, hogy az egyetem hálózati infrastruktúrája azonos minőségi szinten legyen – jegyzi meg dr. Tóth Barnabás. – Rendelkezünk jövőképpel is, a Stratégiai, Működésfejlesztési és Igazgatásszervezési Főigazgatóság keretében kidolgoztuk a fejlesztések további irányát meghatározó egyetemi informatikai stratégiát és a hozzákapcsolódó három éves konkrét fejlesztéseket magába foglaló cselekvési program kialakítása is folyamatban van. Pár kiemelés ebből: az egységes egyetemi levelező rendszer kialakítása, szerverek konszolidációja, hatékonyabb szervezetrendszer, korszerű informatikai menedzsment eszközök alkalmazása – azért, hogy az informatikai szolgáltatások színvonalát lényegesen emelni tudjuk. A költség-hatékonyabb működés érdekében minél több feladatot szeretnénk automatizálni, illetve a problémákat a központból érzékelni, ezeket támogatni, illetve megoldani. Ilyenek például az automatikus riasztás, eszközök, konfigurációk nyilvántartása, szoftver- és víruskereső programok telepítése, további védelmi eszközök használata. Fontos teendőnk az osztott munkaállomások azonosítására szolgáló IP-címzések egységesítése, melynek keretében már megkezdődött az IP (Internet Protokoll) címek és tartományok jelenlegi statikus kezelésének korszerűsítése, dinamikussá és hatékonyabbá tétele, mert ezek nagyon sok alkalmazást érintenek. De készülnek már a hálózathasználatra, a rendszerek üzemeltetésére és a biztonságpolitikára vonatkozó egyetemi informatikai szabályozatok is.

Összefoglalásként meg kell említenünk, hogy az IKGR bevezetésének kétségkívül előfeltétele, másrészt igen komoly eredménye is volt az egyetemi informatikai infrastruktúra jelentős korszerűsítése, továbbfejlesztése, melynek kézzelfogható hasznát minden informatikai eszközt használó egyetemi polgár érzékel, megelégedéssel nyugtáz, és reméljük, hogy magától értetődően élvezi is annak előnyeit.