Boros Paula szakasszisztens, Gyarmathyné H. Helga asszisztens, Szőgyi Ferencné (Etus) asszisztens és elöl dr. Bekő Gabriella

Rövidesen bővül a tavaly októberben létrehozott pesti Központi Laboratórium feladatköre. Júniustól már nem csak a külső tömbben, hanem a belső telephelyeken lévő klinikáknak is végeznek vizsgálatokat. Az eddigi fejlesztésekről és a várható változásokról beszélt az I. sz. Belgyógyászati Klinika földszintjén található Központi Labor igazgatója, dr. Bekő Gabriella, nem hallgatva el a gondokat sem.

– Több lépésben valósult meg a Központi Laboratórium. Története még 1997-ben, Farkas Gábor irányításának idejében kezdődött. Akkor még a Külső Klinikai Tömbnek csak három-négy klinikája végeztette itt betegeinek laborvizsgálatát – eleveníti fel múltat az igazgatónő. – Amikor 2000 nyarán, a távozó elődöm helyére idejöttem, sikerült pár hónap alatt újabb klinikákkal gyarapítani a megrendelők számát, végül már kilencet szolgáltunk ki éjjel-nappal. A vizsgálandó minták növekedésével egyre jobban megérte újabb, gazdaságosabb gépeket beszerezni. Így fejlődtünk, és 2005. október 1-jén alakult önálló egységgé a Központi Laboratórium.

GLIMS-rendszer

– Mennyiben jelentett ez a korábbiakhoz képest változást? Nyilván több lett a munka.

– Az is természetesen, de a legfőbb változás, hogy ezután, mint bármely klinikának, nekünk is a kapott önálló keretből kell gazdálkodnunk.

– Ami azt is jelenti, hogy az itt elvégzett munka ellenértéke ide folyik be.

– Igen, csak az a gond, hogy az OEP által jutatott finanszírozás kevés a fenntartáshoz. Ezért szüntetnek meg vagy vonnak össze laborokat az egész országban. Jószerivel csak a központosítással lehet takarékoskodni, mert így kisebb létszámmal, kevesebb kalibrálással, kontrolálással több vérvizsgálatot végezhetünk el. Több vizsgálat végzésével valamelyest csökkenthetők a gépek fenntartásának és a drága vegyszerek beszerzésének költségei. Azt hiszem, hogy eléggé ésszerűen, reálisan centralizált az egyetem azzal, hogy két laborközpontot hozott létre: egyet Budán a KÚT-ban, és egyet, a miénket, Pesten. A tervek szerint, júniustól a belső tömb klinikái is ide küldik majd a vérmintáikat rutin kémiai, hematológiai, véralvadási és immunkémiai vizsgálatokra. Most szervezik a szállítást. Úgy tudom, a KÚT-ban csőposta létesítésével oldják meg a Pulmonológiai Klinika csatlakozását. Nálunk is ez lenne célszerű, ma már minden jól működő nyugati egyetemen ilyen rendszert használnak. A kiépítése valószínűleg drága, de ára hamar megtérül, mert most minden klinikának gondoskodnia kell éjjel-nappal dolgozó szállítókról.

– De legalább a vizsgálati eredményeket számítógépen továbbíthatják.

– Ezt már jó ideje tesszük, de a nap végén az összes eredményt leletformában kinyomtatjuk, és így is megkapják a megrendelők. Merőben új változást hoz áprilistól a GLIMS-rendszerre való átállás. Ez a belga számítógépes laborprogram – melyet a MedSol-lal együtt vett meg az egyetem – a korábbinál jóval modernebb, sokkal jobban átfogja és biztonságosabban kezeli a megnövekedett adatmennyiséget, hiszen naponta már 6-700 beteg mintáit vizsgáljuk.

Modern géppark

– Hány dolgozóval oldják meg ezt a feladatot?

– Nagyon kevesen, összesen 26-an vagyunk. Tavaly 1,7 millió vizsgálatot végeztünk, pedig csak októbertől lettünk központi labor. Idén egyelőre a megrendelések 10-15%-os növekedését tapasztaljuk, a belső telep idecsatlakozásával viszont további 30%-os emelkedés várható.

– Mire lenne leginkább szükségük ennek ellátásához: gépekre vagy munkatársakra?

– A gépparkunk, mondhatni, világszínvonalú, de folyamatosan modernizálni kell. Egy labor akkor igazán jó, ha öt-hatévenként frissítheti berendezéseit. Nem beszélve arról, hogy például a biotechnológia térhódításával számtalan új, a korábbiaknál sokkal többet tudó vizsgálati lehetőség nyílik. Ezek bevezetésének azonban gátja a pénzhiány. S ugyanezért nehéz jó szakembereket is találni, pedig égetően szükségünk lenne bővíteni a csapatot. Abban reménykedünk, hogy a belső átcsoportosítással kapunk néhány asszisztenst.

Alacsony fizetség

– Hogyan próbálkoznak? Nem túl népszerű manapság ez a szakterület.

– Nemrég sikerült felvenni két szakorvost meg egy szakgyógyszerészt. Az asszisztenseket elsősorban a kisebb, összevont egyetemi laborokból toborozzuk. Csak hát nem mindenki vállalja ezt a rendkívül leterhelő, nagy odafigyelést igénylő munkát, amelyben sosem szabad tévedni, mert annak komoly következménye lehet. Ilyen szerencsére nagyon ritkán fordult elő, a munkafolyamatot háromszoros ellenőrzési rendszerrel szerveztük, a műveletet a két analitikus és a vegyészmérnök kolléganő is felügyeli. Nagyon jól képzettek az asszisztenseink, másként képtelenség lenne hétközben, hétvégén non-stop pontosan, színvonalasan dolgozni. Előfordul, hogy az éjszakai ügyeletesnek 40-50 mintát kell vizsgálnia egyedül. Emellett az ittenieknek vállalniuk kell a különböző időpontban lévő műszakkezdést, az esetleges túlórákat. Mindezt nagyon csekély fizetségért. Nem is értem, hogyan lehet egy ilyen komoly, felelősségteljes munkáért a közalkalmazotti kategória minimumát fizetni?

– Kérdéses tehát: vajon meddig tudja megtartani a szakképzett, gyakorlott, netán nyelveket is beszélő munkatársait?

– Ezzel a ténnyel szembesülök nap mint nap. Ami itt tarthatja a dolgozókat, az a munka szeretete, a feladatok sokfélesége, a modern eszközök, a kulturált körülmények, a jó légkör és a stabil gárda. S igyekszem továbbképzésre küldeni őket. Egyelőre ennyi a vonzóerő: az, hogy egy élvonalbeli laborban dolgozhatnak.

Tolnai Kata-Tóth Andrea

Dr. Bekő Gabriella 1984-ben végzett egyetemünkön általános orvosként. Majd a mai nevén, Szent Imre Kórház laboratóriumában helyezkedett el, Németh-Csóka Mihály professzor mellett gyűjtött tapasztalatokat. 1991-ben a Heim Pál Gyermekkórházba került, ahol a szakterület egy másik kiválóságával, Szabó Iván professzorral dolgozott. A mikrobiológiai szakvizsga megszerzése után ezen szakterület laboratóriumát irányította. 2000-ben hívták vissza az alma materbe, mikor lehetőség adódott egy önálló labor vezetésére. Öt évvel később lett a Központi Laboratórium igazgatója. Jelenleg PhD-dolgozatát írja, melynek címe: Biochip módszerrel meghatározott cytokin és növekedési faktorok jelentősége fertőző, autoimmun, tumoros és transzplantációt követő májbetegségekben.