Hermann Róbert, Takáts Zoltán és Szabó Csaba

A három komoly projekt négyéves megvalósítására szerveződött központ tagjai egyetemünk és a Comgenex gyógyszerfejlesztő cég. A projektben még részt vesz a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, a Lab International Magyarország, az Inotek Magyarország és a Proaktív Management Consulting. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) tavaly őszi pályázatán nyert 1,4 milliárd forintos alaptőkét a cégtársak további 400 millió forinttal egészítik ki. Mindhárom projektet külföldön elismert és nemrég hazatért magyar kutató vezeti. A központ koordinálása mellett az egyetemünkön folyó első altémát is irányító dr. Szabó Csaba – amint arról lapunkban már többször beszámoltunk – a bostoni cégével elért gyógyszerfejlesztési sikerei után itthon akarja tudását, tapasztalatait hasznosítani. A pályázat keretében négy különböző irányba (szív- és érrendszeri betegségek, veseelégtelenség, a diabéteszben előforduló inzulinrezisztencia és diabéteszes érszövődmények) ható gyógyszermolekula hazai fejlesztését tervezi, a megszokott gyakorlattól merőben eltérő módon.

Gyorsított gyógyszerfejlesztés

– Ez a program abban különbözik a témában eddig itthon végzett metódustól, hogy egy molekulakönyvtárat párosít össze teljes sejteken végzett sejtkárosítási modellekkel. A módszerrel „átugorható” a klasszikus gyógyszerfejlesztésben általában alkalmazott néhány fejlesztési stádium – mondja Szabó professzor. – Az elmúlt évek kutatásai során ugyanis rájöttünk arra, hogy ha teljes sejtes rendszereken fejlesztünk molekulákat, akkor mindig több információt kapunk róluk, mintha alkotóelemeikre bontva, külön-külön lépésekben vizsgáljuk azokat. Jelentős idő takarítható meg ezzel, és nem várt szinergizmusokat azonosíthatunk, illetve a toxikus hatásokat korán kizárhatjuk. Érzékeltetésül a tervezett témák közül vegyük például a szívinfarktust. A sejten történő modellezés után a molekulakönyvtár segítségével kiszűrjük azokat a molekulákat, amelyek előnyös irányba terelik a kóros folyamatokat. Ezután csak ezeket kezdjük el – partnereink közreműködésével, illetve később külső megbízottak bevonásával – fejleszteni, módosítani, állatmodellekben vizsgálni stb. Végeredményben a korai stádiumú gyógyszerfejlesztésnél megfordul a fejlesztés általánosan követett sorrendje: először kiszűrjük a könyvtárból a sejtes modelleken potenciálisan hatékony gyógyszerjelölt molekulákat, és csak ezt követi a hatás molekuláris mechanizmusának azonosítása. A Comgenex-szel olyan partnert találtunk, amely mindebben a világ egyik vezető cége.

Molekula detektálás

Ehhez a programhoz kapcsolódóan a gyógyszermolekula kutatásban is hasznosítható analitikai módszereket fejlesztenek a második projektben. Ennek gazdája, dr. Takáts Zoltán korábban Indiana Államban, a tömegspektrometria egyik szaktekintélye, Graham Cooks professzor mellett dolgozott. Ottani témáját hozta most haza, továbbfejlesztve azt.

– Az általam kitalált módszerrel a tetszőleges felületen (akár az emberi bőrön vagy egy gyógyszerpirula felszínén) vizsgált molekulák összetevői tömegspektrométerrel külön detektálhatóak. Így komponensei elkülöníthetőek, mérhetőek – magyarázza a projektvezető. – Elképzelhető tehát egy olyan vizsgálat, amely a tabletta bevétele után a beteg bőréről kimutatja az adott gyógyszermolekulát vagy annak metabolitjait. Ilyen módon bizonyos fokig azt is követni tudjuk, hogy célzottan hova jut az emberi szervezetben a gyógyszer hatóanyaga. Az eddig alkalmazott módszerekkel a mintákat rendkívül bonyolult előkészítési folyamatnak kell alávetni. Ezzel szemben mi közvetlenül a szövetből tudunk például gyógyszermolekulákat azonosítani. Ezt az eljárást még az USA-ban dolgoztuk ki tulajdonképpen szolgálati szabadalomként, de engedéllyel használhatom Magyarországon. Sőt, továbbfejlesztve – megvannak ehhez az ötleteim – már kikerül az amerikai szabadalom hatóköréből, és egy itthoni szabadalmi eljárással újra megvédhető. A pályázat keretében többek között egy új típusú tömegspektrometriás eszköz első prototípusait is elkészítjük.

Immungenetikai szűrés

Készül a labor a harmadik projekt számára az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikán. A tervek szerint legkésőbb májusban kezdődik, magyar-finn kollaborációban az a munka, amelyet így vázolt dr. Hermann Róbert, a turkui egyetem docense:

– A projekt célja, hogy autoimmun betegségek, elsősorban az 1-es típusú diabétesz újszülöttkori genetikai szűrésére fejlesszünk ki nagy kapacitású screening kiteket, közösen a turkui egyetem Immungenetikai laborjával és az Abacus Diagnostica Ltd.-del. Skandináviában több helyen folyik már a szóban forgó populációnál, az itthon is szokásos anyagcsereszűrés mellett, immungenetikai profilozás. Finnországban, a turkui egyetem említett laboratóriumában lévő munkacsoportommal 12 ezer újszülött mintáját szűrjük évente. Ennek alapján a veszélyeztetett gyerekeket különböző prevenciós, követéses vizsgálatokba vonjuk be, s szükség szerint diétás vagy egyéb beavatkozással próbáljuk kivédeni, késleltetni az autoimmun betegségek kialakulását. Elméletileg megvalósítható az immungenetikai vagy bármilyen genetikai profilírozás itthon is, az ehhez szükséges metodikán dolgozunk. A fejlesztendő kittel mintegy öt különböző autoimmun betegségre tudunk majd információt adni az öröklött hajlamról, s a kapacitás növelésével a teljes magyar újszülött-állomány szűrhető lenne. Az általam létrehozott munkacsoport kutatási programja az 1-es típusú diabétesz okainak és a kórkép megelőzésének irányában bővül majd, részben külföldi források bevonásával.

– Valódi egyetemi-ipari hibrid képződmény építését tervezzük. A négy év során több szabadalmat jelentünk majd be és licenciákat értékesítünk. Szeretnénk további három tapasztalt szakembert külföldről hazacsábítani. A konzorcium összesen 30 új munkatársat von majd be a fejlesztésekbe. A kutatás rendkívül laborigényes, 2007 közepére készül el az ipari partnerrel közösen épülő centrumunk. Addig a II. Patológiai Intézetben kaptunk használatra egy nemrég felújított részleget Schaff Zsuzsa professzor asszonytól, akit szintén érdekel a munka több aspektusa, többek között a tömegspektrometria molekula detektálás. Szeptember végén kell először beszámolnunk az NKTH-nak eredményeinkről. Egyelőre úgy néz ki, nincs akadálya annak, hogy a szűk határidő ellenére is fel tudjuk mutatni az első eredményeket – egészíti ki az elmondottakat dr. Szabó Csaba.

Tolnai Kata – Tóth Andrea