Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2006/4. szám | Előző cikk | Következő cikk
Semmelweis Egyetem · VII. évfolyam 4. szám · 2006. április 11.

Közös használatú genomikai laboratóriumok

blank
blank
20060403.jpg
Az átadási ünnepségen dr. Likó István (Richter) háttal, dr. Tátrai Ágnes (igazgató, BioScience), dr. Denis Lobidel (Beckman Coulter), dr. Tulassay Tivadar (rektor, SE), Bogsch Erik (vezérigazgató, Richter), Rácz Melinda (SE technikus), dr. Ruth Finch (Agilent), Semsei Ágnes (SE- Richter), dr. Wiener Zoltán (egyetemi tanársegéd, SE), Tölgyesi Gergely (SE), dr. Keresztes Péter (igazgató, Kromat) és dr. Harangi János

Kétszáz millió forint összértékű berendezéseket adtak át március 22-én a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetben. A Genomikai (Microarray és SNP) Core Facility az egyetem kutatócsoportjainak, valamint külső nonprofit és profitorientált kutatóhelyeknek nyújt majd mérési szolgáltatásokat. A csúcstechnológiát képviselő laboratórium kialakítása saját erőforrásból, a Richter Gedeon Rt. és a Kromat Kft. támogatásával, továbbá a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának keretében nyert EU-s forrásból valósulhatott meg. Az intézet új berendezéseit dr. Falus Andrásigazgató professzor mutatta be a jelenlévőknek.

Az átadást követő konferencián dr. Tulassay Tivadar rektor megnyitó beszédében elmondta: korábban is voltak törekvések a kutatók és a külső megrendelők által közösen használt műszerpark létrehozására az intézetben, ez azonban eddig nem sikerült. A világszínvonalú laboratórium megteremtése annak köszönhető, hogy az itt dolgozó szakemberek kezdeményezését ipari partnereik felkarolták. Hangsúlyozta: a kutatók és a piaci szereplők egymásra vannak utalva, és ezt mindkét fél felismerte. Az innováció az egyetemen születik, ezt azonban támogatni kell, később pedig a gyógyszeripar hasznosíthatja. Egy közös műszerpark kialakítása különösen fontos lépés az intézet és partnereinek együttműködésében. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új – közös használatú – laboratórium a regionális tudásközpont része az egyetemen, és ennek országos, sőt közép-európai jelentősége van. A rektor megköszönte a segítséget a műszerpark létrehozásában közreműködőknek, és külön gratulált Falus professzornak a március 15-e alkalmából odaítélt Széchenyi-díjhoz.

Bioinfopark része

Az intézetvezető, az EU-támogatás és az ipari szereplők segítsége mellett kiemelte munkatársai odaadó munkáját is. A genomikai kutatásokról szólva elmondta, e terület fejlődése rendkívül felgyorsult az elmúlt időszakban, kiváló hazai képviselői mindent megtesznek azért, hogy nyomon kövessék és lépést tartsanak a világban zajló tudományos eredményekkel. Leszögezte: a komplex betegségek sikeres tanulmányozására, a megelőzés, a diagnosztika és a gyógyítás sikeres fejlesztésére ma már rendelkezésre áll a rendszer-szemléletű biológia („systems biology”) eszközrendszere. Ide tartozik az integratív orvosi genomikai megközelítés is, amely biobankokkal és bioinformatikával kiegészítve „betegség-utak” feltárására, új biomarkerek és gyógyszercélpontok kijelölésére alkalmas.

Bogsch Erik, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója jelképes alapkőletételnek nevezte a közös használatú laboratórium átadását. A felavatott műszerpark része lesz az egyetem szakembereivel tervezett bioinfoparknak. A közös tervek kivitelezésében, az anyagi források megteremtése mellett kiemelten fontosnak tartja az emberi tényezőt. Úgy véli, dr. Falus András és kollégái hosszú távon garanciát jelentenek arra, hogy ezeken a kutatóhelyeken színvonalas munka folyjon. A vezérigazgató szerint vállalatának erkölcsi kötelessége segíteni az egyetem kutatói tevékenységét.

Technológiai távlatok

A beszédek után dr. Ruth Finch, az Agilent szakértője a Microarray Core Facility-ről szólva bemutatta a jelenlegi és a közeljövőben hozzáférhető szolgáltatások körét (expressziós analízisek, CGH és kromatinprecipitációs transzkripciós faktor analízis) és a nagy kapacitású informatikai szoftverek (GeneSpring) működését. Dr. Wiener Zoltán tanársegéd, a laboratórium vezetője az első saját tapasztalatokról és eredményekről, többek között egy új hízósejtekben működő proteáz felismeréséről számolt be. A genotipizálást (SNP: single nucleotide polymorphism, pontmutáció) végző laboratórium munkájáról dr. Denis Lobidel, a Beckman Coulter európai szakmai igazgatója beszélt. Előadásában a napi több millió SNP meghatározására képes műszer komplex működési elveiről, nagy feltűnést keltett friss klinikai genomikai eredményekről (IBD-ben) és további távlatokról szólt. Dr. Szalai Csaba tudományos főmunkatárs, a genotipizáló közös laboratórium vezetője az SNP vizsgálatok trendjéről és az asztmával kapcsolatos új eredményeikről tájékoztatta a résztvevőket.

A kétféle genomikai technológia elveiről, a Semmelweis Genomikai Közös használatú Laboratóriumok működéséről, lehetőségeiről további információ a Genetikai-, Sejt és Immunbiológiai Intézet honlapján (www.dgci.sote.hu) található.

Pap Melinda

 
Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2006/4. szám | Előző cikk | Következő cikk