Kardos Ervinné

Kardos Ervinné jelenleg negyedéves nappali tagozatos védőnőszakos hallgató. Vendéglátóipari szakközépiskolát végzett és a gyermekvállalás után ébredt rá arra, hogy választott szakmája a legkevésbé sem családbarát foglalkozás. Elhatározta, hogy továbbtanul, mégpedig olyan pályán, amely remélhetően tolerálja, hogy gyermeket nevel, és ahol nem a gyógyítás, hanem a megelőzés a fő tevékenység. Egyedül készült fel a felvételire, az érettségi után 10 évvel ült be újra az iskolapadba. Saját elhatározása volt, hogy az EFK-t választotta, nem intézmény iskolázta be. Szerencsésnek érzi magát hogy tanulhat, bár a családja nagy áldozatot vállal ezért. A 2004/2005-ös tanévben köztársasági ösztöndíjat kapott.

Szép eredménnyel szerepelt az EFK helyi TDK-konferenciáján, könyvjutalmat és az Oral-B különdíját nyerte el. Előadásának címe: Főiskolai hallgatók szomatometriai paramétereinek és egyes táplálkozással összefüggő betegségek családi előfordulása. Az elsődleges irodalom, amelyből az adatokat gyűjtötte, a dr. Som Ferenc által szerkesztett Felsőoktatás, Értelmiség, Egészség című kiadvány volt, amely az egyetemeken, főiskolákon tanulók 1994-es országos felmérésével foglalkozott. Forrásként szolgáltak még a KSH és a WHO adatai is.

Családfaelemzés

A családfavizsgálat egyes örökletes megbetegedéseknél fontos a továbbörökítési kockázat megítélése, illetve az öröklődés módjának megállapítása miatt. Multifaktoriális jellegeknél csak a hajlam átadásának hozzávetőleges mértéke ítélhető meg. A családfaelemzést régóta alkalmazzák például a genetikai tanácsadókban, vagy az Optimális Családtervezési Szolgálatnál. Kardos Ervinné magyarázza: ha egy tulajdonságról tudjuk, hogy milyen módon öröklődik, akkor a családfavizsgálatnak mind felmenő, mind leszálló ágon nagy szerepe lehet, hiszen jó eséllyel megmondható: az utódnál megjelenik-e egy adott tulajdonság, vagy csak hordozója lesz. Ez a betegségek szempontjából nem lehet közömbös.

TDK-s munkájában a túlsúllyal és az elhízással foglalkozott. A WHO 1998-ban az elhízást önálló betegséggé nyilvánította. Ez a tulajdonság genetikailag és a környezet által is meghatározott. Úgy gondolja, hogy a védőnő az, aki igazán ismeri a családot, fel tudja mérni, mennyire van jelen ez a probléma és hogyan lehet megfelelő életmód programot kidolgozni a túlsúly elkerülésére. Választása azért erre a témára esett, mert mint a Morfológiai és Fiziológiai Intézet demonstrátora sok hallgatóval kerül kapcsolatba, így nap mint nap látja, hogy az alkat mennyire meghatározó.

Szometometria

Közismert az elhízás és a szív- érrendszeri megbetegedések közötti kapcsolat. Az elhízás oka részben genetikai, részben életmódbeli következmény. Szometometriai paraméterekből (magasság, testtömeg, váll- és csípőszélesség) különböző indexeket számítanak, melyeknek a standardjához a mintákat hasonlítani tudják. Ilyen például a testtömeg-index vagy a testzsír százalékos aránya. Témavezetőjétől, dr. Polgár Veronika tanárnőtől nagyon sok segítséget kapott. Dolgozatában körülbelül 140 EFK-beli hallgatónőt mért fel. Kiderült, hogy tíz évvel ezelőtt sokkal többen voltak megelégedve az alkatukkal, jóval kevesebben érezték kövérnek magukat. A fogyni akarás sokszor anorexiába és egyéb táplálkozási zavarokba torkollik.

Ilon–