Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2008/7. szám | Előző cikk | Következő cikk
Semmelweis Egyetem · IX. évfolyam 7. szám · 2008. május 30.

A prevenció letéteményesei: sportszakemberek

blank
blank
20080710.jpg

Tóth Miklós

Megújulóban a TF Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszéke. Tavaly kinevezett vezetője, dr. Tóth Miklós egyetemi tanár úgy véli, hogy érdemes jobban kihasználni a kar és az egyetem nyújtotta lehetőségeket. A tanszék profiljára támaszkodva főleg a megelőző medicinában tudnának többet nyújtani.

– Tanszéki elődeim – Frenkl Róbert és Pavlik Gábor professzor – a magyar társadalom jól ismert és meghatározó egyéniségei. Aktívan dolgoznak ma is, élvezzük szellemi kisugárzásukat, s úgy szeretnénk a nyomdokaikban haladni, hogy közben figyelünk a jelen és a jövő igényeire, kihívásaira – mondja Tóth Miklós. – A tanszék első számú feladataként csaknem 10 alapozó tárgyat oktat több mint 10 szakon. Némelyik tananyag a tudomány fejlődése folytán kiigazításra szorul, ezeken dolgoznak most munkatársaim, a jegyzetek egy része is megújul. Emellett a kar tudományos tevékenységének jelentős része is a tanszékről származik. Így például az antropometriai munkacsoportot Mészáros János professzor úr vezeti, a keringéskutatási csoportot pedig Pavlik tanár úr, közvetlen munkatársaimmal pedig a kóros szívmegnagyobbodás és a sportszív összefüggéseit kutatjuk. Ezzel a kérdéssel, nemzetközi szinten is kevés munkacsoport foglalkozik, ezért úgy gondolom, hogy a labor felújítása, az állatkísérletes háttér megteremtése fontos hozzáadott érték lesz az itteni munkához. Mint minden orvosegyetemi tanszék, így a miénk is, megszenvedi az átalakulóban lévő oktatást, különösen annak anyagi hátrányait. Ezért feltett szándékunk, hogy megújulásunkat pályázati pénzekből fedezzük. Ily módon tettük rendbe az irodákat, és fogjuk a Sportkórházhoz tartozó, de nálunk működő, a TF-es hallgatókat ellátó sportorvosi rendelőt is.

Keresztoktatás tervezése

– Találnak majd elképzeléseikhez igazodó pályázati kiírást?

– Nagy konzorciális pályázatokon indulunk, méghozzá az egészségmodulra fókuszálva, hiszen ezt, a mozgás és a betegségek kapcsolatának vizsgálatát az országban egyedülálló módon mi tudjuk egy tanszéken belül produkálni. Ez nagy előnyt jelent a pályázásnál. Törekvésünk még, hogy a budai oldalon a számunkra megfelelő témákban klaszterképzést indukáljunk. Ehhez szorosabb együttműködést építenénk ki a kerületi önkormányzattal, a Corvinus Egyetem táplálkozástudománnyal foglalkozó részlegeivel, a táplálék-kiegészítőket gyártó cégekkel. S logikusan adódik a Semmelweis Egyetemen belüli közös szakmai munka: az egészségmegőrzés és a gyermekfejlődés terén az I. sz. Gyermekklinikával, a szívbetegségek, illetve a sportszív kapcsán a Kardiológiai Tanszékkel, az anyagcsere-betegségekkel és általában a belgyógyászattal összefüggésben pedig a III. sz. Belklinikával. Nemcsak a kutatásban tudnánk természetes szövetséget alkotni az intézetekkel, hanem az oktatásban is.

– Milyen formában?

– Keresztoktatást tervezünk, egyelőre csak szerényebb formában. Egyrészt arra gondoltunk, hogy TF-es oktatók a kardiológiai kurrikulum keretében előadásokat tartanának a sportszívről, cserébe az érintett tanszék meg a mi testnevelő tanár, gyógytestnevelő és humánkineziológia szakos hallgatóinkat avatná be a szív-érrendszeri betegségekbe, a korszerű műtéti lehetőségekbe. A gyógytestnevelő hallgatók már részt is vettek oktatási délutánon a Kardiológiai Tanszéken, amit Merkely Béla professzor úr és munkatársai tartottak, számos gyakorlati bemutatással. Másrészt elképzeltünk egy olyan szabadon választható, eleinte 2 kreditpontos, a TF-es hallgatóknak és a medikusoknak egyaránt szóló kurzust, amely lényegében az ismert népbetegségek megelőzésével, illetve a már egészségkárosodottak rehabilitációjával, életminőségének javításával foglalkozna. Nálunk, a karon nem tudják, hogyan „nyúlhatnak” a beteg emberekhez, az ÁOK-soknak pedig arról nincs ismeretük, hogy milyen mozgást, edzéstervet javasoljanak nekik. Ezért hoznánk létre ezt a fajta kurrikulumot, remélhetően már a következő tanévben. Nincs preventív medicina képzésünk, holott minden magyarokat kínzó népbetegség – szív-érrendszer, diabétesz, oszteoporózis, vastagbélrák, mozgásszervi bántalmak vagy éppen a depresszió – megelőzésére jó a rendszeres mozgás. Az inaktivitás viszont bizonyítottan kóroki tényező. A megfelelő mozgásterápiában óriási lehetőségek vannak, ha valaki például 10 kilót veszít a testsúlyából, máris 14-20 higanymilliméterrel csökken a vérnyomása.

Sportfüggőség kialakítása

– Ez igaz, de először talán az elhízást kellene megelőzni. Hogyan lehetne a gondolkodásmódot, az attitűdöt átformálni?

– Az emberek nagyon hajlamosak a függősségre: evésben, ivásban, dohányzásban, drogozásban, internetezésben vagy éppen a partneri kapcsolataikban. Így vagyunk megalkotva. Arra azonban senki nem gondol, hogy rendszerint csak egy dologtól függünk, ezért csupán a függőség célpontját kellene átprogramozni, a többi akkor ehhez képest háttérbe szorulna. Új jelszó kell tehát: legyen ön is sportfüggő, és lehetőleg minél fiatalabb korban.

– A gyerekek még életkori sajátosságuknál fogva is szeretnek mozogni, aztán leszoknak róla. Hol romlik el a dolog?

– Sok helyen, nálunk főleg ott, hogy a rendszerváltás után megszűntek a sportklubok, nincs hova vinni a gyereket sportolni. Ennek mérhető kára van. A tanszéken Mészáros tanár úr munkacsoportja gyermekek és felnőttek fizikális teljesítőképességét méri föl motoros próbákkal. A csaknem 30 év alatt több mint 200 ezer ember adatait rögzítették. Ebből kiderül, hogy a mai 15-16 évesek motoros fejlettsége (a futás, a helyből magasugrás, a szorítóerő alapján meghatározott értékek) 5-6 évvel van elmaradva a 20 esztendővel ezelőttiektől. Képzeljük csak el, ha a mostani munkaképes felnőtt lakosság – melynek az európai statisztikáktól negatívan eltérő morbiditási és mortalitási adatai közismertek – két évtizede ilyen előnyökkel indult, akkor mi prognosztizálható a jelenlegi tinédzsereknek? Generációról-generációra rosszabbodik az egészségi állapotunk, ha nem történik valami. Az üzenet egyértelmű: mozogni, mozogni. Tegyük az embereket mozgásfüggővé, érjük el, hogy ennek fontossága tudatosodjon bennük, és higgyék el, hogy bármikor érdemes ezt elkezdeni. Teremtsük meg ennek tudományos, szellemi hátterét, hogy tudjanak hova fordulni. Az egészségügyre belátható időn belül nem lesz több pénz, a prevencióra kell koncentrálni. Első lépésben annyit szeretnénk elérni, hogy a kurzust végighallgató végzős medikusok képesek legyenek testre szabott edzéstervet adni betegeiknek úgy, hogy a mozgás számukra örömforrás legyen. Később reméljük, hogy egyre több háziorvos törekszik majd élethosszig tartó rendszeres sportolásra rábírni pácienseit. Ugyanezt a gondolatot szeretnénk a TF-es diákokba is beleplántálni, hogy tudatában legyenek annak, nekik nem kevés küldetésük van a magyar társadalomban. Hiszen a testnevelő tanárok, a sportszakemberek a prevenció letéteményesei. A tanszék szeretne a nyilvánosság elé kiállni, megfelelő ismeretterjesztő műsorokkal megjelenni a médiában, hogy ilyenformán is elmondhassuk az embereknek, miképpen tehetik életüket a rendszeres mozgás révén jobbá.

Innovációs próbálkozások

– Manapság az egyetemektől nemcsak a hagyományos hármas feladatot várják el, hanem negyedikként az innovációt is. Próbálkoznak ezzel is?

– Szabadalmaztatás alatt áll néhány mérőeljárásunk. A tanszéken egyik új kutatási területként elindult a hirtelen szívhalál – mely sportolókat és nem sportolókat egyaránt érinthet – kutatása. Ennek kapcsán az Experimetria Kft.-vel közösen olyan gépet fejlesztettünk ki, mely az EKG alapján a korábbiakhoz képest jobban prognosztizálhatja ezt a kórképet. Már elkészült a prototípusa annak a készüléknek is, amely sporteszközt kötne össze a számítógéppel. Ez a konstrukció egyrészt a monitor előtt dolgozót figyelmezteti arra, hogy mikor érkezett el a pihenőidő, melyet mozgásra fordíthat. Másrészt, az illető jellemező adatainak (testsúly, testmagasság, életkor, táplálkozási szokások) ismeretében egy szoftver segítségével életmód-változtatási tanácsokat is kaphat az érintett. Mindezt közösen találtuk ki és fejlesztjük az I. Gyerekklinikával, Bencsik Péterrel, Treszl Andrással és Vásárhelyi Barnával dolgozunk együtt. Reméljük, sikerül majd minél több céget meggyőzni arról, hogy találmányunkat építsek be a gépparkjukba, s fittebb, motiváltabb, egészségesebb munkatársakhoz juthatnak ezáltal.

Tolnai Kata – Tóth Andrea

Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2008/7. szám | Előző cikk | Következő cikk