Cséplő Andrea, dr. Cséplő Krisztina és dr. Varga Tímea

Immár nyolc éve, hogy egyetemünk hallgatói az ERASMUS program segítségével cserediákként, ösztöndíjjal tanulhatnak 3-10 hónapig valamelyik európai felsőoktatási intézményben. Ez az EU kínálta lehetőség ma is népszerű – tudtuk meg a helyi Európai Program Iroda vezetőjétől, dr. Cséplő Krisztinától.

– A SOCRATES program keretében működő ERASMUS legnagyobb előnye, hogy általa olyan európai partneregyetemekre juthatnak el a diákok, ahova más módon nem, vagy legfeljebb tandíj megfizetésével mehetnének. Ilyen szempontból ez egy fantasztikus lehetőség – szögezi le az ERASMUS koordinátor. – A programot irodánk koordinálja az egyetemnek, és konkrétan az ÁOK, a FOK és a GYTK számára szervezi a mobilitást. A külföldről érkezők istápolója dr. Varga Tímea, a II. sz. Belgyógyászati Klinika PhD hallgatója, a kiutazókkal pedig diáktársuk, Cséplő Andrea orvostanhallgató foglalkozik. Jómagam szintén az ÁOK-n diplomáztam, s az Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinikán vagyok PhD hallgató. Munkánkhoz rengeteg segítséget kapunk egyetemünk Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságának vezetőjétől, Sümeghy Gyula igazgató úrtól, aki nagyban hozzájárul a külföldi kapcsolatok szélesítéséhez.

Kiutazási lehetőségek

– Milyen módon, feltételekkel bonyolódik a program? Az itteni diákok csak meghatározott egyetemekre mehetnek, vagy lehetnek egyéni kéréseik is?

– A hallgatók cseréje bilaterális szerződések alapján történik. Munkánkat részben egyszerűsíti, hogy a Semmelweis Egyetemnek nagyon sok európai társintézménnyel van már régóta, olajozottan működő tudományos, kutatási és oktatási kapcsolata, tehát régi ismerősként kerülünk kapcsolatba egymással. A kétoldalú szerződések születhetnek úgy, hogy bennünket keresnek más egyetemek, vagy mi jelentkezünk náluk. Sokat köszönhetünk a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatósága korábbi vezetőjének, dr. Kőmíves Veronikának, aki egyrészt évekig gondoskodott a program fenntartásáról, másrészt a munkája során megismert új ismerősei közül többet irányított az ERASMUS programba, és ez nagyon megkönnyíti a szerződéskötés procedúráját. Persze a hallgatók kérésére olyan egyetemet is megkeresünk, amely eddig nem szerepelt a partnereink között, és számos eredményes megállapodás jött már így létre. Általában igaz, hogy csak oda utazhatnak diákjaink, ahonnan hozzánk is jönnének fiatalok. Nem küldünk ki annyi hallgatót, mint amennyire lehetőségünk lenne. Ennek oka részben a korlátozott mennyiségű ösztöndíj, részben pedig a minőségkontroll, hiszen szeretnénk, hogy a kiutazók jó hírét vigyék egyetemünknek. A diákok pályázaton vesznek részt, ahol a hallgatói önkormányzat és a karok tanáraiból álló ERASMUS Bizottság által jóváhagyott pontozási rendszer alapján bírálják el kérelmüket. Minden évben csak a legmagasabb pontszámmal rendelkezők juthatnak ösztöndíjhoz, de bizonyos ponthatáron felül lehetőség van önköltséges kiutazásra is. Ilyenkor a diák ösztöndíjat nem kap, viszont hallgatói státuszt adhat neki a külföldi partneregyetem anélkül, hogy ezért tandíjat kellene fizetnie.

– Mitől függ a hallgatói létszám?

– A hallgatói kérések teljesítése az aktuális éves ösztöndíjkerettől függ. Erre a TEMPUS Közalapítványnál pályázunk, s annak arányában kapjuk meg a következő évi támogatást, hogy hány diákot küldtünk valamelyik országba az előző esztendőben. Szerencsére az EU szorgalmazza, hogy növekedjék a külföldi csereegyezmények keretében tanulók létszáma. Idén hallgatónként havi 280 eurót adott az Unió. Ehhez még az egyetemnek is hozzá kell tennie a magáét, törekszik is, ahogy anyagi ereje engedi, emelni a támogatást. Így szerencsére havonta mintegy 360 euró jut a kint tanulóknak.

Elégedett külföldiek

– Vélhetően a magyar hallgatók kiutazási hajlandóságával nincs gond. Vajon ugyanilyen szívesen jönnek hozzánk a külföldi diákok is?

– Egyre többen vannak, és nagyon jól érzik itt magukat. Általában nem igénylik, hogy mi helyezzük el őket, az ERASMUS-nak ez egyébként egy országban sem feladata. Azt szoktam mondani, hogy ez a program az életről szól. Itt a lehetőség, hogy megtanuljanak boldogulni a világban. Ennek ellenére az ideérkezőknek mindig felajánljuk a kollégiumi szállást, amelyet általában nem fogadnak el, hiszen itt nem tudunk egyágyas ellátást nyújtani. Persze, amennyiben igénylik, segítjük albérlet keresésüket. Ideiglenes diákigazolvánnyal látjuk el őket, a beilleszkedést pedig könnyíti a tandem program, melynek keretében minden külföldi hallgató mellé beosztunk egy önkéntes itteni diákot.

– Nagyon jól hangzik.

– Valóban, és a nyelvgyakorlás, barátkozás sem rossz a mieinknek, főleg, ha éppen arra az egyetemre készülnek cserediáknak, ahonnan a vendég érkezett. A hozzánk jövők elégedettek az itteni oktatással, kivált a gyakorlati foglalkozásokat szeretik. A korábbi évek jó tapasztalatai alapján tavaly olyan népszerű lett a gyermekgyógyászat, hogy egy új csoportot kellett indítani. A 2007-08-as tanévben összesen 48-an tanulnak az ÁOK-n, a FOK-n és a GYTK-n és 25-en a másik két karon. Többnyire a felsőbb évesek jönnek, az alapszabály szerint a mieink is csak a második évfolyam után tanulhatnak külföldön.

– És akkor már ott is vizsgáznak, aminek tényét, eredményét azonban – amint azt hallottuk – nehezen tudják elismertetni itteni tanáraikkal.

– Ismert ez a probléma. Egyfelől megértem, ha professzoraink szeretnének megbizonyosodni diákjuk tárgyismeretéről. Másfelől viszont úgy vélem, meg kellene bíznunk az elfogadott európai egyetemek vizsgarendszerében. Különösen, hogy egyetemünk részese az ERASMUS-együttműködéssel járó kötelezettségeket tartalmazó úgynevezett University Charternek. Ennek értelmében rektorunk szerződésben vállalta, hogy az intézmények kölcsönösen egyenértékűnek tekintik a náluk letett vizsgákat. Ennek be nem tartása okozott már kellemetlenségeket. Az egyik német egyetem koordinátora felháborodva közölte: Brüsszelhez fog fordulni, mert valami nincs rendben a Semmelweis Egyetemmel, ugyanis a náluk tanuló hallgatónknak azért kellett megszakítania a két szemeszterre szóló ottani tanulmányait, hogy itthon újra levizsgázhasson. Sajnos ez nem egyedi eset volt, idén egyenesen Brüsszelből kaptunk figyelmeztetést: ha nem konszolidáljuk a tanulmányi és vizsgaelfogadási rendszerünket, a programból való kizárás is fennállhat.

Alapos felkészítés

– Mi lehet a megoldás?

– Ezt a gondot leírtuk levélben, amelyet dr. Kollai Márk rektorhelyettes úr – aki egyben a Külföldi Hallgatók Titkárságának igazgatója is – eljutatott már minden érintett professzornak, intézet- és klinikavezetőnek. Ettől remélünk előrelépést. Eddig is próbáltuk valamiképpen elejét venni az efféle konfliktusoknak. Az ERASMUS programba bekapcsolódóknak tartott tájékoztatón mindig elmondjuk: aki az első félévben megy ki egy szemeszterre, annak nem kötelező ott vizsgáznia. Másrészt az indulás előtt levélben kérem az itteni aktuális intézetvezetőt: fogadja el a hallgató kinti gyakorlatát, vizsgáját. Egyúttal a diákok lelkére kötöm: írjanak hasonló kérelmet ők is az intézetvezetőknek, s láttamoztassák velük. Akik ezt eddig megtették, azoknak nem kellett újravizsgázniuk itthon. Megpróbáljuk tehát alaposan felkészíteni a kiutazókat. Nemcsak mi adunk tanácsokat nekik, hanem a már visszatértek is, akiket indulás előtt megkereshetnek. Továbbá elolvashatják a korábbi hallgatók kinti tapasztalatait összefoglaló beszámolókat, melyek közül néhányat rövidesen a honlapunkon is közzéteszünk. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy várhatóan jövő februárban hirdetik meg a 2008/09-es tanév ERASMUS lehetőségeit.

Tolnai Kata - Tóth Andrea