Hervei Sarolta

Orvos sosem szakad el hivat�s�t�l, am�g �l, addig foglalkoztatja szakm�ja fejl�d�se. A 80. sz�let�snapj�t nemr�g �nnepl� dr. Hervei Sarolta tov�bbk�pz�sekre j�r ma is. �lete, p�ly�ja csaknem h�rom �vtizeden �t kapcsol�dott �ssze a II. sz. Gyermekgy�gy�szati Klinik�val. K�r�s�nkre eml�keib�l szemezgetett.

„Mindig gyermekgy�gy�sz akartam lenni. Kisl�nykoromban komoly betegs�g t�madott meg, Pet�nyi G�za kezelt (ki k�s�bb 1946-t�l 1965-ig �llt a II. sz. Gyermekgy�gy�szati Klinika �l�n), elmondtam neki, hogy az � hivat�s�t szeretn�m v�lasztani �n is. Meg�g�rte: ha megn�v�k �s elv�gzem az orvosegyetemet, majd egy�tt dolgozhatunk.” – mes�li Hervei doktorn�. Amikor azt�n medik�v� cseperedett, ism�t �sszetal�lkozott egykori gy�gy�t�j�val, ki gyermekgy�gy�szatot oktatott az egyetemen. „Nagyon �rdekes, fantasztikusan m�velt, kiv�l� el�ad� volt, mindenki nagyon becs�lte �s tisztelte. Megismert engem, �s �jra meger�s�tette �g�ret�t: lesz helyem n�la a diplom�z�s ut�n.” M�gsem volt ilyen egyszer� a p�lyakezd�s. „Amikor 1951-ben v�geztem, mentem a kinevez�sem�rt a k�derbizotts�ghoz, ahol k�z�lt�k: mag�nak sem k�derlapja, sem �ll�sa nincsen. Erre Pet�nyi professzor is ut�na n�zett a dolognak. Bor�s arccal j�tt vissza: nem int�ztem semmit, mert kir�gtak – mondta lehangoltan. A Kossuth-d�jas professzort kir�gt�k a miniszt�rium irod�j�b�l, mert mer�szelt egy oszt�lyidegen �gy�ben – ap�m g�pgy�rtulajdonos volt kor�bban – elj�rni. �ltem otthon a diplom�mmal a kezemben, �s s�rtam.”

Teljes�lt �lmok

K�t heti b�slakod�s ut�n a doktorn� megint bement a k�derbizotts�ghoz, hogy tegyenek m�r v�gre valamit, mert dolgozni szeretne. „Akkor megsz�ntak, rendben, mondt�k, kap k�zponti gyakornoki st�tuszt, de mag�nak kell keresnie a helyet, ahol hajland�k befogadni. Elmentem az Istv�n K�rh�zba, Luk�cs J�zsef professzorhoz – nagyon ismert volt akkoriban, � �rta az els� csecsem�gy�gy�szati tank�nyvet –, aki a legnagyobb �r�mmel alkalmazott. N�gy h�nap m�lva azonban az irod�j�ba h�vott: baj van, mert a miniszt�rium meg akar sz�ntetni egy k�zponti gyakornoki st�tuszt, �s a k�rh�z p�rtbizotts�ga ragaszkodik hozz�, hogy a mag�� legyen az. Pr�b�lkozzon a szomsz�dos L�szl� K�rh�zban, ott nagy fellend�l�s kezd�dik, �j, kiv�l� embert tettek meg igazgat�nak. Megkerestem h�t Ferecz P�lt – � is nagyon k�zismert szem�lyis�g volt, mert Budapest ostroma alatt sz�leiket vesztett gyerekeket mentett, �s a Ba�r-Madas Reform�tus Gimn�zium pinc�j�ben a sv�jci v�r�skereszt seg�ts�g�vel sz�ks�gk�rh�zat rendezett be, ahol szinte csod�kat m�velt, k�nyv is �r�dott err�l. A f�orvos azzal a felt�tellel v�llalta a k�rh�zigazgat�st, hogy 14 seg�dorvosi st�tuszt kap azonnal. Maga lesz az egyik, akit alkalmazok – mondta nekem. Nyomban a gyermekoszt�lyra ker�ltem, 1955-ben szakvizsg�ztam. Orvosi �letem egyik legnagyobb �lm�ny�t jelentette azokban az �vekben, hogy az inf�zi�s kezel�s hat�s�ra, jelent�sen cs�kkent a b�lhurutos csecsem�hal�loz�s.”

El�rkezett az 1957-es esztend�. H�re ment, hogy a forradalom ut�n a Pet�nyi klinik�r�l 14-en elhagyt�k az orsz�got. „Bekopogtattam a professzorhoz: hallom, mi t�rt�nt. Igen, v�laszolt, de maga j�n ide, ugye? Akkor m�r roppant egyszer�en ment a kinevez�s. Tan�rseg�d lettem a csecsem� kardiol�giai oszt�lyon, a h�res-nevezetes Fon� Rene� f�orvos mellett. A k�vetkez� �vben megb�ztak a klinika transzf�zi�s szolg�lat�nak a vezet�s�vel, fel�gyeltem a v�rkonzervek t�rol�s�t, kiad�s�t, tartottam a kapcsolatot a Heim P�l Gyermekk�rh�zban m�k�d� v�rad� k�zponttal, el�z�leg bej�rtam oda tanulni a teend�ket meg a P�terfy S�ndor utcai K�rh�z hematol�giai oszt�ly�ra is, ahol kik�peztek csontvel�- �s v�rk�pvizsg�latra. Szerettem ezt a munk�t. 1960-ban a beteg �jsz�l�ttek �s csecsem�k h�sz�gyas oszt�ly�nak vezet�je lettem. Siker�lt el�rnem, hogy a s�rgas�g miatt v�rcser�re szorul� apr�s�gokkal ne kelljen �tszaladg�lni a m�sik �p�letben l�v� m�t�be, hanem elv�gezhess�k a beavatkoz�st helyben. Megteremtett�k ehhez a megfelel� felt�teleket. Bevezett�k a k�kf�nnyel t�rt�n� kezel�st is, mellyel sok v�rcser�t takar�thattunk meg.”

Legszebb siker�lm�ny

Id�vel adjunktus lett �s neonatol�gus, kandid�tusi disszert�ci�j�t az �jsz�l�ttkori icterus sz�v�dm�nyeir�l, a v�rcser�t k�s�r� anyagcsere-v�ltoz�sokr�l �s v�rk�pprobl�m�kr�l k�sz�tette 1981-ben. „E speci�lis t�m�r�l t�bb mint 10 �ven �t tartottam mag�ntan�rk�nt kurzust �t�d�ves medikusoknak magyar, majd n�met nyelven is. Legink�bb tan�tv�nyai �r�ltek a gyermekgy�gy�sz vizsg�hoz nagy seg�ts�get ad� k�nyvemnek (Icterusos �jsz�l�tt, 1978), melynek n�met�l meg�rt v�ltozat�t B�csben �s M�nchenben �rult�k. Sz�mos k�zlem�nyben dolgoztam fel az oszt�lyon szerzett tapasztalataimat: 99 gyerek �llapot�nak alakul�s�t k�vett�k �veken �t. K�z�l�k 11-n�l tal�ltunk, s�rgas�g okozta sz�v�dm�nyk�nt, a hall�s- �s az egyens�lyszervet m�k�dtet� nyolcadik agyideg-s�r�l�st. N�h�nyuknak emiatt hall�skies�s�k volt, de olyan csod�latosan kezelt�k �ket a gy�gypedag�gusok, hogy megtanultak sz�jr�l olvasni, egyik�j�k m�g n�met�l is. Fogtechnikus lett, Sv�jcba ment tanulm�ny�tra, ahol egy ottani fogorvos beleszeretett. Gy�ny�r� megh�v�t kaptam t�l�k az esk�v�re. Sok kellemes eml�kem van a klinik�n elt�lt�tt 27 �vr�l, de ez volt az egyik legnagyobb siker�lm�nyem.”

1986-ban v�ltott, gimn�ziumokban lett iskolaorvos, nyugd�jask�nt pedig az I. sz. N�i Klinik�n vett r�szt az oszt�lyos vizitben �s a probl�m�s �jsz�l�ttek vizsg�lat�ban. Emellett mag�ntan�rk�nt tov�bbra is tartott el�ad�sokat neonatol�gi�b�l �t�d�ves orvostanhallgat�knak magyarul �s n�met�l. „H�l�b�l �s k�sz�netb�l Cs�m�r S�ndor professzor, akkori klinikaigazgat� megszerezte nekem a c�mzetes egyetemi docens titulust. Oktat�k�nt nagyon fontosnak tartottam, hogy tan�tv�nyaim alaposan elsaj�t�ts�k az �jsz�l�tt-vizsg�lat technik�j�t. Azt�n v�gigvett�k az �jsz�l�ttkori probl�m�kat: a t�pl�l�st, a fejl�d�st, a jellemz� betegs�geket. �gyeltem arra, hogy ne menjen el t�lem medikus ezen alapvet� ismeretek n�lk�l.”

Szakmai el�gedetts�g

Noha a 90-es �vek elej�n felhagyott az oktat�ssal �s a gy�gy�t�ssal, a szakm�t�l m�gsem t�volodott el. „Elj�rogatok a gyermekgy�gy�sz t�rsas�g �l�seire, �s a tov�bbk�pz�sekre is, kor�bban a II.-es, �jabban az I.-es Gyermekklinik�ra, izgatnak a tudom�ny �jdons�gai. N�ha irogatok, legut�bb a T�l �s Kend� c�m� lapban jelent cikkem visszaeml�kez�seimr�l. J�l v�lasztottam, hogy gyermekgy�gy�sz lettem. Mivel nekem nem volt saj�t gyerekem, nem csak szakmai megel�ged�st okozott, hanem m�g kis k�rp�tl�st is adott, hogy m�sok gyerekeir�l gondoskodhattam, gy�gy�thattam �ket.” – fejezi be t�rt�net�t dr. Hervei Sarolta.

T.A.