Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem �js�g | 2008/8. sz�m | El�z� cikk | K�vetkez� cikk
Semmelweis Egyetem · IX. �vfolyam 8. sz�m · 2008. j�nius 20.

Sokfel� nyit� egyetemi nemzetk�zi kapcsolatok

blank
blank
200808081.jpg

S�meghy Gyula

Idestova m�sf�l �ve �j vezet� ir�ny�tja a Nemzetk�zi Kapcsolatok Igazgat�s�g�t egyetem�nk�n. A tavaly janu�rt�l hozz�nk ker�lt S�meghy Gyul�t�l nem csak az �gymond, klasszikus feladataikr�l szerezt�nk inform�ci�t, de �rtes�lt�nk �j teend�ikr�l is.

– Az egyetem nemzetk�zi kapcsolataival sok�ig csoport foglalkozott, melyb�l k�s�bb oszt�ly, 2006-ban pedig igazgat�s�g j�tt l�tre. Ez a folyamat besz�desen mutatja, hogyan fejl�d�tt, v�lt egyre fontosabb� int�zm�ny�nkn�l ez a ter�let. Ide�rkez�semkor egy stabil, j� csapatot, kialakult strukt�r�kat tal�ltam, csak minim�lisan kellett v�ltoztatni, legink�bb a feladataink �jradefini�l�s�ban. Siker�lt tavaly egy koll�g�val b�v�teni a f��ll�s� munkat�rsak sz�m�t – mondja S�meghy igazgat� �r. – �rdemes tudni, hogy az egyetem �t kara mintegy 150 k�lf�ldi fels�oktat�si int�zm�nnyel �pol kapcsolatokat. Ezek 30 orsz�gb�l val�k, 80 sz�zal�kuk EU-s tag�llam, illetve m�s eur�pai orsz�g. N�h�ny tengerent�li k�t�d�s�nk is van az Amerikai Egyes�lt �llamokban �s Jap�nban. Nemzetk�zi kapcsolataink az egyetem teljes vertikum�t �rintik, �gy is mondhatn�m, hogy a h�rmas misszi�, az oktat�s, a kutat�s �s a gy�gy�t�s ter�let�n egyar�nt szolg�lniuk kell int�zm�ny�nk c�ljait. Els�sorban tal�n az oktat�s ad legt�bb lehet�s�get a k�lf�ldi egyetemekkel val� kooper�l�sra, ezen bel�l is a csereprogramokat emeln�m ki, mint a nemzetk�zi egy�ttm�k�d�s egyik legfontosabb eszk�z�t.

Kedvelt c�lorsz�g

– A hallgat�k h�ny sz�zal�ka vesz r�sz csereprogramokon, illetve h�nyan l�togatnak hozz�nk?

– Pontos statisztik�nk nincs �ssz-egyetemi szinten, mivel t�bb olyan hallgat�i csereprogram van, ami nem az igazgat�s�gon, hanem p�ld�ul k�l�nf�le di�kszervezeteken kereszt�l szervez�dik. Becsl�sem szerint egy�bk�nt az itteni di�koknak legfeljebb 5-6%-a jut ki tanulm�nyai alatt valamilyen program keret�ben k�lf�ldre. Ez nagyon kev�s. A n�veked�s r�szben �j kapcsolatok ki�p�t�s�t�l f�gg, r�szben pedig term�szetesen p�nz�gyi k�rd�s is. Legut�bb a Kaliforniai Egyetem Davisi Orvosi Kar�val j�tt l�tre csereprogram, melynek megteremt�s�ben az el�d�mnek is nagyon komoly munk�ja volt. Az er�fesz�t�sek tavalyra �rtek be, akkor n�gy, id�n h�rom orvostanhallgat� tudott kiutazni az USA-ba k�th�napos k�rh�zi gyakorlatra. Az igazgat�s�ghoz tartozik az EU hallgat�i-oktat�i csereprogramja, az Erasmus is. Ennek keret�ben �vente k�r�lbel�l sz�z hallgat�nk utazik ki, �s mintegy 60 k�lf�ldi hallgat�t fogadunk. A program volumene el�rte azt a szinten, hogy janu�rt�l f��ll�s� int�zm�nyi Erasmus-koordin�tor foglalkozik vele. Egy�b csereprogramok keret�ben tov�bbi 25-30 k�lf�ldi hallgat�t fogadunk.

– Mennyire vagyunk mi kedvelt c�lorsz�g a k�lf�ldi hallgat�knak �s oktat�knak?

– V�ltoz�s figyelhet� meg, ha lassan is. Kor�bban ink�bb t�l�nk utaztak ki f�leg Nyugat-Eur�p�ba �s �szak-Amerik�ba – az ut�bbin�l �rtelemszer�en m�sfajta konstrukci�ban – �s hozz�nk meg f�leg Kelet-Eur�p�b�l, illetve a t�rs�g�nkb�l �rkeztek. Ez annyiban m�dosult, hogy egyre ink�bb vonz� c�lorsz�g lett�nk az Erasmusos hallgat�k sz�m�ra. A mostani szemeszterben p�ld�ul osztr�k, szlov�k, lengyel, rom�n, n�met, francia, spanyol �s portug�l di�kok tanultak n�lunk. A k�lf�ldi oktat�k eset�ben m�g m�s a helyzet, �k – egyel�re – j�val kisebb sz�mban j�nnek.

– Hogy �rzik itt magukat, lehet-e tudni, hogy milyen r�lunk alkotott v�lem�nnyel, benyom�sokkal t�rnek haza?

– A visszajelz�sek �sszess�g�ben pozit�vak, ez els�sorban az Erasmus Iroda munk�j�nak, illetve annak k�sz�nhet�, hogy megpr�b�lunk minden hallgat�val szem�lyesen is foglalkozni. J� p�lda erre a tandem program, melynek keret�ben hallgat�ink �nk�ntesen r�szt vesznek k�lf�ldi di�kt�rsaik kalauzol�s�ban, itteni �let�k egyenget�s�ben, k�z�s programokat szerveznek nekik. �gy hasznos bar�ts�gok k�t�dhetnek. Hasonl� „tandem” form�ban m�k�dik csereprogramunk a j� nev� jap�n Saitama Orvosi Egyetemmel is, ahol el��r�s �s elv�r�s, hogy a magyar hallgat�k egy�tt utazzanak haza a hozz�nk �rkez� jap�n di�kokkal, �s k�s�rj�k �ket itthon. S nem egyszer olyan j� kapcsolatok alakulnak ki a fiatalok k�z�tt, hogy az itteniek bemutatj�k a vend�geket csal�djuknak, a vid�ki rokons�gnak, megismertetik vel�k az orsz�got, a magyaros �zeket. Ezek a gesztusok, �lm�nyek nem csak az egyetem h�r�t n�velik k�lf�ld�n, hanem pozit�v ir�nyban form�lj�k a Magyarorsz�gr�l alkotott k�pet is. Besz�lget�s�nk mostani t�m�j�hoz m�g hozz�tartozik, hogy tavaly �ta az igazgat�s�g koordin�lja az EU m�sik nagy csereprogramj�val, a Leonardo da Vinci mobilit�si programmal kapcsolatos teend�ket is. V�gzett szakemberek – f�leg orvosok – mehetnek 3-6 h�napra, esetenk�nt hosszabb id�re k�lf�ldi szakmai gyakorlatra, a szakorvosi vizsga el�tt. Szeretn�nk ezt a programot is jobban n�pszer�s�teni a j�v�ben.

Rangos bemutatkoz�s

– A nemzetk�zi kapcsolat�p�t�snek fontos eleme, ahogy az m�r sz�ba ker�lt, egyetem�nk �s orsz�gunk ismerts�ge. Mennyire tudnak r�lunk a nagyvil�gban, mik�ppen �t�lnek meg minket? J�l fogadj�k-e, amikor egyik-m�sik k�lf�ldi egyetemet megkeress�k valamilyen egy�ttm�k�d�s v�gett?

– �ltal�ban igen, de ez a legritk�bb esetben t�rt�nik, �gymond, az utc�r�l bekopogva. T�bbnyire „el��rsk�nt” ott vannak m�r egyetem�nk munkat�rsai, akik sz�les k�r� k�lf�ldi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. Sok �vre visszany�l� tudom�nyos egy�ttm�k�d�sek kutat�k, tansz�kek, int�zetek k�z�tt, a k�z�s munka sor�n kialakult bar�ts�gok, a nemzetk�zi kongresszusokon szerzett, id�vel elm�ly�l� ismerets�gek, szakmai l�togat�sok. Mindezek nagyon sokat sz�m�tanak. S meg�t�l�sem szerint az egyetem �rdek�ben jobban is hasznos�thatn�nk ezeket a m�r megl�v� klinikai, int�zeti �s szem�lyes kapcsolatokat, ha adatb�zisszer�en egybegy�jten�nk, rendszerbe szervezn�nk azokat. Erre t�reksz�nk majd a j�v�ben, hiszen ez �ltal m�ris nem a null�r�l induln�nk egy �j rel�ci�ban, s az eddig csak egy t�m�ban m�k�d� egy�ttm�k�d�st kiterjeszthetn�nk esetleg m�s ter�letre is. Teh�t jelenleg az �let hozza a kapcsolat-felv�teli lehet�s�geket, kev�sb� jellemz�, hogy elhat�rozzuk: szeretn�nk egy adott rel�ci�ban fejleszteni. Ez ut�bbira p�lda azon sz�nd�kunk, hogy tudatosan fejlessz�k a kapcsolatokat az angolsz�sz vil�ggal, mert ahhoz k�pest, hogy az oktat�k �s hallgat�k jelent�s sz�zal�ka els� idegen nyelvk�nt angolul besz�l, m�g nincsenek el�gg� kibontva, hasznos�tva a sz�ban forg� orsz�gokban k�n�lkoz� lehet�s�gek.

A k�rd�sre visszat�rve elmondhat�, hogy a Semmelweis Egyetem megb�zhat�, j� szakmai elismerts�ggel rendelkezik a vil�gban. Ismerts�g�nk �s elismerts�g�nk persze val�ban �sszef�gg orsz�gunk ismerts�g�vel is, hiszen min�l t�volabb megy�nk, ann�l tudatosabban kell poz�cion�lni magunkat: Eur�pa – Magyarorsz�g – Budapest, �s azon bel�l az orsz�g vezet� eg�szs�gtudom�nyi egyeteme. Ezzel a k�rd�ssel kapcsolatban igazgat�s�gunknak is vannak feladatai, hiszen a magunk eszk�zeivel megpr�b�lunk hozz�j�rulni ahhoz, hogy a Semmelweis Egyetemet szerte a vil�gban min�l t�bben megismerj�k, �s vonz�nak tal�lj�k: nem csak a tanulni akar� fiatalok, hanem az oktat�k, a kutat�k, adott esetben a mag�nc�gek, s�t hosszabb t�von ak�r a fizet�s p�ciensek is.

– �gy ker�l a k�n�lati palett�ra �jdons�gk�nt a gy�gy�t�s is.

– Nem v�letlen, hogy az egyetem sokfel� nyit, hisz olyan gy�gy�t�si tud�ssal �s kapacit�sokkal rendelkezik, amelyek m�lt�n eur�pai h�r�ek, �s nem kiz�rt, hogy ezeknek egy r�sz�t lehetne a k�lf�ldi fizet�s betegek ell�t�s�ra is hasznos�tani. Ahhoz pedig, hogy legyenek ilyen p�ciensek, valamik�ppen meg kell magunkat ismertetni vel�k.

– Milyen form�ban pr�b�lj�k ezt el�rni?

– L�trehoztuk az egyetem angol nyelv� honlapj�t, mely janu�rt�l m�k�dik k�s�rleti jelleggel �s folyamatosan fejlesztj�k. J� p�lda tov�bb� az a sz�nvonalas, hi�nyp�tl� angol nyelv� t�j�koztat� kiadv�ny, ami tavaly a Marketing �s Kommunik�ci�s Igazgat�s�g – vel�k sz�mos ter�leten szorosan egy�ttm�k�d�nk – koordin�l�s�val, a Semmelweis Kiad� �s igazgat�s�gunk k�zrem�k�d�s�vel k�sz�lt el. S amire igaz�n b�szk�k lehet�nk, hogy id�n janu�rban az egyik legh�resebb k�lf�ldi szakfoly�iratban, a Scientific Americanben k�toldalas f�nyk�nyes anyag jelent meg a Semmelweis Egyetemr�l. A szint�n t�bb egyetemi szervezeti egys�g k�zrem�k�d�s�vel l�trej�tt �ssze�ll�t�ssal azt k�v�ntuk kommunik�lni magunkr�l, hogy tudom�nyos szinten is vil�gsz�nvonalon �llunk �s olyan lehet�s�geket k�n�lunk, p�ld�ul a technol�gia transzfer vagy a k�ls� megb�z�sos kutat�sok ter�let�n, amelyek felkelthetik az amerikaiak �rdekl�d�s�t. Teh�t ez�ttal nem a hallgat�toborz�st c�loztunk meg, hanem kifejezetten a tudom�nyos kutat�sban �rdekelt �zleti partnerek bevon�s�t. Ez megint egy olyan hat�rter�let, amivel az egyetem az elm�lt �vekben kezdett el nagyon tudatosan foglalkozni �s t�bb szervezeti egys�g is �rintett a sikerre vitel�ben.
blank
200808082.jpg

H�ts� sor: P�tsch Andr�s, De�k Andr�s (Erasmus Iroda), els� sor: S�meghy Gyula, Bolg�rn� Menyh�rt Andrea, Mak�di Gy�rgyi �s Cs�pl� Andrea (Erasmus Iroda)

Fontos feladatok

– Sz�mos tev�kenys�g�ket eml�tette m�r besz�lget�s�nk sor�n. Melyek a Nemzetk�zi Kapcsolati Igazgat�s�g�nak legfontosabb feladatai?

– Az els�, mondhatni napi rutinfeladatunk az egyetem egyezm�nyes kapcsolatainak �pol�sa, fejleszt�se, �j k�toldal� egyezm�nyek el�k�sz�t�se, az azokb�l ad�d� tennival�k elv�gz�se. Ezekr�l m�r esett sz�. A m�sodik nagy feladatcsokor a hozz�nk �rkez� hivatalos k�lf�ldi deleg�ci�k l�togat�s�nak protokoll�ris �s r�szben tartalmi el�k�sz�t�se, a l�togat�sok lebonyol�t�sa. A magas szint� (pl. rektori, miniszteri, nagyk�veti) l�togat�sokn�l nagyon fontos, hogy mindent el�re egyeztess�nk, a program prec�zen meg legyen szervezve, mindenki tudja a feladat�t, �s a legapr�bb r�szletekre is �gyelj�nk. Sokszor az id� szabja munk�nk legnagyobb korl�tj�t: hogyan tudjuk n�h�ny �ra alatt a lehet� legjobban bemutatni egyetem�nket. Szerencs�re, a k�zhiedelemmel ellent�tben, a magas rang� vend�gek rendk�v�l fegyelmezettek �s toler�nsak, s fogad�suk legt�bbsz�r, mondhatn�m azt, hogy kialakult t�ncrend szerint t�rt�nik, n�h�ny elem – a t�rgyal�s, a f�nyk�pezked�s, az aj�nd�kok �tad�sa – �lland�, s igazodva az egy�ni �rdekl�d�shez �s a l�togat�ssal el�rni k�v�nt c�lhoz, nyilv�n n�h�ny specifikumot is be�p�t�nk a programba. Ehhez a feladatk�rh�z tartozik az egyetemi vezet�k, els�sorban a rektor �r, hivatalos k�lf�ldi utaz�sainak el�k�sz�t�se, szervez�se.

2007-ben �j, harmadik ter�lettel eg�sz�lt ki a Nemzetk�zi Kapcsolatok Igazgat�s�g�nak munk�ja: az egyetem k�lf�ldi �regdi�kjaival t�rt�n� int�zm�nyes foglalkoz�s feladat�val. Ez az �n. ALUMNI program, amely rem�nyeink szerint egy egym�sra �p�l� rendszer lenne a j�v�ben. Ehhez az infrastruktur�lis �s inform�ci�s h�tteret igazgat�s�gunk adn�: tags�got, rendszeres h�rlevelet k�n�lunk az �rintetteknek, k�s�bb internetes fel�letet is, hogy tudjanak egym�ssal is kommunik�lni. Nagyon fontosnak tartom ezt a munk�t, hiszen k�lf�ldi �regdi�kjaink egy olyan, eddig felt�rk�pezetlen kapcsolati h�l�t alkotnak, amely komoly lehet�s�get tartogat egyetem�nk sz�m�ra. Biztat�, hogy eddig abszol�t pozit�v volt az �rdekl�d�s: a 2007-ben az �OK, a FOK �s a GYOK angol, illetve n�met programj�n v�gzettek t�lnyom� t�bbs�ge csatlakozott a kezdem�nyez�shez. A r�gebben v�gzetteket az adatb�zis �s a c�mlista alapj�n keress�k meg, itt j�val nagyobb a hibatal�lat, �gyhogy �vekbe telik ki�p�teni, felt�lteni a rendszert, de legal�bb az els� l�p�seken m�r t�l vagyunk.

Koordinat�v szerep

– Hossz� �veken �t a K�l�gyminiszt�riumban dolgozott k�l�nb�z� poz�ci�kban, �s �ppen az uni�hoz val� csatlakoz�s idej�n nagyk�vet-helyettes volt �rorsz�gban. Mi cs�b�totta egyetem�nkre?

– Nagyon komoly lehet�s�get l�ttam abban, hogy a diplom�cia �s a nemzetk�zi kapcsolatok ter�let�n szerzett ismereteimet vezet� beoszt�sban kamatoztassam az orsz�g egyik legh�resebb egyetem�n. B�ven vannak itt is kih�v�sok, �s szeretn�k �j dolgokat kipr�b�lni, �j ter�letekbe beletanulni. Az �ltalam ir�ny�tott igazgat�s�g egy k�zponti szervezeti egys�g, m�sk�nt mondva az egyetem, illetve szervezeti egys�gei szerte�gaz� nemzetk�zi kapcsolatrendszer�hez viszony�tva a j�ghegy cs�cs�n �l�nk. Munk�nkat egyr�szt seg�ti a hozz�nk tartoz� Erasmus Iroda, m�sr�szt nemzetk�zi kapcsolataink t�bb l�pcs�ben szervez�dnek, hiszen a TF-nek �s az ETK-nak saj�t nemzetk�zi csoportja van, vel�k egy�ttm�k�dve dolgozunk. Egyfajta koordinat�v szerepet pr�b�lunk bet�lteni az�ltal, hogy a nemzetk�zi kapcsolatok ter�n az eg�sz egyetem �rdekeit �s c�ljait k�pviselj�k.

Tolnai Kata – T�th Andrea

S�meghy Gyula

1970-ben sz�letett Budapesten. Fels�fok� tanulm�nyait a budapesti K�lkereskedelmi F�iskol�n, majd a Londoni Egyetem K�zgazdas�gi �s Politikatudom�nyi Kar�n (LSE) v�gezte. 1993-1997, illetve 1999-2006 k�z�tt a K�l�gyminiszt�rium �llom�ny�ban dolgozott diplomata st�tuszban. 1997-ig amerikai �s kanadai referensk�nt 1999-2002 k�z�tt a politikai �llamtitk�r titk�rs�gvezet�jek�nt, majd 2002 �s 2006 k�z�tt a dublini magyar nagyk�vets�g els� beosztottjak�nt (nagyk�vet-helyettesk�nt). N�s, egy gyermek apja.

Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem �js�g | 2008/8. sz�m | El�z� cikk | K�vetkez� cikk
Utols� m�dos�t�s: 07/13/2008 11:03:42