EZ AZ ÍRÁS CSAK WEBEN OLVASHATÓ!

Dr. Harmath György, a Heim Pál Gyermekkórház igazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagja

A Magyar Kórházszövetség XX. kongresszusán az aktuálisan legérdekesebb strukturális, szakpolitikai és szakmai témák egyaránt szóba kerültek. A hazai kórházügy legjelentősebb eseményének idén Debrecen adott otthont április 2-4. között.

A rendezvényről szóló sajtótájékoztatón a Kórházszövetség elnöksége sikeresnek minősítette a találkozót, melynek első napján körülbelül 500 regisztrált látogató és 80 kórházi beszállító cég jelent meg, a kongresszuson összesen mintegy 1000 vendég vett részt. A program első harmadának legjelentősebb eseménye az ünnepi közgyűlés volt, melyen egyhangúlag elfogadták dr. Varga Ferenc elnök beszámolóját a szövetség elmúlt évének eredményeiről. A közgyűlést, a helyszín kapcsán, a házigazda Kósa Lajos polgármester, valamint Fésüs László akadémikus, a Debreceni Egyetem rektora és Brian Edwards, az Európai Kórházszövetség (HOPE) elnöke köszöntötte. A jubileumi kongresszus alkalmából meghívott korábbi elnököket és főtitkárokat a Magyar Kórházszövetség elnöke üdvözölte, megköszönve az elmúlt 35 évben a szervezet megalapítását és fejlődését segítő miunkájukat.

Klinikák szövetsége

A szakmai találkozó előadásai és a folyosói beszélgetéseken elhangzottak egyaránt tükrözték a magyar egészségügy aktuális helyzetét. A jövőbeli betegellátást tervezve időről-időre felmerültek a múltbeli események éppúgy, mint a következmények monitorozása céljával górcső alá vett jelenlegi állapotok. Az ágazatban lezajlott, számos esetben sokkhatással járó reformlépésekkel kapcsolatban a második nap tartott „Kórházak a szerkezetváltás után“ című szekció előadásaiból az derült ki, hogy a kórházak menedzsmentjei célzott korrekciókkal igyekeznek elősegíteni intézményeik zavartalan működését. A fekvőbetegellátó létesítmények vezetői és más felszólalók is főleg a sürgősségi betegellátás nehézségeit, a megváltozott betegélelmezés körülményeit és a súlyponti intézmények kihívásait részletezték.

Nagy érdeklődés kísérte az említettel párhuzamosan folyó szakmai programot is, melynek keretében bemutatkozott az Egyetemi Klinikák Országos Szövetsége. A négy hazai orvosegyem által delegált professzorok részletesen egyeztették az ellátás legfelsőbb szintjén álló klinikák közös kihívásait és legsürgősebb feladatait, valamint megvitatták a kórházvezetőkkel a lakosság egészségügyi ellátásának feladatait – ezek optimális elosztását a különböző szintek között. Számos ötlet merült fel arra vonatkozólag, hogy a jövőben milyen együttműködéseket valósíthatnának meg az egyetemek és a súlyponti-, a területi ellátási kötelezettséggel bíró-, illetve a szakkórházak.

Külön kerekasztal-megbeszélésen foglalkoztak a Nem Várt Események (NEVES) jelentési rendszerének bemutatásával. Ezt a programot az Egészségügyi Világszervezet 2005-ben alapíttotta – amikor kiadta irányelvét a Nem Kívánatos Események jelentési rendszerének kialakításakor figyelembe veendő szempontrendszerrel kapcsolatban –, és Magyarországon a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja szervezi és irányítja, a Magyar Kórházszövetséggel együtt. A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a projekt a betegbiztonság mellett gazdaságosság szempontjából is előrevivőnek bizonyul.

Rehabilitációs kérdések

A rehabilitációs szakma prominensei a megnövekedett rehabilitációs ágyszámok, illetve az ezek mögött húzódó, nem mindig értékelhető munka kapcsán minden alkalmat megragadnak, hogy a rehabilitáció valódi helyzetét és minimumfeltételeit szélesebb közönség elé tárják. E szándéknak megfelelően a kongresszus szakmai főszereplője a rehabilitáció volt. A szakterületnek szentelt szekción az érdeklődők többek között a kardiológiai, a pulmonológiai és a gyermekgyógyászati rehabilitáció feltételeit és indikációit ismerhették meg.

A Magyarországon kritikus állapotok közt dolgozó ápolók helyzetével foglalkozó előadások is kitettek egy egész délutánt. Kilenc kiváló előadás járta körbe a témát, így sorra kerülhettek a képzés problémái, az alulfinanszírozottság, a tárgyi feltételek hiánya és a többi, közismert gond mellett a sürgős feladatok kijelölése is. Kiemelkedő ápolási szakemberek részletezték, mit hozott a szakmának a III. évezred, és milyen költséghatékonysági lépések lehetségesek a továbbiakban.

A konferencián szó esett még az intézményekre háruló iratkezelési feladatokról, az egészségügyben megvalósuló kommunikációról, valamint az intézmények gazdasági társasággá alakulásának kihívásairól. Bár a második nap záróeseménye volt, mégis jelentős érdeklődés kísérte az OEP képviselőivel megrendezett „kérdezz-felelek“ kerekasztal-megbeszélést, ahol az említettek hangsúlyozták: lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kórházvezetők által felvázolt problémákat beépítsék a szakmapolitikai döntéshozóknak küldendő javaslataikba. Téma volt a jogosultság-ellenőrzés kórházi dolgozókra vonatkozó feladatai. továbbá a rehabilitációs osztályok finanszírozásbeli megkülömböztetése. Ez utóbbival kapcsolatban az OEP képviselői elmondták: a magasabb vagy alacsonyabb szorzó általi finanszírozásuk attól függ majd a jövőben, hogy az adott osztály mennyiben felel meg a szakmai-tárgyi és személyi minimumfeltételeknek. A TVK-val kapcsolatban felvetődött, hogy a negyedévente ülésező TVK Bizottság hatáskör hiján csupán javaslatokat tehet a teljesítményvolumen-korlát módosítására. E jogának megfelelően ha nem is nagy mértékben, de indítványozta a TVK érték átrendezését, az alapdíj korrekciójáról ugyanakkor csak az év végi számvetéskor születhet miniszteri döntés. Apró, ám sikeres lépésként értékelték, hogy a szülészet már kikerült (s rövidesen a boncolás is) a teljesítményvolumen-korlát alól, és az inflációt követve 10%-kal sikerült növelni a TVK-t az idén.

Egybiztosítós rendszer

A kongresszus záróeseményeként tartott szakmai fórumon a Kórházszövetség hármas vezetősége: dr. Varga Ferenc jelenlegi, dr. Golub Iván korábbi és dr. Rácz Jenő jövőbeni elnök, továbbá dr. Falus Ferenc országos tisztifőorvos, dr. Székely Tamás OEP főigazgató, azóta pedig egészségügyi miniszter és dr. Kincses Gyula államtitkár mondott zárszót és válaszolt a felszólalók kérdéseire. A egészségbiztosítási rendszerről szólva az államtitkár hangsúlyozta, hogy egyelőre senki sem tudja, milyen struktúra lép majd életbe, Golub Iván pedig megerősítette a Kórházházszövetség korábbi, még a népszavazás előtt megfogalmazott azon álláspontját, mely szerint a szervezet az egybiztosítós, szolidalitás alapú rendszert támogatja, s ebben döntő elem az alapcsomag korrekt meghatározása, az efölötti ellátásban helye van a magániztosítóknak is. (Valójában ezt nevezik vegyes biztosítós rendszernek.) A szakpolitikát képviselő Kincses Gyula az eddigiekhez képest lassított reform és aktívabb konszenzuskeresés képét vetítette a hallgatóság elé. A Kórházszövetség az intézmények vezetőinek számos esetben kényszerű együttműködését és szakmailag megalapozott, részletesen kidolgozott kritikáját ígérte a jövőre nézve is.

Radnai Anna