Tulassay Tivadar és Szél Ágoston

A Semmelweis Egyetemen 10. alkalommal került sor nagyreményű tudósjelöltjeink bemutatkozására. A Doktori Iskola által április 10-11-én megrendezett PhD Tudományos Napokon több mint száz előadást és posztert mutattak be doktoranduszaink és doktorjelöltjeink a Nagyvárad téri Elméleti Tömb Tanácstermében és aulájában. A rangos tudományos eseményt hagyományainkhoz híven Tulassay Tivadar rektor nyitotta meg.

Köszöntésében utalt arra, hogy az egészségügy és a felsőoktatás a jelentős forráskivonások és a folyamatos szerkezetátalakítás miatt nehéz időszakot él át. A doktori képzés azonban a kiszámíthatatlan körülmények ellenére is olyan terület, amely a törvényi feltételek megteremtése óta, vagyis mintegy másfél évtizeden keresztül megőrizte sikerességét. A konferencia főszervezőjeként jelen sorok írója, a Doktori Tanács elnöke is köszöntötte a résztvevőket. A megnyitón megjelent Sótonyi Péter rector emeritus, Kollai Márk általános rektorhelyettes és Noszál Béla, a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja is.

Ebben az évben nemcsak a kerek évforduló, hanem egy másik körülmény is különleges hangsúlyt adott az eseménynek. A Mentális egészségtudományok Doktori Iskola a PhD Napok keretében rendezte meg saját, évenként sorra kerülő hallgatói beszámolóját. Valamennyi elsőéves hallgatónak részt kellett vennie a konferencián, a másodéveseknek legalább poszterrel, a harmadéveseknek pedig előadással kellett szerepelniük. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy ezen Doktori Iskola hallgatóinak külön szekciókban, háromtagú bírálóbizottság előtt kellett számot adniuk felkészültségükről. A kötelező részvétel nem tette „iskolássá” vagy éppen unalmassá az egészségtudományi szekciókat. Ellenkezőleg, mivel a szereplésnek komoly tétje volt, még fokozódott is az érdeklődés. A kivonatokat tartalmazó programfüzet a Doktori Iskola honlapjáról (http://phd.sote.hu) is letölthető.

Bitter István

Évről évre feltesszük magunknak a kérdést: szükség van-e ennek a multidiszciplináris seregszemlének a megszervezésére? A válasz mindig az, hogy: igen! PhD-hallgatóink és doktorjelöltjeink hazai pályán, mégis igazi konferencia-színhelyen mutathatják be tudományos eredményeiket. Megtanulják, hogyan kell vitatkozni és témavezetőjük segítsége nélkül megvédeni álláspontjukat. Látják a többiek előadói stílusát, és míg kritikusan befogadják a tapasztalatokat, saját hibájukat is észreveszik és kiküszöbölhetik azokat. A kötelezően előírt, beszámoló jellegű előadások és poszterek azonban egy további motivációs hatással járultak hozzá a sikerhez. A doktori képzésben való részvételnek és az önálló kutatómunkára való felkészülésnek a konferenciaszereplés olyan szükséges velejárója, amelyet nem lehet pusztán csak az aktuálisan elért eredmények ötletszerű prezentációjának tekinteni. Igenis, hallgatóinknak elő lehet, sőt, elő is kell írni a rendszeres és kötelező beszámolót és szereplést. A PhD Napok szokásos menetét felélénkítő, közös szervezésű konferenciát mindenképpen követendő példának tartom, és a többi Doktori Iskolák vezetőinek is javasolni fogom.

A kiemelt tudományágnak megfelelően a Mentális egészségtudományok Doktori Iskola vezetője, Bitter István (a 4. oldali képünkön) professzor tartotta a konferencia első plenáris előadását – „Kutatások a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán” címmel. Ebben nagy vonalakban áttekintette azokat a tudományos témákat, amelyeket az általa vezetett Doktori Iskolában és a klinikán tanulmányoznak munkatársaival. A kutatási témák sokszínűsége és eredményessége, továbbá a néhány év alatt jelentősen megnövekedett szcientometriai mutatók egyaránt bizonyították, hogy a kutatóműhely doktori képzésünk egyik biztos bázisát jelenti.

Noszál Béla és Kollai Márk

Résztvevő PhD hallgatók

Évek óta szokás, hogy a PhD Napokon Doktori Iskoláink legkiválóbb oktatói tartanak díszelőadást. Ebben az évben Földesiné Szabó Gyöngyi professzor asszony, a Sporttudományi Doktori Iskola Sport, nevelés- és társadalomtudományi programjának vezetője és Sarkadi Balázs kutatóprofesszor, a Molekuláris orvostudományok Doktori Iskola Patobiokémiai programjának egyik legeredményesebb tagja nyerte el a „Kiváló PhD Oktató” kitüntetést, ezért ők kaptak meghívást. A kitüntetést a Doktori Tanács döntése alapján a sikeres programvezetői vagy kiemelkedően eredményes témavezetői munkásság alapján ítéljük oda. A két egyetemi tanár munkáját 2007-ben, a Dies Academicus keretében volt alkalmam méltatni. Földesiné Szabó Gyöngyi professzor asszony „Post-transformational Trends in Hungarian Sport” címmel a második nap reggelén tartott igen érdekes, angol nyelvű előadást. Sarkadi professzor külföldi utazása miatt nem tudott részt venni a konferencián.

A konferencia komolyságát és szakmai súlyát hagyományosan azzal biztosítjuk, hogy a különböző tudományterületeket felölelő szekciókat egyetemünk jeles tudósai vezetik, akik nemcsak irányítják a vitát, hanem értékelik az előadók felkészültségét és előadóképesség, vitakészség alapján rangsorolják a szereplőket. A kétnapos konferencia végén minden szekció két legkiválóbb szereplője komoly (25.000 és 50.000 Ft közötti) díjat kapott, amelyeket részben a Doktori Titkárság, részben a rendezvényt támogató cégek adományoztak. Szponzorainknak köszönettel tartozunk.

Befejezésül Teller Edét idézem, aki a következőképpen fogalmazza meg a „szellem munkásainak” szerepét.

„Nekünk a tudományban, az egyetemeken, az iskolákban három nagy föladatunk van: az ismereteket minden körülmények között növelnünk kell, az ismeretek alkalmazását pontosan ki kell dolgoznunk, és harmadszor: amit kitaláltunk, azt alaposan meg kell magyaráznunk. Eddig tart a mi felelősségünk. Pesszimista az, akinek mindig igaza van, de nincs öröme benne. Az optimista olyan ember, aki úgy gondolja, hogy a jövő bizonytalan. Állítom, hogy optimistának lenni kötelesség, mert ha – Heisenberg tanítványaként is – elhiszem, hogy a jövő bizonytalan, akkor megnő a felelősségünk, hogy ebben a bizonytalanságban azt tegyük, amit legjobbnak látunk. Így a jövő, amit megalkotunk, jobb lesz. Ebben a jövőalkotásban nagy az értelmiség, nagy az egyetem szerepe. A tudásnak elvi határai nincsenek, és annak nem is szabad korlátokat szabni. A végleges döntésnek a tudás alapján kell megtörténnie. Ha mi ezt megértjük, Magyarország sokkal könnyebben úrrá lesz mai gondjain. Ebben nagy lehet a szellem munkásainak a szerepe, az ő feladatuk a tudás-gyarapítás és a tanácsadás.” (Teller Ede, 1993).

Bízom abban, hogy a résztvevők maguk is olyan sikeres karriert futnak majd be, mint Földesiné Szabó Gyöngyi professzor asszony és Bitter István professzor úr. Remélem, hogy hamarosan gratulálhatok a fiatal kollégáknak sikeresen megszerzett PhD fokozatukhoz, és visszatekintve örömmel emlékeznek majd vissza arra a napra, amikor egyetemünk PhD Konferenciáján először jelenhettek meg a „rivaldafényben”.

Dr. Szél Ágoston, a Doktori Tanács elnöke

A PhD Tudományos Napok alkalmából nyújtott kiemelkedő szereplésükért dicséretben és jutalomban részesültek E/I. Milánkovics Ilona (Doktori Iskola, 25.000) Pócza Péter (Bio-Science, 50.000) E/II. Lázár Alpár Sándor (Novartis, 50.000) Bódi Nikoletta (Doktori Iskola, 25.000) E/III. Szabó Zsófia (Richter Rt., 25.000) Sáfár Sándor (Doktori Iskola, 25.000) E/IV. Balogh Zsófia (Bio-Science, 50.000) Tömböl Zsófia (AGFA, 50.000) E/V. Dóczi Tamás (Richter Rt., 25.000) Kézdy Anikó (Doktori Iskola, 25.000) E/VI. Budai Lívia (Richter Rt., 25.000) Süle András (Doktori Iskola, 25.000) E/VII. Veres Gábor (Doktori Iskola, 25.000) Hangya Balázs (Auro Science, fényképezőgép) E/VIII. Magenheim Rita (Richter Rt., 25.000) Pazár Borbála (Csertex, 20.000) P/I. Molnár Viktor (Richter Rt., 25.000) Sedlák Éva (Doktori Iskola, 25.000) P/II. Zoller Rezső (Richter Rt., 25.000) Magyar Krisztina (Doktori Iskola, 25.000) P/III. Maurovich-Horvát Pál (Richter Rt., 25.000) Papp-Rege Sugárka (Doktori Iskola, 25.000) P/IV. Hegyesi Orsolya (Richter Rt., 25.000) Kulcsár Apollónia (Doktori Iskola, 25.000)