Semmelweis Egyetem honlap |
Semmelweis Egyetem újság |
2007/13. szám |
Előző cikk |
Következő cikk
|
Semmelweis Egyetem · VIII. évfolyam 13. szám · 2007. november 30. |
|
![]() |
A Nagyvárad téri Elméleti Tömb közelmúltbeli felújítása, átalakítása után időszerűvé vált a mintegy 30 éves toronyépület tűzvédelmének korszerűsítése is. A több ütemben folyó munkáról dr. Major László biztonságtechnikai főosztályvezetőtől informálódtunk. – Az előkészületek már idén tavasszal elkezdődtek a NET tűzvédelmi fejlesztésére. Májusban készült el az a külső cégtől megrendelt szakvélemény, amely egyrészt rögzítette a felújításra szoruló pontokat, másrészt, a tűzoltósággal egyeztetve, rámutatott azokra a lehetőségekre, amelyekkel fokozhatnánk az épület tűzvédelmét, és ezáltal jobb lenne az itt dolgozók, tanulók komfortérzete is – mondja a főosztályvezető. – A megismert problémákról, és megoldási javaslatokról tájékoztattuk dr. Ivády Vilmos gazdasági főigazgatót, s utasítása alapján augusztus közepére összeállítottuk, az érintett hatóságokkal ismét egyeztetve, a NET tűzvédelmi projektjét. Ebben lényegében meghatároztuk azt a 20-22 pontból álló feladatsort, amelyet mindenképpen meg kell valósítani a jövőben, majd fontossága alapján kiemeltünk közülük négyet. Főigazgató úr a NET-ben dolgozók és tanulók biztonságát prioritásként kezelve jelenlegi nehéz gazdasági helyzetünk ellenére – a legsürgetőbb teendőkre 30 millió forintot (plusz áfa) különített el az egyetem idei költségvetéséből. Korszerű jelzőkészülék – Felsorolná ezeket a kulcsfontosságú alprojekteket? – Noha a megelőzés és az oltás szakmailag nem választható ketté, mindig egyenlő súllyal szerepel, mi mégis úgy gondoltuk, hogy elsődlegesen az előbbire koncentrálunk. Ennek megfelelően az azóta már elindított közbeszerzési eljárás keretében megpróbálunk egy olyan új tűzjelző rendszert terveztetni és telepítetni, amely komplex módon, a legmodernebb technikai lehetőségeket is felhasználva nagyon jó tűzvédelmet nyújt. Így a szokásos pontszerű és vonali füstérzékelőkön kívül beépítenek úgynevezett aspirációs elven működő elemeket is, amely – a beszívott levegő összetételének megváltozását értékelve – már jóval korábban figyelmeztet bizonyos tüzek keletkezésére. Tehát még a folyamat kezdetén – például egy elektromos kábel túlzott felmelegedésekor – érzékeli a veszélyt, s ezáltal még van elegendő idő a baj elhárítására. Természetesen, ezt a fajta rendszert nem alkalmazhatjuk mindenhol, hiszen a NET-ben lévő számos laborban naponta használnak a kísérletekhez kis gázkészülékeket, Bunsen-égőket. Az ilyen helyekre célszerűbb pontszerű tűzjelzőket tenni, míg az épület egyes szakaszain, így a folyosókra is, vonalérzékelőket telepíteni a korábbiak helyett. – Minden helyiséget ellátnak megfelelő tűzjelzőkkel, beleértve például a mosdókat is? – Az idei első ütemben csak a toronyépületben lévő közlekedési és menekülési utakat, valamint a tűzveszélyes helyiségeket szereljük föl. De már eleve olyan központokat, alközpontokat, hálózatokat alakítunk ki, amelyekhez csatlakozva 2009 második felétől átalakíthatjuk a torony teljes tűzjelző rendszerét, összhangban az elmúlt évi felújítások során telepített rendszerekkel. – Milyen további teendőjük lesz még ebben az évben? – A tűzoltók kérésére – az esetleges épülettűz továbbterjedését meghatározott ideig akadályozó – újabb tűzszakaszolást is megoldunk. Ennek során a 12. emelet padlószintjén tűzszakasz-határt alakítunk ki, amely nem könnyű dolog az épületet függőlegesen átszelő átjárók, illetve a különféle csöveket, vezetékeket a födémbe „szállító” átvezetők miatt, de szerencsére vannak már erre kiforrott technológiák. Mivel a munka nagysága nem éri el a közbeszerzések mértékét, ezért a kért árajánlatok, technológiai megoldások áttanulmányozása, a referenciák megtekintése után az érintett bizottság választotta ki az árban, minőségben legelőnyösebbet kínáló kivitelezőt. Ehhez a feladathoz kapcsolódva a pince födémében lévő, a toronyépületet tartó acélszerkezeteket – melyek tartósan és szélsőségesen magas hőmérséklet hatására kilágyulhatnak – tűzgátló bevonattal látjuk el. Tűz esetén ez fölhabosodik, és hőszigetelő réteget képez arra az időre, amíg az acélpillérek környezetében kialakuló legfontosabb tűzgócokat lezárja, eloltja a tűzoltóság. A negyedik alprojektben, az éppen induló kazántendert kihasználva, az új tűzjelző által vezérelt gáz főelzáró-szelepet telepítünk. Ezzel elérhetjük, hogy nem csak áramkimaradáskor szakad meg a gázutánpótlás – mint jelenleg –, hanem akkor is, ha valahol az épületben tűz keletkezik. Rövidesen el kell gondolkodni azon is, hogyan lehet majd a kutatók alapeszközeként használt régi Bunsen-égőket lecserélni. Ezek ugyanis gázkimaradáskor nem záródnak el automatikusan – a korszerűbb készülékek már igen –, így a gázszolgáltatás újbóli megindulásakor előforduló gázömlés miatt ismételten veszélyforrást jelentenek. Ezt egyelőre egy átmeneti megoldással küszöböljük ki. A tűzjelző által megszüntetett gázutánpótlásból – a zárlat feloldása után – az épület kommunális működtetéséhez szükséges mennyiség egy nagyobb főágon automatikusan visszajön, viszont a kiszolgáló gázszolgáltatást a másik ágon csak kézzel lehet majd visszakapcsolni. Ehhez a tűzvédelmi felelősöknek egy ilyen esetben végig kell járniuk az emeleteket. Jó lenne ezen változtatni a tűzvédelmi fejlesztés második ütemében, magyarul az érintett szervezeteknek megfelelő ütemezésben korszerűbb égőket kellene beszerezni. Beléptető rendszer – Már az eddig részletezett négy munka is eléggé komolynak tűnik, és akkor a listán szereplő további teendőkről még nem is beszéltünk. Mikorra fejeződik be az összes tervezett tűzvédelmi fejlesztés? – Az elképzelések szerint 2010 második félévében. – Terveznek-e az idén egyéb biztonságtechnikai fejlesztést a NET-ben? Mi a helyzet például a már régebben elkezdődött beléptető rendszer megvalósításával? – Az új Vagyonvédelmi és Rendészeti Szabályzat szerint Főosztályunk koordinálja az ilyen feladatokat is, így hatékonyabb és olcsóbb az Egyetemnek. A NET Igazgató Tanácsával közösen éppen most indítottunk egy közbeszerzési eljárást a rendészeti és vagyonvédelmi feladatok ellátására, ehhez illeszkedik majd a NET-be való beléptetés is, amelynek azonban nyilván a hallgatókat is ki kell szolgálnia. Egységben az összegyetemi rendszerrel, melynek alapján a dolgozóknak csak egyetlen arcképes kártyát – ebből eddig több mint 3 ezer készült el – kellene használniuk az intézmény egész területén. Ezzel bejuthatnának bármelyik épületbe, részlegbe, amire felhatalmazásuk van, illetve ott parkolhatnának. Sőt, idővel – a felvetődő kívánalmak szerint – egyéb szolgáltatásokat (például fénymásolás, automaták működtetése, stb.) is igénybe vehetnének. Szeretnénk jövő őszre már minden erre jogosultat ellátni ezzel a mágneses igazolvánnyal. T.K. - T.A. |
Semmelweis Egyetem honlap |
Semmelweis Egyetem újság |
2007/13. szám |
Előző cikk |
Következő cikk
|