Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2007/13. szám | Előző cikk | Következő cikk
Semmelweis Egyetem · VIII. évfolyam 13. szám · 2007. november 30.

Megújuló klinikai gyakorlatok az ETK-n

Jövő félévtől új, intelligens páciensszimulátor segíti a gyakorlati képzést

blank
blank
200713191.jpg

Szimulációs jelenet

Az egészségügyi felsőoktatás napi problémája a hallgatók gyakorlati, klinikai oktatása. Miközben a hallgatók száma és a klinikai gyakorlatok óraszáma a kétciklusú képzési rendszerben megnőtt, a klinikai gyakorlóhelyek száma, kapacitása csökkent vagy legalábbis változatlan. Másrészről általános tapasztalatunk, hogy az időben, térben, beteganyagban korlátozott klinikai gyakorlatok nem kellően hatékonyak, a képzési célt csak részlegesen képesek megvalósítani.

Számos egyéb szempont mellett ezek a jelenségek sarkallnak bennünket a gyakorlati képzés újragondolására, és számos egyéb intézkedés mellett a páciens szimulátorra épülő gyakorlótermi programok eddigieknél kiterjedtebb alkalmazására.

Felkészítő előkészítés

2007. szeptember 19-én megérkezett intézményünkbe a METI (Medical Education Technologies Incorporation – USA) által kifejlesztett intelligens – fiziológiai, patofiziológiai történéseken alapuló szoftverek által működtetett „Emergency Patient Simulator” (EPS) baba. Az EPS lehetővé teszi, hogy e módszert a területi gyakorlati órák elé beépítsük a gyakorlati oktatásba: valós fiziológiás és kóros állapotokat „modellezve” szimulálva, a hallgatók folyamatos közreműködésével, interakciók segítségével az eddigieknél komplexebben készítsük fel hallgatóinkat a területi gyakorlatokra – tevékenységi, kommunikációs, interperszonális, etikai, probléma-felismerési és megoldási kompetenciáik tekintetében egyaránt.
blank
200713192.jpg

Szimulációs bábu

Az EPS újdonsága, hogy a belső computert vezérlő szoftver külső beavatkozásra – a beavatkozó szándékától függetlenül – a beállított kórállapotnak megfelelően válaszol, így a beavatkozó azonnal meggyőződhet döntése, tevékenysége következményeiről, helyességéről. Az élet közeli helyzetek modellezésével nemcsak egyes tevékenységek motoros gyakorlására, hanem döntések, kommunikációs, emocionális, interperszonális helyzetgyakorlatokra is tág teret ad. A szimulátor válaszidejének befolyásolásával mód van a tanulási idő egyéni beállítására – tekintettel a kezdő gyakorlatozókra, illetve az ismétlésre is.

Ettől, a rendkívül drága, és a kar munkatársaitól óriási előkészítő munkát követelő újítástól nemcsak azt várjuk, hogy a területi gyakorlatok egy kis részét kiváltja, hanem elsősorban azt, hogy a hallgatók az eddigieknél felkészültebben érkeznek a területi gyakorlatra, ahol – immár nagyobb önállósággal rendelkezve – szigorú felügyelet mellett esetlegesen a napi munkába is bevonhatók lesznek. Ez közvetlenül is segítené azon célunkat, hogy a kar valóban munkaképes, a gyakorlati munkában azonnal értékes, gyakorlati tudással rendelkező szakembereket bocsásson ki.

A tárgyi feltételek megteremtésén túlmenően a személyi feltételeket is biztosítani szükséges. Az EPS laboratóriumot (mennyivel jobban fejezi ki a lényegét az angol: Simulator Theatre!) az Egészségpedagógiai és Ápolástudományi Intézet Ápoló Munkacsoportja, az Egészségtudományi Klinikai Tanszék és az Oxyológiai, valamint az Orvostechnikai és Informatikai Tanszék munkatársaiból alakuló oktató team fogja működtetni. Terveink szerint a kar valamennyi hallgatója számára kötelezően előírt kurzust fog biztosítani.

Továbbképző kurzusok

A későbbiekben – a laboratórium kapacitásától függően – továbbképző tanfolyamokat, választható kurzusokat is tervezünk.

A szakmai és didaktikai fejlesztő munkát egy, eddig Európában még sehol nem használt komplex program támogatja: PNCI (Patient Nursing Curriculum Integration), amely 90 kórállapot történéseinek feldolgozásához ad oktatói és hallgatói segédanyagot amellett, hogy a szimulátor baba paramétereit és fiziológiai válaszait a kiválasztott kórállapotnak megfelelően állítja be. Természetesen mindehhez az európai standardokat veszi figyelembe, de lehetőség van az amerikai standardok használatára is, például külföldi hallgatók oktatásánál.

Csak néhány érdekesség: a baba „képes beszélni”, a kórállapotnak megfelelő szív-, tüdő- és bélhangok, pulzusok beállíthatók, észlelhetők. Modellezhető gyógyszerelés, szemmozgásokat végez, lélegeztethető, gyakorolható az ér-, mellkas- és haspunkció.

A laboratórium installálásában és az oktatói fejlesztő munkában a mainzi Johannes Guttenberg University Szimulátor Központja és Amanda Wilford (Bristol Education Center), a PNCI program vezető-fejlesztő munkatársa segít. Közreműködésükkel a leendő trénerek számára tanfolyamot is szervezünk a közeljövőben, melyre az egyetem érdeklődő oktató munkatársait – korlátozott számban – szeretettel várjuk.

A tanfolyam pontos idejéről, helyszínéről és programjáról honlapunkon tájékozódhatnak az érdeklődők. Amint az első kurzus elindul, a „babának”, amely egyébként felnőtt méretű és súlyú, kis névadót is szeretnénk rendezni. Ehhez azonban kell egy találó név. Akinek jó ötlete van, kérem, ossza meg velünk! Köszönjük.

Dr. Hollós Sándor
tanszékvezető főiskolai tanár
holloss@se-etk.hu

 
Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2007/13. szám | Előző cikk | Következő cikk