Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2007/11. szám | Előző cikk | Következő cikk
Semmelweis Egyetem · VIII. évfolyam 11. szám · 2007. október 24.

Egy kínai diáklány tapasztalatai

blank
blank
20071112.jpg

Bao Wen Qing

Egyre több kínai fiatal tanul az Egészségtudományi Karon. Közülük az egyik diáklányt, Bao Wen Qinget nálunk szerzett benyomásairól faggatta – anyanyelvén – Guttmann Gábor.

Mikor az ETK halljában megszólítom, a mandarin kínai nyelvjárást hallván meglepődik Bao Wen Qing, mégis automatikusan angolul válaszol. Mikor ajánlom, hogy beszélgessünk az anyanyelvén, mosolyogva szabadkozik, hogy ő még csak pár szót tud magyarul.

– Honnan érkeztél hozzánk?

– Pekingből jöttem, de egy Sanghaj melletti városból származom. Tavaly szeptembertől vagyok itt.

– Miért választottad éppen Magyarországot, hiszen nagyon távoli ország számotokra? Nem csak földrajzilag, hanem minden szempontból. Mi motivált, hogy éppen hozzánk gyere?

– Nővérnek szeretnék tanulni, és úgy hallottam, Magyarországon nagyon jó az oktatás – válaszol rövid gondolkozás után.

– Kitől hallottál erről?

– Egy barátom mondta, aki már élt itt. Az ő tanácsára választottam Magyarországot.

– Találtál már itt barátokat?

– Sok kínai barátom van, de barátkozom magyarokkal is.

– Hogy boldogulsz a nyelvünkkel? Az oktatás angolul folyik ugyan, de a gyakorlatokon szükséged lehet a magyar nyelvtudásra is.

– Nos, az idén már elkezdtem tanulni, de a nyelvtan bizony nagyon nehéz. A nem kínai barátaimmal főként angolul beszélgetünk, de szeretnék németül is tanulni.

– Volt-e valamilyen konfliktusod vagy hátrányod abból, hogy kínai vagy?

– Nekem nem volt ilyen tapasztalatom, de a barátnőmnek egyszer igen. Szerintem a magyarok nagy része elfogadja az idegeneket, de elvétve azért lehet találkozni olyanokkal, akik kevésbé örülnek nekünk. Sőt, nem csak a kínaiaknak, hanem általában a külföldieknek sem.

– Hogy ízlenek a magyar ételek?

– Már megszoktam őket, nincs gondom velük. Ha magam készítek kínai ételt, akkor bizonyos hozzávalókat nehéz beszerezni. Kedvenc magyar ételem egyébként a gulyás – mondja mosolyogva.

– Mit csinálsz a szabad idődben?

– Sportolok: kézilabdázom, kosarazok.

– A nyári szünetet hol töltöd, ha nem mégy haza?

– Nagyon szeretem a Balatont és Egert. Gyönyörű város, de nem a bor miatt tetszik, mert alkoholt nem iszom – mosolyodik el újra.

– Mi a terved a diplomázás után?

– Szeretnék munkát vállalni, és természetesen tovább tanulnék. Jó lenne a keleti orvoslást is elsajátítani. Ám ha úgy alakul, szívesen dolgoznék nővérként itt is.

– Mit mondanál Magyarországról az otthoni barátaidnak, ha ide akarnának jönni tanulni?

– Azt, hogy az itteni emberek másként gondolkodnak, mint a kínaiak, és ezt meg kell szokni, ha itt szeretnének hosszabb ideig élni. Egyébként pedig ajánlanám nekik, hogy jöjjenek ide tanulni, főleg egészségügyi szakon.

 
Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2007/11. szám | Előző cikk | Következő cikk