Ivády Vilmos főigazgató

A Szenátus május végi ülésén módosította az egyetem költségvetését, ami azóta is hatályos. E döntéssel 1117 MFt költségcsökkentést vállaltak a karok és a klinikai központ. Maguk dolgozták ki kiadáscsökkentési javaslataikat a gazdasági főigazgató által kért keretszámok alapján. A Szenátus szeptemberi ülésén a gazdasági helyzetet érintő napirendi pont keretében a többi közt elfogadta az év hátralévő részére azt az intézkedési tervcsomagot, amelynek megvalósítása biztosítja a pénzügyi helyzet további stabilitását.

Tekintve, hogy a klinikai központ financiális helyzetét érintette az egészségügyi reform ágyszám- és teljesítménycsökkentése, a megszorító intézkedések a döntően OEP bevételből gazdálkodó egységeket sújtják. Helyzetértékelésre és a közeljövő várható tendenciáinak vázolására kértem dr. Ivády Vilmos gazdasági főigazgatót, aki azzal kezdte a beszélgetést, hogy a nehézségek ellenére az egyetem jelenleg nincs rosszabb likviditási helyzetben, mint az előző év hasonló időszakában volt. Elmondta, a szenátusi ülésen lényegi változtatás nem történt a költségvetésben, de egyes szervezeti egységeket – főként a klinikák gazdálkodását – érinti az elfogadott határozat. Alább olvashatják a főigazgató összefoglalását a szenátusi határozatról, gazdasági helyzetünk és kilátásaink értékeléséről.

Kiegészítő keretek újraosztása

A költségvetés alapelve, hogy a szervezeti egységek a nettó bevételükből gazdálkodnak, alapvetően ez fedezi működésüket, ami mellé igényelhetnek a szolidaritási alapból kiegészítő keretet. (Ez az alap az OEP bevételek 10%-ának, az OKM bevételek 3%-ának elvonásából jön létre, amelyet teljes egészében visszaosztanak.) Év elején felosztották a tervezett bevételekkel kalkuláló szolidaritási alapot, év közben azonban nem termelődött meg a tervezett bevétel a klinikáknál. Egyrészt tehát jelentősen növekedett a döntően OEP bevételből gazdálkodó egységek kiegészítő keretigénye az év elején tervezetthez képest, másrészt a szolidaritási alapban sem áll rendelkezésre a költségvetésben tervezett és már felosztott összeg. Sürgősen át kellett tehát tekinteni a bevételcsökkenés következtében előállt helyzetet, amelynek következtében elsősorban a klinikáknál nem áll rendelkezésre az az összeg, amelyet az amúgy is szűkösen tervezett költségvetésükben előirányoztak. A bevételcsökkenés más szempontból a kiadások áttekintését is indokolja, hiszen nem biztos, hogy a tervezett magasabb teljesítményhez igényelt kiegészítő keretre szükségük van az egységeknek. Mindenképpen indokoltnak tartotta a Szenátus, hogy az év elején megállapított és felosztott kiegészítő kereteket áttekintsék, és új határozatot hozzanak a felosztásáról. A testület olyan értelmű határozatot fogadott el, hogy a várhatóan negatívummal évet záró egységek, tehát, amelyek nem tudják betartani a költségvetésüket, azok gazdálkodásába központi beavatkozást kezdeményeznek. Ahol a bevétel is csökkent, és becsléssel megállapítható, hogy keret-túllépés várható, ott valamilyen módon központilag fogják korlátozni az egység decentralizált gazdálkodási jogkörét. Gazdálkodásuk önállósága nem szűnik meg, de a megrendeléseket, kifizetéseket ellenjegyzéshez kötik. (A gyógyszerkiadásokat a Stratégiai, Működésfejlesztési és Igazgatásszervezési Főigazgatóság, bérjellegű kiadásokat a Humánerőforrás-Gazdálkodási Igazgatóság, dologi kiadásokat pedig a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság vezetője vagy a vezető megbízottja fogja ellenjegyezni.) Előreláthatólag három szervezeti egységnél kerül sor ilyen intézkedésre.

Megtakarítások becsült összege

A racionalizációs lépések az év hátralévő részében 180 millió Ft-os megtakarítást eredményeznek, de valós értékük ennél sokkal nagyobb. A kincstár időlegesen ugyan visszavonta a kincstári biztos kirendeléséről hozott határozatát, de év végén újra vizsgálni fogja gazdálkodásunkat és a megtett pénzügyi stabilizációt szolgáló intézkedéseket – emlékeztet Ivády főigazgató. A kimutatható megtakarítás egyértelműen bizonyíthatja, hogy az egyetem képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és anyagi helyzetén javítani.

A szenátusi ülésen elhangzott, hogy a bérkiadások az év első nyolc hónapjában számottevően nem voltak alacsonyabbak, mint tavaly ugyanebben az időszakban, holott jelentősen csökkent a dolgozói létszám. Ha viszont az egész évet tekintjük, prognosztizálva a költségeket, akkor az év hátralévő részében 300 millió Ft-os megtakarítás becsülhető. A dologi kiadásokban körülbelül 1,5 milliárdos megtakarítás várható az év végéig, miközben az első nyolc hónapban még alig mutatkozik kiadáscsökkenés. A szociális juttatások egyelőre megmaradnak.

Aki időt nyer, életet nyer

Kíváncsi voltam arra, hogyha az egységek teljesíteni tudják az idei költségvetést, tehát nem lépik túl a megállapított, és az ez után év végéig megállapítandó kereteiket, annak vajon milyen pénzügyi konzekvenciája lesz az egyetem likviditási helyzetére? Nyilván azt jelenti elsősorban, hogy túlélünk egy finanszírozási szempontból igen nehéz évet – kezdte a főigazgató. És jelenti azt is, hogy mindeközben nem növeljük a meglévő adósságállományunkat, ami összességében viszont azt jelenti, hogy a 2008-as gazdasági évet rosszabb anyagi helyzetben kezdjük, mint ahogyan az ideit kezdtük.

Arra a kérdésemre, hogy a több egészségbiztosítós rendszer 2009. január 1-től várható bevezetése javíthat-e a rossz finanszírozási helyzetünkön, Ivády Vilmos kedvező választ adott. Ha addig meg tudjuk őrizni kiváló orvosainkat, szakembereinket és infrastruktúránkat, akkor a magánellátókkal szemben kiemelkedően jó versenypozíciónk lesz. Sőt, ezt a helyzetet úgy is nevezhetnénk, hogy az egyetemi klinikák lehetnek az egyetlen szóba jöhető versenytársai a hamarosan alakuló és megerősödő magán egészségügyi intézményeknek. Jelenleg a piac átrendeződése zajlik, mielőtt megjelennek a magánbiztosítók, és ennek a folyamatnak az egyetemek nem nyertesei, hanem egyértelműen a vesztesei – mondja a főigazgató. De még a számunkra hátrányos körülmények között is nálunk összpontosul a legmagasabb szintű ellátást nyújtani képes szakmai tudás és eszközállomány. Ha jól értettem, akkor a 2008-as év túlélése nehezebb lesz, mint az idei, viszont utána már látni fogjuk az alagút végét? A főigazgató igenlőleg bólogat és a Semmelweis Egészségügyi Kft.-t említi, ami a remények szerint megtartó erő lehet a kiváló szakemberek számára a mostani nehéz időkben. Tevékenységét január elsejétől kezdi a gyógyítás teljes spektrumában, de már szeptember közepétől elindult néhány térítés ellenében igénybe vehető ellátás, egyelőre elsősorban a gyermekgyógyászati szűrések terén.

Az egyetem az egészségügyi kormányzattól részbeni kompenzációként mintegy két milliárd Ft-ot kapott, amit jövőre beépítenek a finanszírozási rendszerbe. Jó volna, ha a nyáron mutatkozó kedvezőbb financiális helyzetet meg tudnánk őrizni az év végéig. Ehhez viszont szükséges, hogy a beteg-beáramlást ésszerű keretek között tudjuk tartani, vagyis szabályozzuk – szögezi le Ivády Vilmos.

Vajon gondolkodnak-e az egyetem vezetői egészségbiztosító alapításán – kérdeztem. Nincs kizárva, az egyetem vezetői nem tartják elképzelhetetlennek, bár az nyilvánvaló, hogy a saját alapítás tőkehiány miatt kizárt. Mindenképpen be kellene vonni tőkeerős partnereket, hiszen milliárdos alaptőkét igényel az elindulás, legalább 50-60 ezer biztosított kell a kockázatközösséghez, hogy fenntartható legyen veszteség nélkül.

Szóba kerül a jövő évi költségvetés is, amelynek tervezése – legalábbis az alapelvek tisztázása szintjén már elindult. A nagy kérdés az, hogy vajon a szervezeti egységek gazdálkodási keretét az egység bevétele képezze-e? Ez azt jelentené, hogy bár nem szűnne meg teljesen a szolidaritási alap, de jelentősen csökkennének a kiegészítő keretből kapott források, tehát a lehető legnagyobb mértékben közelítene a szervezeti egység kiadása a bevételéhez.

Tolnai Kata