Egyetemünk Egészségtudományi Kara a Vas, illetve a Szentkirály utcában abban az épületben működik, ahol korábban a Fővárosi Balassa János Kórház, a háború előtti időben pedig a Pajor Szanatórium volt. Nevét dr. Pajor Sándorról (1861-1935) kapta.

A névadó orvos a bécsi egyetemen szerezte diplomáját. Három évig ott maradt és az Általános Kórházban dolgozott, majd hazatérve a Rókus és István Kórházban gyakornokoskodott. Később a budapesti egyetem bőr- és nemikórtani klinikáján tanársegéd. 1888-tól külföldi tanulmányúton járt, hosszabb időt töltött a bécsi egyetem bőrgyógyászati klinikáján és vízgyógyintézetében.

1889-től Budapesten a Szentkirályi utcában megalapította vízgyógyintézetét, amit hamarosan kibővítetett a párhuzamos Vas utca felé. 1908-ban itt épült fel Hültl Dezső építész tervei szerint a Pajor Szanatórium és Vízgyógyintézet (Vas utca 17.). 1913-ban a Szentkirály utcai szárny átépítésével jött létre az egységes gyógyintézet.

Az épületben műtők, szülőszoba, urológia, stb. voltak. Szanatóriuma az ország akkori legnagyobb magángyógyintézete volt, ahol a szabad orvosválasztás alapján, a betegek kívánságára külsősöket is felkérhettek kezelések és műtétek elvégzésére. Így Hültl Hümér, Dollinger Gyula, Ádám Lajos, Pólya Jenő, Pommersheim Ferenc és mások is operáltak a szanatóriumban. A belgyógyászok között találjuk Jendrassik Ernőt, báró Korányi Sándort és Haynal Imrét is. Számos korszerű diagnosztikai és terápiás eljárást alkalmaztak luxus körülmények között, amelyek részletes tárgyalására egy rövid megemlékezés kapcsán nincs mód.

Ma, amikor a felújított és korszerűsített, nagyon szép épületben, az Egészségtudományi Karon tartózkodunk, gondoljunk az alapító orvosra is, akinek síremléke a Kerepesi temetőben pár méterre van a közelmúltban felújított József Attila és családja sírjától, több híres orvosprofesszor szomszédságában.

Honti József dr.