Semmelweis Egyetem honlap |
Semmelweis Egyetem újság |
2007/8. szám |
Előző cikk |
Következő cikk
|
Semmelweis Egyetem · VIII. évfolyam 8. szám · 2007. június 18. |
|
![]() |
Komoly kérdésekről való beszélgetéshez is kell valamilyen ürügy. Az apropó most az, hogy megjelent három európai hírű tudós könyve. „Vizi E. Szilveszter ötlete volt, Erdő Péter bíboros úrral is létrejött már a kapcsolat” – meséli Schweitzer József professzor. „Felmerült, hogy próbáljunk csinálni hárman egy könyvet, interjúszerűen. Sajgó Szabolcs tisztelendő úr, kávé üdítő mellé ültetett le minket, hármunkat együtt. Tudta, hogy külön-külön sohanapján készülnénk csak el. Igaz, beszéd közben az ember sokkal lazább, de ez remélhetőleg nem megy az értelem kárára. Hitelveinket megtartva, a kölcsönös tisztelet hangján tudtunk egymással beszélgetni.” A kötet olyan örök kérdéseket feszeget, amik fontosak, de sokszor mégsem találunk rájuk választ. Állandó téma az egyén felelőssége, de ebben a században sincs rá semmilyen garancia, hogy az uniformizálódó társadalom nem ül-e fel valami korcs ideológiának. Már többször rendült meg alapjaiban a görög és a zsidó-keresztény kultúrán felnevelkedett európai erkölcs. Miben hihet az ember? Sürgető kapaszkodót lelni az örök érvényű értékekben. Nem közömbösek a felmerülő kérdések emberi kapcsolataink szempontjából sem. Akiktől itt olvasunk, lelki-szellemi életünk legavatottabbjai, elismert tudósok. Előkerülnek családi történetek is, láttatni engedik a meghatározó hátteret. Schweitzer professzor nyugalmazott országos főrabbi, súlyos idők tanúja. Nagyszüleinél nevelkedett. Eleinte Veszprémben laktak. Apja fiatalon, a háború után, a veszprémi rabbi legidősebb lányát vette el, de a fiatalasszony az egyéves gyerek mellől huszonhárom évesen meghalt. Természetes volt a családban a vallás, az erkölcs, a kultúra. Példát adott a folyton tanuló rabbi nagyapa, és a fiatal özvegy jogász apa, aki mindig mesélt a kisfiúnak. Pesten a Tanítóképző gyakorló iskolájába járt, és nem értette, miért gyakorló még az iskola is. A Zsidó Gimnáziumban emelt óraszámot szenteltek a hébernek és Biblia-fordításnak. Dr. Kohn Zoltán erősen megtanította a héber grammatikát, ez alapot adott a Biblia verbális megértéséhez, etikai alapot a lelkiekhez. Nem kellett külön erkölcsre tanítani a diákokat, puskáztak, ahogy lehetett, de az etikátlan viselkedés elkerülte őket. Gyönyörűek voltak az együtt töltött nyarak. Emlékezetes Donáth Gyuri, Klein Tibi meg a többiek, a baráti kör. Lehetett csodálni a zsidó templom mellett lakó Friedmann Dénes hűvös dolgozójában a csodás könyveket. A zsidó kultúrának hagyománya volt. Az 1868-as emancipációt aranykor követte egészen 1914-ig. Tiszaeszlár, vérvád-ügy, majd a huszadik század tragédiái, amik nem kerülték el a családot sem. Az édesapa gettóba került, odaveszett, de fia túlélte a munkaszolgálatot. Schweitzer professzor gyönyörű jelent és sikeres szép jövőt kívánt a jelenlévőknek. Még elmondta, folytatódik a közös Biblia olvasás a Párbeszéd Házában. A közös zsoltárolvasás ima is egyben, és kölcsönös tisztelet. Az emberségnek, hitnek, erkölcsnek, tudománynak, de legfőképp egymásnak. A gondolkodó érző embernek szól. A Hit Erkölcs Tudomány című kötet az Éghajlat Kiadó gondozásában a közelmúltban jelent meg. A könyvet bemutató, emlékeket idéző beszélgetésre a főrabbi ifjúságának színterén, Újpesten a Polgárcentrum Pódiumszínpadán került sor az érdeklődők sokasága előtt. A február 22-én tartott beszélgetés apropóját a Holokauszt-nap, a német megszállás rémségének emlékezete és a háború végének évfordulója is adta. Urbán Beatrice |
Semmelweis Egyetem honlap |
Semmelweis Egyetem újság |
2007/8. szám |
Előző cikk |
Következő cikk
|