EZ AZ ÍRÁS CSAK WEBEN OLVASHATÓ!

A többi közt az összefogás fontosságát hangsúlyozták a Közalkalmazotti Tanács (KAT) június 4-i fórumán felszólalók. A NET Dísztermében tartott értekezletre az egyetemi érdekképviseletek 11 pontban megfogalmazott kérdéscsomaggal várták a vezetőket, akik minden kérdést megválaszoltak, ám ettől az egyetem helyzete nem lesz jobb.

A dr. Weltner János KAT elnök által vezetett tanácskozást néhány nappal azután hirdették meg, hogy a Szenátus elfogadta a válságköltségvetésként emlegetett intézkedési tervet. A döntés hátteréről szóló tájékoztatót dr. Tulassay Tivadar rektor az elmúlt időszak intézményünket érintő legfőbb folyamatainak részletezésével kezdte. Mint elmondta, tavaly ilyenkorra elértük az évekkel korábban megfogalmazott célt: Közép-Európa piacvezető egyetemévé váltunk. Túléltük a HIETE távozásának következményeit, saját erőből konszolidálódtunk, és kimutathatóan, ellenőrizhetően jól gazdálkodtunk. Meglehet, hogy nem mindenki érzékelte ezt a mindennapokban – jegyezte meg a rektor –, ám emlékeztetett arra, hogy voltak olyan esztendők, amikor a szervezeti egységek vezetői nem tudták év végén megjutalmazni dolgozóikat, az egyetem azonban ilyenkor, ha szerény mértékben is, de hozzájárult a családok háztartásához.

Hátrányos változások

Mikor egy éve végre nyugodt fejlődési pályára állhatott volna egyetemünk, az oktatási tárca zárolt néhányszáz millió forintot, majd pedig az egészségügyi reform kapcsán végzett strukturálás átalakítással jelentős pozícióvesztést szenvedtünk el, a többi orvos képző hellyel együtt. Amíg a megváltozott OEP-finanszírozás minden aktív ellátóhelyet átlagosan csak 5%-ban érintett, addig a négy egyetemnél már 13%-os lett a csökkentés, mi 19%-kal kapunk kevesebbet, mint az áprilisi rendelkezések előtt. Miközben az orvosegyetemeknek 14%-kal több beteget kell ellátniuk. Hiszen a rendszer egymásra épülő elemekből tevődik össze, a beteg-út az alapellátástól fölfelé halad az egyre bonyolultabb és szövődményesebb eseteket is ellátni képes intézményekig. Az átalakítások során azonban nem vették figyelembe a progresszív ellátást, a finanszírozásban meghúzták a határt, így a döntéshozók döntéseinek következményei az orvos-beteg találkozásokon csapódnak le. A gyógyítót és az intézményvezetőt állítják naponta azon dilemma elé, hogyan tartsák be esküjüket ilyen feltételek mellett. Egyetemünk a korábbihoz képest mintegy 500-nál kevesebb ágyon gyógyíthat ezentúl, így éves szinten csaknem 5 milliárd forintot vontak el betegellátásunktól, majdnem a dupláját az idegen nyelvű oktatásból kasszánkba befolyó összegnek. „Természetesen a négy egyetem vezetői ezt időben jelezték a főhatóságoknak és reménykedem abban, hogy ez a helyzet valamiféle megoldást – ha nem is az eredeti konszolidált állapotot – fogja eredményezni” – mondta Tulassay professzor, majd hozzátette: a Szenátus által elfogadott intézkedési terv nem a nehézségek megoldására szolgál – mert azt önerőből, külső segítség nélkül véghezvinni nem lehet –, hanem arra, hogy a további tárgyalásokhoz negyedévre lélegzetvételhez jussunk. A válságköltségvetésben érvényesül a szolidaritás, azaz a költségmegtakarítás az oktatási és a kutatási forrásokat, valamint a gyógyítással nem foglalkozó karokat is érinti (a FOK, új központjával összefüggő fizetési kötelezettségei miatt kimarad ebből). Egyelőre még nem tartunk ott, hogy kincstári biztost kellene küldeni ide, ez nem is lenne jó, mert akkor csorbul az egyetem autonómiája és fejlődési lehetősége. Márpedig, bármilyen rossz is a helyzetünk, nem szabad lemondanunk arról, hogy nekilássunk olyan fejlesztések megvalósításának, amelyek későbbre halasztásával lépéshátrányba kerülnénk – jelentette ki egyetemünk rektora.

Számokra lefordítva

Az elhangzottakat a számok nyelvén nyomatékosította dr. Ivády Vilmos gazdasági főigazgató. Utalt arra, hogy miután már tavaly romlott az egyetem betegellátási finanszírozása, ennek az idei évre áthúzódó hatását egy körülbelül 511 millió forintos megszorító csomaggal igyekeztek enyhíteni. Eleve 1,5 milliárdos hiánnyal számoltak abban a reményben, hogy év közben javul majd az egyetem bevételi pozíciója. Áprilistól azonban ez tovább romlott, az ezáltal bekövetkező 4,8 milliárd forintos bevételkiesést már nem lehet úgy kezelni, hogy azt az itt dolgozók ne érezzék meg. Valamilyen módon találni kell nagyjából 4,3 milliárd forintot. Ekkora lesz ugyanis a hiány, ha a szervezeti egységeknél lévő kereteket mindenki maradéktalanul elkölti. Ennek megtörténtekor a szállítóknak nem vagy csak késedelmesen tudunk majd fizetni. Amennyiben pedig a 60 napon túli tartozásunk összege eléri az 50 millió forintot – az egyetem éves számlaforgalma 20 milliárd forint közüli –, akkor hivatalból kincstári biztos jön.

Ennek elkerüléséért javasolta a főigazgató, hogy próbáljuk meg az említett 4,3 milliárdos költségvetési keretfinanszírozási csökkenés felét valamilyen racionalizációval az év során „ledolgozni”. A karok és a Klinikai Központ szintén kidolgozta a maga javaslatát. A Szenátus végül 1,2 milliárdnál is kevesebb keretcsökkentést fogadott el. Az intézkedési tervben foglaltak lehetővé teszik a válsághelyzet, a rossz likviditás kialakulásának az elodázását, de nem oldják meg azt – hangsúlyozta Ivády főigazgató.

Szociális juttatások

A találkozó további részében az előre összeállított kérdésekre, valamint a zömmel hozzájuk kapcsolódó felvetésekre válaszoltak a vezetők. Elsőként a szociális juttatások (étkezési utalványok, egészségpénztári támogatás, utazási költségtérítés, BKV-bérlet) kerültek szóba. Ezek eltörlése 300 millió forintos megtakarítás jelentett volna az egyetemnek, ám a rektor kitartott megtartásuk mellett. Erről a szervezeti egységek vezetőit értesítették, mégis néhol, mint hallottuk, nem kapnak BKV-bérlettérítést a dolgozók.

A következő kérdés a kormány és az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság tavalyi megállapodásában az idei évre garantált keresetnövekedést feszegette. Ez lényegében, mint a válaszból kiderült, a bérkifizetések átcsoportosításával valósul meg. Magyarán: júliustól decemberig havi részletekben kifizetik a jövő évre esedékes 13., mostanában nulladik havinak nevezett bér felét, összesen 500 millió forintot.

A harmadikként kérdezett oktatási létszámmal kapcsolatban a hallgatóság megtudhatta, hogy az egyetem 1147 főállású oktatójából 466 minősített, 150 pedig állandóan távol (külföldön) van – ez az arány egyrészt megfelel a jogszabályoknak, másrészt szükséges az oktatók képzéséhez, továbbképzéséhez, a tudományos és szakmai kapcsolatok kiépítéséhez és ápolásához. A diáklétszám alapján legalább 1200 oktatóra lenne szükség, erre azonban jelenleg nincs sok esély. Rektor úr újabb kérdésre válaszolva határozottan cáfolta, hogy veszteséges lenne az idegen nyelvű oktatás. Egyetlen kisebb terület, a német felsőbb évfolyamos fogorvostan-hallgatók képzése nem volt nyereséges, emiatt intézkedési tervet dolgoztak ki: emelik a tandíjat és bizonyos oktatási-szervezési feladatokat oldanak meg a FOK-on.

Beruházási lehetőségek

Vissza-visszatérő téma az egyetem műszaki-gazdasági apparátusának létszámáról, javadalmazásáról valófaggatózás. A köznyelven „vízfejnek”, manapság angolszász kifejezéssel overhead”-nek titulált központ, úgymond, eltartása eddig is gerjesztett már vitát. Rektor úr fenntartja négy éve megfogalmazott azon véleményét, hogy élősködőkre nincs szükség, de felkészült, hozzáértő és produkálni képes munkatársakra igen. Ám tudomásul kell venni: az eredmények eléréséhez a legjobb szakembereknek „piac közeli” jövedelmet kell adni, különben elmennek tőlünk. Az euro-atlanti országokban az egészségügyi oktató intézményeknél általában bevételeik 28-35%-os az overhead, nálunk ez 10%. Négy éve hozzávetőlegesen 728-an dolgoztak a központi apparátusban, tavaly 536-an – a létszám folyamatosan apad – az 1,4 milliárdos bérköltség 250 millió forinttal csökkent. Tény, hogy a belső átszervezések során bizonyos feladatok máshová kerültek, de a még csak nemrég elkezdett intézkedések hatását máris számottevően tartja a gazdasági főigazgató.

A „Megéri-e az egyetemnek PPP konstrukcióban végezni jelentős fejlesztéseket, beruházásokat?” kérdést rektor úr továbbfogalmazta: „és a magyar államnak megéri-e?” Magántőke bevonásával jóval többe kerül építkezni, de így legalább megvalósítható. Ezzel szembesült az egyetem is, mikor döntenie kellett, miből legyen 21. századhoz méltó FOK Központ és a térségben legkorszerűbben felszerelt Oktatási Centrum, ahova elhelyezhetők a Puskin utcai részlegek is, mert eddigi épületük az ELTE-hez került. Vállaltuk hát a bekerülési költség 50%-át, a másik fele az államot terheli. Ha nem ezt tesszük, maradnak épületgondjaink, emellett az oktatási tárca tőlünk vonta volna el a PPP-programba beszálló egyetemeknek juttatott összeget. Vannak további koncepciók az örökölt 19. századi struktúra modernizálására, ennek feltétele az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Tervben való szereplésünk sikere. Ha reményeink beválnak, akkor az elnyert projektek hozzásegíthetik az egyetemet ahhoz, hogy 1800-2000 ágyon, három klinikai telephelyen, nagyon koncentrált és korszerű körülmények között működhessen.

Részleges kiszervezés

Ahogy a korábbi közalkalmazotti fórumon, most is szerepeltek az informatikai rendszerekkel (SAP, MedSol) kapcsolatos kérdések és kifogások. Kétségtelen, hogy nem ez a világok legjobbika – ismerte el a rektor –, de az SAP átgondoltabb, felelősségteljesebb gazdálkodásra kényszeríti a szervezeti egységeket. Hátránya viszont – folytatta a gazdasági főigazgató –, hogy nem lehetett minden folyamatot teljesen kiérlelni, ezért gyakorta módosítani kellett működését, s gondok támadtak a feladatot ellátó partnercéggel is. Legfőbb hozadéka, hogy az adatok közvetlenül lekérdezhetők, így például a vezetői információs rendszer már elkészült első negyedéves beszámolója is.

Nyolcadikként került sorra az egyetemi tevékenységek kiszervezésének témája. Egyedül az élelmezéssel kapcsolatban vetődött fel, hogy esetleg ilyen formában lehetne a piaci igényekhez, a minőséghez és árhoz jobban alkalmazkodó szolgáltatást nyújtani – közölte Ivády Vilmos. Ezért tendert írnak ki, s kedvező ajánlat esetén a nyersanyag-beszerzésre és a félkésztermék-előállításra kiszerződnek, a többi feladatot (konyhák működtetése, belső kiszállítás) változatlanul az egyetemi dolgozók végeznék.

A következő kérdésre rektor úr bemutatta 7 gazdasági társaságunkat. Az 1996-ban létesült Hőgyes Endre Patika Bt. nem veszteséges, de nagy hasznot sem hoz. Ezért a GYTK a 74%-os egyetemi törzstőkét eladja, a befolyt összeggel a kari konszolidációhoz, illetőleg az intézkedési tervben megszabottakhoz járul hozzá. Az egyetem tervezi egy széles választékot kínáló, ezáltal nagyobb haszonnal kecsegtető közforgalmi gyógyszertár létrehozását a Külső Klinikai Tömb területén. Utólag bebizonyosodott, hogy nagyon jó döntés volt megalakítani a 100%-os tulajdonunkban lévő Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft.-t tavaly áprilisban: a nyereségesség mellett növeli imázsunkat és kezd piacvezetővé válni. A szintén 2006-tól, 25%-os tulajdonlásunk mellett működő Biokibernetikai Kft. az első spin-off cégünk – ezzel indultunk el a tudományos ötletek termékké alakításának útján –, amelyhez a Gazdasági Minisztériumtól nyertünk jelentős összeget. Kiadást nem jelent az egyetemnek. A 100%-os tulajdonú Semmelweis Egészségügyi Kft. idei megszületését az ágy- és finanszírozás-csökkenés miatt felszabaduló feladatok piaci alapú hasznosítása indokolta. Lehetőséget adva egyben a létszámleépítésbe bekerült kollégáknak a további munkához. Ugyancsak 100%-os egyetemi tulajdonban van az április 27-én alapított Továbbképző Oktatási Centrum, mely az ötévenként kötelező szakvizsga-megújító tanfolyamokat szervezi – ennek minisztériumi forrása ez évtől elapadt –, továbbá a kutatási eredményekkel kapcsolatos jogi és egyéb teendőket intéző Innovációs és Kutatáshasznosító Kft., valamint hasonló gazdasági társasági formában működik majd a FOK Fogtechnikai Laboratóriuma is.

Szükséges portfólió-tisztítás

A legnagyobb figyelem talán a várható átszervezésekről szóló beszámolót kísérte. A rektor az ésszerű racionalizálás mellett érvelt. Erre példa a két szemészeti klinika korábbi összevonása, és a Mária utcai telephelyre költöztetése. Az utóbbi döntést ugyan kényszerhelyzet szülte – körülbelül a felére csökkent az egyetemen ellátható szemészeti kapacitás –, viszont jelentős, erőket összesítő szemészet valósulhat meg. A hatékony működés érdekében portfólió-tisztítást kell végrehajtani az azonos szakterülettel foglalkozó klinikákon. A gyermekgyógyászat területén ez már megtörtént: a teljes neonatológiai ellátás az I-es, a hematológiai ellátás viszont a II-es Gyermekklinikára került. A további változásokat dr. Stubnya Gusztáv stratégiai főigazgató vázolta: a megüresedett Tömő utcai épületbe költözik a Pulmonológiai Klinika, az Ortopédiai Klinika a Budai Honvédkórházban lévő gerincgyógyászati központtal egyesülve olyan mozgásszervi centrummá alakulhat, amelyből profitálhat az egyetem is. Befejeződik a diagnosztikához kapcsolódó centralizáció: a már meglévő Központi Laboratórium megerősítése és a központi radiológiai, diagnosztikai egység létrehozása. Mindez csak akkor valósul meg, ha struktúraátalakítási pályázatainkat kedvezően bírálja el az egészségügyi tárca.

A Kútvölgyi Klinikai Tömb sorsáról egyelőre annyi tudható, hogy a Fővárosi Önkormányzat változatlanul a Szent János Kórházhoz akarja csatolni. Az egyetem minden lehetséges fórumon hangoztatta, hogy szüksége van az épületre területi ellátási kötelezettségének teljesítéséhez (kivált, hogy csak ott tudnánk elhelyezni a ránk testált 61 pszichiátriai ágyat is). Az egykori állami kórház parlamenti döntéssel került 1993-ban intézményünk vagyonkezelésébe. A szaktárca, a miniszterelnök felkérésére, a heti értekezleteken mediátori szerepkört lát el a tárgyaló felek között. Végső döntés még nincs.

Esélyeket latolgatva

A résztvevőket az előirányzott 1,2 milliós forintos megtakarítás mikéntje érdekelte leginkább. A 900 milliós klinikai ellátásból 180 millió bér- és járulék, a többi dologi költség, mely a teljesítményvolumen-korlát arányában visszaosztva, az egyetemi és a nemzeti prioritásokat (onkológiai, kardiovaszkuláris betegségek, stb.) lehetőleg kiemelten támogatva, azzal arányban csökkentett kiadásokkal valósul meg. A rektor válaszában nem titkolta: fájdalmas döntéssel jutottak arra az elhatározásra, hogy a létszámleépítésbe a 65 év felettieket veszik be. A megtakarításhoz hozzájárulnak a többi egységek is, az elméleti intézetek például 75, a GYTK pedig 32 millióval. Többen kifogásolták az akadozó információáramlást – részben ennek tudható be, hogy a több mint 10 ezer egyetemi közalkalmazottból talán ha 200-an jöttek el a rendezvényre –, jobbítását, és egy internetes vélemény-nyilvánító fórum létesítését ígérték.

Semmelweis Érdekképviseleti Szövetség néven működik a SOTE Szakszervezet, melynek tagja lehet az egészségügyben és a felsőoktatásban bármilyen jogcímen dolgozó. Dr. Berki Zoltán elnök bejelentette továbbá a Sztrájkbizottság megalakulását, melynek elnöke a II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikán dolgozó dr. Kovács Veronika.

Elkeseredettség, aggodalom, erős érzelmi kitörések és reménykedés egyaránt jellemezte a közalkalmazottak összejövetelét. Többségük vállalná a sztrájkot is, ha másra nincs mód. A kiútkeresés esélyeit latolgatva mindinkább az egyetemi-ágazati összefogással cselekvést szorgalmazták a jelenlévők.

T.A.