F�l �vsz�zada hunyt el (1955), �s nem r�gen volt sz�z �ve, hogy sz�letett (1903) a magyar igazs�g�gyi orvostan iskolateremt� professzora, akinek munkat�rsai, tan�tv�nyai voltak az elm�lt �vtizedek kiv�l� – forensicus medicin�t m�vel� – professzorai, mint p�ld�ul Somogyi Endre, Budv�ri R�bert, Tam�ska L�r�nd, Hars�nyi L�szl�, Rex-Kiss B�la �s m�sok.

Az I. vil�gh�bor� ut�ni Erd�lyb�l repatri�lt. A sz�kelyf�ldi Ny�jt�d k�zs�g jegyz�j�nek a fia volt. A szegedi egyetemen tanult. 1926-ban a T�rv�nysz�ki Orvostani Int�zetben lett tan�rseg�d. B�csben Haberda professzor int�zet�ben k�t �vet (1931-33) t�lt�tt. Majd S. Jellinek mellett az elektromos �ram szervezetre gyakorolt hat�s�t, ennek morfol�gi�j�t vizsg�lta. A v�rcsoportok igazs�g�gyi orvostani alkalmaz�sa (Landsteiner), az alkalmazott sz�vettan �s a t�rgyi bizony�t�s laborat�riumi m�dszerei �rdekelt�k, ut�bbiak term�szettudom�nyos m�dszereit kutatta.

Hazat�rve megszerezte a t�rv�nysz�ki orvosi k�pes�t�st �s b�r�s�gi orvosszak�rt�i munk�t v�gzett. 1939-ben mag�ntan�r lett, 1952-ben az orvostudom�nyok kandid�tusa.

Sokat foglalkozott v�zbe f�ltak bels� szerveiben a „kovamoszatok”, diatom�k kimutat�s�val, ami bizony�t� �rt�k� lehet annak meg�llap�t�s�ban, hogy az �rintett m�g �lve, vagy (esetleg b�ncselekm�ny �ldozatak�nt) m�r holtan ker�lt a v�zbe. Javasolta, hogy b�ncselekm�ny gyan�ja eset�n a v�rv�telt a gyan�s�tott t�rni legyen k�teles, a bel�gyminiszter 1951. �vi utas�t�sa javaslat�t �letbe is l�ptette.

Budapesti tev�kenys�ge sor�n �j koncepci�kat val�s�tott meg az igazs�g�gyi orvostanban. 1946-ban b�zt�k meg – els�sorban Ruszny�k Istv�n javaslat�ra – a budapesti T�rv�nysz�ki, k�s�bb Igazs�g�gyi/Orvostani Int�zet vezet�s�vel. 1947-ben javaslat�ra jelent meg azon igazs�g�gyi miniszteri utas�t�s, ami apas�gi perekben lehet�v� tette a v�rcsoport vizsg�latok �tj�n t�rt�n� bizony�t�st, a v�lelmezett apa kiz�r�s�t. �let�nek tal�n legkedvesebb munk�ja az elektromos �ram szervezetre gyakorolt hat�sa (p�ld�ul �ramjegyek) kutat�sa volt.

Szinte lehetetlen felsorolni mindazt a sok eredeti felismer�st, javaslatot, melyet r�vid �lete sor�n alkotott. Ifj�kor�ban szerzett s�lyos betegs�g, reum�s l�z sz�v�dm�nyek�nt fell�pett pancarditis k�vetkezt�ben fiatalon hunyt el. Munk�ss�ga minden bizonnyal a 20. sz�zadi magyar �s nemzetk�zi forensicus medicina legmark�nsabb alakjai sor�ban jel�li ki a hely�t.

Honti J�zsef dr.