Stubnya Gusztáv

Határidők szorításában zajlik az egészségügyi reform, amelynek egyik leglényegesebb eleme az ágyak számának csökkentése. Az intézményenként véglegesen megállapított ágyszámokat március 8-án hozta nyilvánosságra az Egészségügyi Minisztérium. A Semmelweis Egyetem a még decemberben elfogadott törvényben garantált 1864 mellett 222 plusz ágyat tarthat meg. Nem is az ágyak száma, mint inkább azok szakma szerinti megoszlása az, ami előnytelen az egyetemi betegellátás számára. Kilencven pszichiátriai ágy kerül újonnan hozzánk, amelyek működtetésének mikéntjét a közeljövőben kell megoldani. A reform jelenlegi állásáról, az egyetem vezetőinek elképzeléseiről dr. Stubnya Gusztáv stratégiai, működésfejlesztési és igazgatásszervezési főigazgatót kérdeztem.

A határidő nagyon szoros, mert a törvény értelemében április 1-jétől már az új struktúra szerint kell működnie az egyetemi betegellátásnak, ugyanakkor nem kizárt, hogy beiktatnak átmeneti időszakot. A reform finanszírozási vonatkozásait még nem lehet tudni, így az ágyak számának ismeretében sincs elég információ ahhoz, hogy e terület gazdálkodását pontosan tervezni lehessen, vagyis az ágyszám-csökkentés anyagi konzekvenciái jelenleg még kiszámíthatatlanok – emelte ki a főigazgató.

Várólisták szabályzattal

Annyi bizonyos, és ezt újságunk 2. lapszámában megjelent interjújában dr. Ivády Vilmos gazdasági főigazgató is hangsúlyozta, a klinikák finanszírozása a csökkentett teljesítményvolumen-korlát (TVK) alapján történik. Ez azt jelenti, hogy a TVK-n fölül ellátott betegért már semmilyen – tehát a korábbi, degresszíven csökkenő finanszírozást sem kapják meg a klinikák. Ebből egyenesen következik, hogy abban az esetben, ha az ellátóhelyen TVK-n felüli beteg kérne kezelést, azt a klinika nem tudja elvégezni, hiszen ez ráfizetést jelentene számára. A nem sürgősségi ellátást igénylő betegek várólistára kerülnek. S mint ahogy Stubnya főigazgató hangsúlyozta, a TVK havi bontásban megszabja, hány beteg ellátását fizeti az OEP a megadott időszakban. E tényező mellett az is eredményezhet várólistára kerülést, ha TVK-ja ugyan van, de szabad ágya nincs az ellátó helynek. Az már most látszik, hogy a finanszírozásból meglehetősen rövid idő alatt nagy számmal kivont ágyak miatt a betegek egy része csak hosszabb-rövidebb várakozás után fog ellátáshoz jutni.

– Technikailag hogyan fognak működni a várólisták, tehát milyen módon zajlik majd mindez a gyakorlatban?

– Az egyetemi klinikák már megkapták havi bontásban a számukra biztosított finanszírozási teljesítmény-keretet. Minden szakmának saját magának kell a rendelkezésükre álló TVK súlyszámot úgy elosztani, hogy abból a sürgősségi igények teljes számát elláthassa az adott hónapban. A fennmaradó kapacitás erejéig vállalhatnak elektív betegellátást, s ha több a beteg, mint a kapacitás, akkor várakozási listáról fogják behívni őket. A Szenátus már elfogadta az intézményi várólistáról szóló egyetemi szabályzatot, amely a listák vezetésének szabályait határozza meg. A szakmáknak, illetve a klinikáknak maguknak kell kidolgozniuk a további részletes szabályozást. Annyi bizonyos, hogy a betegeket nem név, hanem valamely azonosító alapján fogják megjelölni, és a listát nyilvánosságra kell hozni az ellátóhely honlapján.

Fizetős betegellátás

– Nyilván lesznek olyan betegek, akik nem akarják végigvárni a sorukat, hanem inkább fizetnének az ellátásért.

– Az ő számukra teremtjük meg az egyetem anyagi érdekét is szolgáló lehetőséget, hogy az általunk kikalkulált, tehát piaci, vagy ahhoz nagyon közeli áron várakozás nélkül megkaphassák a kezelést. Hangsúlyozom, hogy a sürgősségi ellátásban nem lesz várólista, ott minden beteg azonnal ellátáshoz jut.

– Úgy tudom, már alakult is egy egészségügyi ellátást végző gazdasági társaság az egyetemen.

– Igen, a Gazdasági Tanács és a Szenátus jóváhagyásával megalakult az egyetem százszázalékos tulajdonában lévő társaság Semmelweis Egészségügyi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. néven. Bejegyzése már meg is történt. Az egyetem teljes területén folyó magánfinanszírozású betegellátás ennek az egy önálló egészségügyi szolgáltatónak a keretében zajlik majd a különböző profilcentrumokban. A meglévő infrastruktúra mellé települ: például bérbe vesz egy emeletet a klinikán, használja a klinikai infrastruktúrát, amiért természetesen piaci árat fizet az intézménynek. Mint ahogy piaci áron adja az ellátást az igénybe vevő betegeknek is. A tervek szerint fél év múlva már teljes kapacitással fogadja majd a pácienseket.

Vizitdíj mentesség

Ugyancsak a Szenátus döntött arról, hogy az egyetem dolgozóinak nem kell vizitdíjat fizetniük az itteni klinikákon történő ellátásáért. Ezt a döntési lehetőséget az intézmény számára nyitva hagyta a törvény, és mi dolgozóink érdekében éltünk is vele.

Tolnai Kata

Rezidensképzés kérdőjelekkel A magyarországi orvostanhallgatókat képviselő négy hallgatói önkormányzat március 7-én este a NET-ben Fórum a rezidensképzésről „Az együttműködésért, hogy itthon gyógyíthassunk” címmel közösen szervezett egyeztető tanácskozásra hívta a hallgatókat és az alább felsorolt személyeket. A rendezvény célja az volt, hogy párbeszédet indítson a szakorvosképzés jövőjéről, és lehetőséget biztosítson a témában érintettek számára közös megoldási javaslatok kidolgozására. A fórum résztvevői voltak: Dr. Kökény Mihály, a Parlament Egészségügyi Bizottságának elnöke Dr. Hajnal Ferenc (Szak- és Továbbképzési Intézet, Szeged) Dr. Karádi István dékán (Semmelweis Egyetem) Dr. Németh Péter dékán (Pécsi Tudományegyetem) Dr. Paragh György dékán (Debreceni Egyetem) Dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke Dr. Takács Péter, a Magyar Rezidens Szövetség mb. elnöke Papp Magor ÁOK HÖK elnök (Semmelweis Egyetem) Mintegy 1300 fehérköpenyes hallgató és rezidens vett részt a fórumon, ahol az ország négy képző intézménye képviseltette magát. Dr. Molnár Lajos egészségügyi miniszter nem jelent meg a fórumon, bár meghívást kapott. A rendezvényen elhangzottakról későbbi lapszámunkban részletes beszámolót olvashatnak.

Tervezetek vannak, döntés még nincs Zajlik a rezidensképzés finanszírozásának átalakítása az Egészségügyi Minisztériumnál. Az orvosokra és a betegekre nézve is súlyos következményei lehetnek, ha a kormány megvonja a rezidensek állami támogatását. Dr. Horváth Ágnes államtitkár a sajtóban elmondta: a rendszer megváltoztatásával azt szeretnék ösztönözni, hogy minél több orvostanhallgató válasszon olyan szakterületet, amely most még hiányszakmának számít. Magyarázatként hozzátette: bizonyos szakmákban magas az orvosok átlagéletkora, amely öt vagy tíz év múlva jelenthet problémát az ellátásban. A rezidensképzés új finanszírozási rendszerét 2008-tól vezetnék be, az átalakításról szakmai és háttéranyagok, valamint előterjesztés-tervezetek készültek. Arról sincs még döntés – folytatta az államtitkár –, hogy a hiányszakmának nem számító szakorvosi tanulmányok finanszírozását milyen szisztéma szerint finanszírozza majd az állam. Eddig az államtitkári nyilatkozat. Ugyanakkor elgondolkodtató tény, hogy a három hiányszakmában (patológia, aneszteziológia és radiológia) minden nehézség nélkül fogadja szinte számbeli korlátozás nélkül az EU a magyar orvosokat, míg a többi szakmában sokkal nehezebb külföldön elhelyezkedni. Így aztán nem kizárt, hogy a támogatott formában tanulók szakképzésük megszerzése után külföldre mennek, míg azok, akik támogatás nélkül tanulnak, szinte bizonyosan az itthoni egészségügyben maradnak. Vajon erre az ellentmondásra is figyelemmel vannak a készülő átalakítási tervezetek? tolnai