Semmelweis Egyetem honlap |
Semmelweis Egyetem újság |
2007/2. szám |
Előző cikk |
Következő cikk
|
Semmelweis Egyetem · VIII. évfolyam 2. szám · 2007. március 2. |
|
![]() |
Jóllehet, a törvényi határidő után néhány héttel, de igen nagy aktivitással kezdte meg működését az Egészségbiztosítási Felügyelet. Az idén 400 millió forintból gazdálkodó szervezet élére január végén kinevezett dr. Kovácsy Zsombor szerint elsősorban a biztosítottak érdekeinek védelme lesz a legfontosabb feladatuk. – Mivel foglalkozik majd az Ön által vezetett felügyelet? – A felügyelet minden olyan problémával köteles foglalkozni, amely az egészségbiztosítás rendszerében érintheti a szolgáltatásokat igénybe vevőket és magukat az ellátókat. – Ez azt jelenti, hogy adott esetben az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) kapcsolatos vitás ügyekbe is beavatkoznak? – Egyrészt jelentheti ezt is, de más, egészségügyi szolgáltatást kínáló magánbiztosítók szakmai szerepvállalásának ellenőrzését és értékelését is mi látjuk el a jövőben. Emellett az egészségügyi szolgáltatók működésének szabályszerűségét és hatékonyságát is vizsgáljuk majd. – Ezek szerint bejelentést vagy panaszt is tehetnek a felügyeletnél a betegek? – Természetesen, ezek alapján és hivatalból is vizsgálódhatnak a munkatársaink az ellátóknál. Ha valahol szabálytalanságot észlelünk, jogunkban áll szankciókat alkalmazni és kötelességünk jelezni az illetékes hatóságnál, jelesül a tisztiorvosi hivatalnál a problémát. – Felfogható úgy is a felügyelet, mint egy speciális fogyasztóvédelmi szervezet? – Kiemelt feladatunk valóban a fogyasztók, ez esetben az egészségügyi szolgáltatások igénybe vevőinek az érdekvédelme, ám emellett más, például a verseny tisztaságát ellenőrző és biztosító funkciót is ellátunk a későbbiekben. Ez utóbbi tevékenységünk főként a gyógyszergyártás- és forgalmazás terén lesz észrevehető. Hatvan munkatárssal – A törvény szerint január 1-től kellene működniük, ezzel szemben a kinevezését január 20-án vehette át. Mikortól kezdenek aktívan dolgozni? – A kinevezésem után haladéktalanul megkezdtem a szervezet felállítását. Mára elektronikusan és az ügyfélszolgálaton keresztül is fogadni tudjuk a bejelentéseket, panaszokat (ebf@eum.hu, vagy ugyfelszolgalat@ebf.hu, telefon: 288-51-00/3617). A székházunk címén, a Teve utca 1/a-c. szám alatt várjuk a leveleket. – Földrajzi elhelyezkedésük akár szimbolikus értékű is lehet, hiszen a Rendőrségi Palotához, az OEP székházhoz és a Tisztiorvosi Hivatalhoz egyaránt közel lesz központjuk… – Nem kívánunk rendvédelmi ügyekkel foglalkozni, ám a rendőrség mottója ránk is érvényes, azaz legjobb tudásunk szerint igyekszünk szolgálni a biztosítottakat és védeni az érdekeiket. Az OEP-hez és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatalhoz (ÁNTSZ) való közelségünk sem jelenti azt, hogy át akarnánk venni a feladataikat. – Mekkora pénzből gazdálkodhat a felügyelet és hány munkatársat foglalkoztat? – A költségvetési támogatásunk mintegy 400 millió forint, e mellett mintegy 300 millió várható a biztosítók részéről felügyeleti díjként és körülbelül 60 főre tervezzük a végleges létszámot. Az általunk egy-egy esetben kiróható bírság (szolgáltatásokkal kapcsolatos esetekben) összege legfeljebb 10 millió forint, amelynek csupán a töredékrésze jut vissza hozzánk, a bírság 80%-a az egészségbiztosítási alap büdzséjébe kerül. Szigorú ellenőrzések – Az új kamarai törvény részben az Egészségbiztosítási Felügyelet hatáskörébe utalja az etikai ügyek tisztázását. A tervek szerint milyen forgatókönyv alapján járnak el e téren? – Egyelőre nem a felügyelet dolga, hogy közvetlenül eljárjon az etikai ügyekben. Természetesen lehetnek majd olyan etikai vetületű problémák, amelyek tisztázása a mi feladatunk lesz. A felügyelet az egészségbiztosítási szolgáltatás elégtelensége esetén szankciókat alkalmazhat. Amennyiben a probléma ezen túlmutatóan büntetőjogi vagy polgári jogi felelősséget is érint, akkor a bíróság feladata lesz az ügy további vizsgálata. – Csak a biztosítottak fordulhatnak problémáikkal, észrevételükkel a felügyelethez, avagy maguk a szolgáltatók (orvosok és intézmények) is kérhetik az Önök közbenjárását? – Bárki megkeresheti bennünket, ha bármilyen, ellátással kapcsolatos panasza van. Azt gondolom, elsősorban a biztosítottak szorulnak védelemre, hiszen ebben a rendszerben ők a leginkább kiszolgáltatottak. Ennek ellenére mindenkitől várjuk a bejelentéseket. Az egészségügyben dolgozók és az egészségügyi szolgáltatók pedig természetes partnereink, hiszen közös a célunk: a szolgáltatások színvonalának javítása. Az OEP és a felügyelet nem áll hierarchikus kapcsolatban, mindazonáltal igyekszünk bármelyik szereplő mulasztásából eredő problémát valamilyen módon orvosolni. – Műhibaperek esetében számíthatnak-e a felek a felügyelet munkatársaira? – Fel vagyunk készülve arra, hogy tevékenységünk során fény derülhet műhibákra, ám ezek az etikai, munkajogi, polgári- és büntetőjogi következményeit változatlanul az erre hivatott szervek orvosolják majd. Felelősségek szerint – Előfordulhat a jövően, hogy az orvos vagy az intézmény a kórházi kapacitások törvényben meghatározott csökkentésére hivatkozik a neki felrótt, nem megfelelő ellátás kapcsán. Számítanak-e ilyen típusú közigazgatási eljárásokra? – Érthető, hogy védekező pozícióban sokan a rendszert okolják bizonyos hibákért. Nyilvánvalóan ezekben a vitás helyzetekben mindenkinek megvan a maga felelőssége. Az államnak az a dolga, hogy biztosítsa a betegek megfelelő szintű ellátásának kereteit, vagyis olyan rendszert hozzon létre, amely erre alkalmas. Az egészségbiztosítónak garantálnia kell a finanszírozási szerződésekben foglalt ellentételezést. A struktúra-átalakításra visszavezethető panaszok kivizsgálása nem úgy történik, hogy ennek keretében a törvényeket is felülbírálja a felügyelet, hiszen maga is a törvényeknek alárendelten működik. A felügyeletnek jogalkotást kezdeményező jogköre is van, szükség esetén az egészségbiztosítási rendszer fejlesztése érdekében élni is fog. Meggyőződésem, hogy a kapacitások koncentrálására éppen a hatékonyabb ellátás érdekében van szükség, így nem hiszem, hogy tömegesen tekintenék hivatkozási alapnak a strukturális változásokat. – Van-e külföldi tapasztalat, ha úgy tetszik minta, aminek alapján létrehozták az Egészségbiztosítási Felügyeletet? – Számos európai országban működik olyan intézmény, amely a biztosítottak érdekeit szolgálja, legyen szó egy-vagy több-biztosítós egészségügyi rendszerről. Nálunk is voltak előzményei a felügyelet létrehozásának. Nagyon fontos, hogy a szervezet független az Egészségügyi Minisztériumtól, közvetlenül a kormány alá rendelt intézmény, amelynek csupán a felügyeletét látja el a szaktárca. A létrehozásának fő oka az volt, hogy eddig nem létezett Magyarországon olyan szervezet, hatóság, amely rövid időn belül orvosolni tudta volna az egészségbiztosítási rendszer útvesztőjében felmerülő problémákat. Szigeti Ildikó
|
Semmelweis Egyetem honlap |
Semmelweis Egyetem újság |
2007/2. szám |
Előző cikk |
Következő cikk
|