Keller Éva

Keller Éva professzor asszony, az Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója júniusban, az ENSZ Kábítószer-ellenes világnapján Elige Vitam (Válaszd az életet) díjban részesült a munkaügyi minisztertől a kábítószer elleni küzdelemben végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréséül. Az igazgatónőt kutatómunkájáról és a díj hátteréről kérdeztük.

A dr. Keller Éva által vezetett Igazságügyi Orvostani Intézet elmúlt hároméves megfeszített munkája lehetővé tette, hogy az EU hiteles jelentőnek fogadja el Magyarországot a droghalálozások feldolgozásával kapcsolatban. Az Európai Unió kábítószerügyi központi információgyűjtő és szolgáltató szervezete (EMCDDA) azzal a céllal jött létre, hogy a drogfogyasztással és az ehhez kapcsolódó társadalmi jelenségekkel összefüggő tudományos, politológiai, szociológiai adatokat gyűjtse és összegezze, amelyhez a nemzeti fókuszpontok (www.drogfokuszpont.hu) szolgáltatják az információkat. Az európai megfigyelő központ hozzájárul ahhoz, hogy a politikai döntéshozók, a kutatók és a szakemberek megfelelő intézkedéseket és megelőzési programokat hozzanak létre a tagországokban.

Növekvő HCV-fertőzés

– Hogyan segíti a monitoring rendszer a kábítószer elleni harcot?

– A drogtúladagolás következtében elhaltak vérmintáinak elemzése alapján következtetni lehet az elfogyasztott kábítószer összetételére. Ez közvetve segítséget nyújt a hatóságoknak a drogkereskedelem elleni hatékonyabb fellépésre. Például ha nagy tisztaságú, magas koncentrációjú kábítószer kerül a piacra – ami könnyen túladagoláshoz, halálhoz vezethet – beindul egy „riadólánc”, s értesítünk mindenkit, aki eljuthat a fogyasztókig, hogy a további haláleseteket megelőzzük. A drogterületen nagyfokú együttműködésre van szükség a hatóságokkal, a szakemberekkel, a szociális munkásokkal a kézzelfogható eredmények eléréséhez.

– Minden droggal kapcsolatos hazai halálesetet Önöknél vizsgálnak?

– Nem, csak a Budapesten elhaltakat. Az összes halálozás 75%-a a fővárosban következik be. Budapesten, az ÁNTSZ-szel és a kórházakkal kötött megállapodásnak köszönhetően minden negyven év alatti, közterületen és tisztázatlan okból elhunytat az intézetünkbe küldenek vizsgálatra, mivel a kórbonctani osztályok nem rendelkeznek toxikológiai laboratóriummal. Ugyanakkor Magyarországon a drogfogyasztás következtében elhunytaknál (többnyire fiatal férfiak) egyedül intézetünk végez HIV és hepatitis szűrést. Annyiból szerencsés az ország, hogy a HIV nem terjedt el az intravénás droghasználók között, de a HCV (hepatitis C) területén már 30%-os fertőzöttség figyelhető meg a mi anyagunkban. Talán csak érdekességnek említeném, hogy 10%-ban találtunk lues szeropozitivitást is.

– A fertőző betegségeket hogyan szűrik ki, és miképpen járulnak hozzá a járványok megelőzéséhez?

– Magyarországon, mint általában Közép-Európában, az injekciós beadási mód az elsődleges a heroint használóknál. Biztosítani kell a veszélyeztetett csoportok ingyenes HIV/HCV-szűrését és az egészségügyi hálózatba való bekerülését. A prevenciós tevékenységnek a tizenéves korosztályt kellene megcéloznia, hiszen az intravénás heroin kipróbálása, majd a drogfüggés kialakulása egyre fiatalabb korosztályokat érint. A prevenció csak objektív adatok alapján dolgozható ki, melyek alappillére az elhunytak részleges igazságügyi, patológiai és szerológiai vizsgálata.

Többféle narkotikum

– Hogyan alakulnak a drogfogyasztással összefüggő direkt halálozási értékek Magyarországon?

– Nem mindenki a tű végén hal meg, ahogy az a köztudatban él. Sajnos, nem mindig derül ki, hogy a halál ezzel volt összefüggésben. Nem csak a tűvégi halálozás halál, hanem a kábítószer-fogyasztáshoz kapcsolódó baleset is, vagy krónikus fogyasztásnál a belszervi betegség kialakulása, ami, mivel közvetett halálok, sokkal nehezebb kimutatni és így a droghoz kapcsolni. Általában elmondható, hogy Magyarországon alacsony a halálozás más európai országokkal és az USA-val összehasonlítva. Hazánkban csak a rendszerváltással jöttek be az illegális drogok. A droghalálozás 1999-től nőtt meg, amikor az intravénás használat elterjedt és a heroin-függés elsődleges halálokká vált a drogfüggők között. A szomszédos országokban (Ukrajna, Románia, balkáni országok) a miénkhez képest magasabb az egy főre jutó halálozások száma és az ezzel járó HIV és hepatitisz fertőzés. Nálunk a hathatós prevenciós munka eredményeként a droghalálozás 2003-ra csökkent.

– Milyen tendenciák figyelhetőek meg a droghalálozási értékekben?

– Az amfetaminok, az úgynevezett diszkódrogok felderítési rátája a sokszorosára emelkedett 2003-ban. Eddig csak heroin okozta droghalálozás volt, most már vegyes kép van, megemelkedett az amfetaminok, ezen belül az MDMA (ecstasy) miatti halálozás. Magyarországon tavaly huszonhárman haltak meg heroin-fogyasztással összefüggésben, kilencen ecstasy-t, illetve egyéb amfetamint használtak. Ez komoly emelkedés. Az ecstasy a közhiedelemmel ellentétben okozhat hirtelen halált, mindössze néhány órával a tabletta bevétele után toxikus agyvizenyő, szívritmuszavar, a szervezet túlmelegedése következtében. Az európai jelentésből kiderül: az ecstasy Európában már a második leggyakrabban használt drog. Egyes országokban (Nagy-Britannia, Spanyolország) a kokain van a második helyen a kannabisz után. A jelentés nem vizsgálja a különböző drogok egymásra gyakorolt hatását, pedig a legtöbb droghasználó többféle narkotikumot is használ vagy egyszerre, vagy egymás után. Mivel a sok drog csak lassan ürül ki a szervezetből, egymás hatását erősíthetik, és emiatt következik be a halál.

Agyi változások

– Milyen kutatási eredményeket ért el?

– Sikerült egy közös projektet kialakítanom a Karolinska Egyetem professzorával, az amerikai Yasmine Louis Hurddel, aki korábban kísérletes állatmodellen vizsgálta a heroin és marihuána hatását az agyra. Közösen folytatott kutatásunk a kábítószer-használat szempontjából fontos agyi területek (pl: amygdala, striatum) szövettani feldolgozására és korszerű molekuláris-biológiai vizsgálatára irányul. Vizsgáljuk az ópiát receptorok funkcióját heroin-függőségben és heroin-túladagolásban, illetve a receptor polimorfizmust és ennek összefüggését az mRNS és fehérje szintekkel. Legújabb cikkünk elsőként írja le, hogy heroin túladagolásakor a normális és az öngyilkos esetekhez képest az agy pH változása milyen mértékben befolyásolja az mRNS kimutathatóságát a különböző agyi régiókban, és vizsgálja az összefüggést az agyi pH változás és az agonális idő között.

Csaba Tamás