A Pathology and Oncology Research című folyóirat impact factora (IF) 1.16, tette közzé 2006-ban a Science Citation Index alapján az Institute of Scientific Information. A hivatalosan legelterjedtebb mérték szerint emelték rangra a nemzetközi tudományos kommunikációban betöltött szerepét. Az 1 feletti IF a világ patológiai orgánumainak középmezőnyébe helyezi az újságot. A POR-ról és az IF-ről az alapító főszerkesztőtől, dr. Kopper László professzortól informálódtunk.

Bár a szaklap neve Pathology and Oncology Research, de már mindenki anagrammájával emlegeti, így került be a tudományos köztudatba is. 1995-ben három patológus, Kopper László, Tímár József és Orosz Zsolt elhatározta: olyan folyóiratot indít, amely elősegíti a hazánkban születő tudományos eredmények és kutatások publikálását. Mindezt angol nyelven, hogy nemzetközi szakembereknek is elérhető és értékelhető legyen, elfogadva természetesen kéziratot a világ bármely tájáról. A színvonalat kiválóságokat felvonultató tanácsadó testület, a földrajzilag is elkülönülő szerkesztők és az igen kritikus bírálók garantálják. Az ötletet támogatta az első kiadó: Nagy Judit. A megjelenés összes költségét kezdettől fogva szponzorok fedezik. Így az újság ingyen jut el a legtöbb magyar patológushoz, igen sok onkológushoz és mértékadó adatbázisokhoz, könyvtárakhoz.

A POR negyedévenként 400 példányban jelenik meg. Népszerűségéhez hozzájárult, hogy ingyen közölnek színes ábrákat, ami morfológiai lap esetében kulcskérdés. A tematika a címben ugyan meghatározott, de megjelennek határterületeket érintő publikációk is, s az elméleti munkák mellett hangsúlyosak a klinikai közlemények. A cikkek színvonala közvetve az elutasítások arányában (20%) is tükröződik. A POR hazai elismertségét jelzi, hogy a kiadás 1999-ben Akadémiai díjban részesült – külföldi népszerűsége pedig a kiadók érdeklődéséből érzékelhető. Először a Saunders tett ajánlatot és lett évekig a lap kiadója. Jelenleg egy másik nagy cég érdeklődik a folyóirat iránt, amely interneten is elérhető, a már említett adatbázisokon (pl. PubMed/Medline) keresztül vagy a POR honlapján (www.webio.hu/por),

A laptulajdonos az Arányi Lajos Alapítvány a korszerű patológiáért. A névadó az első magyar egyetemi patológiai tanszék megalapítója, megálmodója és kezdeti finanszírozója volt 1844-ben. Az ő nyomdokain, nevéhez méltó cselekvésre törekedve, jött létre 1992-ben az alapítvány az I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben, amelynek egyik igen fontos feladata a POR megjelenésének támogatása – mutatja be a lapot Kopper professzor.

Fontos értékmérő

Bár a tudományos eredmények mérhetősége mindig vita tárgya, mégis általánosan elfogadott, hogy bizonyos mutatókkal jelezhető a munka, a megfigyelés, vagy az azt megjelenítő fórum értéke. Ilyen elfogadott mérőszám az IF is, azon véleményre alapozva, hogy egy-egy szaklap rangját a benne megjelent cikkekre történő hivatkozások száma, vagyis az idézettsége adja meg. A lap előző két évben megjelent cikkeire történő hivatkozások számát el kell osztani a vizsgált két évben megjelent cikkek számával. Minél magasabb ez az érték, annál rangosabb a folyóirat. Az impact factort az Institute of Scientific Information (ISI) számítja ki és teszi közzé évente a Science Citation Index alapján. Az SCI elsősorban az élettudományok területén alkalmazható, a társadalomtudományok más megközelítést alkalmaznak. Napjainkban, minden ellenvélemény ellenére, az IF fontos tényező akár a szakmai előmenetelben, akár a projektek támogatásában, főleg persze a közlemények elhelyezésében. A POR ebből a szempontból is jelentős szerepre tett szert, hiszen például a PhD fokozat elnyerésének egyik feltétele a megfelelő, mérhető publikációs aktivitás. A folyóirat készséggel közöl cikkeket fiataloktól, ha a feltételeknek eleget tesznek.

A szakfolyóiratok nemzetközi tudományos kommunikációban betöltött szerepe igen különböző. Minden kutató a saját mércéje szerint ítéli meg a kiadványokat, mégis állítható, hogy az egyes szakterületeken belül a szaklapok tudományos értékéről hallgatólagos közmegegyezés van – szögezi le a POR főszerkesztője.

A tudománymetria Garfield javaslatára a folyóiratok nemzetközi hatását a kapott idézetek és a megjelentetett cikkek száma alapján méri. A képlettel definiált folyóirat-hatástényezőt (impact factor, t=2) Garfield-tényezőnek (GF) hívjuk: GFy(t)=Cy(t) – [y: hivatkozási év, t: publikációs időtartam (2 év), Cy: az adott szaklap t-időszakban publikált cikkei által y évben kapott idézetek száma, Pt: a t-időszakban megjelent cikkek száma.]

Ösztönző hatású

A kutatók, kutatócsoportok, országok tudományos teljesítményének megítélésekor, pályázatok, disszertációk, jelentések benyújtásakor, tudományos állásba történő kinevezéskor igen jelentős súllyal esik latba: az illető(k)nek hány publikációja jelent meg és hol? Ezért lényeges a publikációs stratégia vizsgálata is. Terjed az impakt faktor alkalmazása a kutatási teljesítmény értékelésében. Az olaszok, a németek és a franciák intézményesen alkalmazzák. A spanyol kutatók hatévenkénti értékelésében is szerepet kap az IF, az USA egyes egyetemein szintén használják kinevezések, támogatások és fokozatszerzések odaítélésekor. A brit egyetemek ugyancsak figyelembe veszik a kutatási támogatások odaítélésekor. Az AWMF (Arbeitsgemeinschaft der Wissenschaftlichen Medizinischen Fachgesellschaften) hivatalosan ajánlja az IF-et a kutatási támogatásoknak a német egyetemi karok és nagyobb intézményi alegységek, klinikák, tanszékek, intézetek közti felosztásakor. Brazíliában a doktori disszertáció önmagában nem fontos, ami számít: a jó folyóiratokban közölt cikk. A kutatók maguk is magas és alacsony impaktúakra osztják társaikat. Nincs ez másként a közép- és kelet-európai régióban sem – világítja meg a hátteret „kalauzunk”.

Az értékelés bevezetése önmagában is ösztönző hatású. Az első hazai tudománymetriai értékelés 1978-ban készült. Nem véletlen, hogy akkortól esett vissza élesen az ebből a szempontból gyenge folyóiratokban való közlés. Az 1982-es átmeneti fellendülés oka, hogy az MTA 150 éves évfordulója alkalmából felszólították az akadémiai intézeteket: írjanak cikkeket az alacsony impakt faktorú akadémiai Actákba.

Recept rangsoroláshoz

Az IF látókörén kívül esnek a konferenciaanyagok, a tankönyvek, a könyvek és könyvfejezetek. Vannak, akik sérelmezik ezt, és önkényesen megállapított IF-pontok adását javasolják.

Némi nehézséget jelent az impakt faktor időbeli változása. A Garfield-féle IF-et három év adataiból számítják ki: két egymás utáni év cikkeinek a következő évben kapott átlagos idézettsége – így nem egyértelmű, hogy az évek közül melyiket vegyük érvényesnek valamely cikkre nézve. Nem elvi megfontolásból, hanem éppenséggel ennek híján általában az idézési évet teszik meg az „érvényesség” évének. Az utolsó két-három év cikkeinél erre nincs mód, így ezeket a korábbi mércével mérik, nem éppen a következetesség jegyében. Mivel az IF többnyire kevéssé ingadozik, bár jóllehet kétévenként kicserélődik a teljes viszonyítási alap, szerencsére nem jelent komoly hibaforrást ez a következetlenség – állapítja meg beszélgetőpartnerünk.

Hosszú és rögös út vezet a nemzetközileg ismert és elismert rang megszerzéséhez. Ha van egy felfutó terület, mint az onkológia is, talán jobban az érdeklődés középpontjába kerül az erről szóló orgánum. Sok az újság, szelektálnak. Hogyan lehet mégis eredményeket elérni ezen a területen? Fontos a jó PR, elengedhetetlen a szigorú válogatás. Jó helyről, jó témában, elismert szakemberek cikkeit kell közölni. Az elismertség nem feltétlenül közismertséget jelez, hiszen a szakma sok tehetséget rejt, és éppen az a cél, hogy őket is megismerje a tudományos világ. A megjelenő publikációk kapcsán kialakuló nemzetközi ismeretségi kör, utazások, konferenciák is sokat számítanak – sorolja a „receptet” dr. Kopper László.

Az ISI 2002-ben értesítette a POR szerkesztőit, hogy ezentúl nézik a következő két évet, majd 2005-ben jött az értesítés: idén közlik a hatástényezőt. S ma már tudjuk az első rangsorolás eredményét. Szívből gratulálunk!

Urbán Beatrice