A Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége (MOKSZ) és a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtára október 17-18-án harmadik alkalommal rendezte meg Budapesten az INFORMATIO MEDICATA, a „Gyógyító Információ” konferenciát és kiállítást. A hazai és külföldi előadók a globalizáció népegészségügyi kihívásairól, a rákszűrés jelentőségéről, az allergia okairól, a könyvtárak aktuális szerepvállalásáról, az információáramlás jelentőségéről tartottak előadást. Az előadók az orvosi és élettudományi információk értékeire hívták fel a figyelmet, s külön hangsúlyt kapott a tudománymetria és a nyilvántartó egységes adatbázisok létrehozása.

„Elvárások a XXI. század orvosi könyvtáraitól” címmel prof. dr. Lapis Károly akadémikus köszöntötte a konferencia résztvevőit. Kiemelte, hogy napjainkban a könyvtárak és könyvtárosok, azáltal, hogy elektronikus, „first hand” információk, ismeretanyag tulajdonosaivá és szolgáltatóivá váltak, az egyetemi képzés szerves részét képezik. Az egyetemi könyvtárak az oktatás színhelyeivé is váltak, a könyvtárosok oktató munkája az egyetemek oktató munkájának szerves részévé vált. Munkájuk eredményeként a végzős hallgatók a szakismeretek mellett olyan tudást is magukkal visznek, amely a későbbiekben egyik jó eszköze lesz az idővel halványuló szakismereteik felújításának. A konferencia programja jelzi, hogy a könyvtárosok maguk is látják az egészségügyi felvilágosítás fontosságát és jelentőségét.

A konferencia szervezőbizottságának elnöke dr. Vasas Lívia PhD., egyetemünk Központi Könyvtárának főigazgatója, MOKSZ-elnök volt, akit a szakmai összejövetelen történtek összegzésére kértünk.

– Mennyiben tudták hasznosítani az elmúlt két konferencia tapasztalatait?

– Minden konferencia különböző, hiszen más-más tematika köré csoportosul. Az idei program a közegészségügyet és a tudományos információszerzést helyezte a középpontba. A munka folyamatos: ahogy az egyik konferencia befejeződik, a szervező csapat máris a következő előkészítésébe kezd. Fel kellett lelnünk a támogatókat is. Természetesen hasznosítjuk a korábbi tapasztalatokat. Mindenkor ide várjuk az összes hazai orvosi könyvtárost. Részvételi díj nincs, meghívtunk minden érdeklődőt: orvosokat, hallgatókat, kollégistákat, hogy személyesen ismerkedhessenek meg a nagy adatbázis tulajdonosokkal, kiállítókkal. A konferenciát 10 kreditpontra értékelte a MOTESZ, azon orvosoknak, akik helyesen töltötték ki a rendezvény előadásai anyagán alapuló tesztet. Több mint 300 résztvevő igazolta idén konferenciánk sikerét.

– A beköszöntőben úgy fogalmazott, hogy a konferencia ráirányítja a figyelmet az orvos- és élettudományi információ értékeire. Milyen konkrétumai vannak a felhasználóképzésbe való bekapcsolódásnak?

– A korszerű információkereséssel kapcsolatos képzésben jelentős szerepet vállal könyvtárunk. A kötelezően választható 30 órás kurzus az ÁOK-n és a FOK-n 2, a PhD-soknak szóló 45 órás programunk 3 kreditpontot ér. De tanítjuk a nemrég indult egészségügyi ügyvitelszervező szakra járókat is. Ezeken a kurzusokon az adatbázis használatára, a keresés módszertanára oktatjuk a hallgatókat. A konferencián a diákoknak is van jelenléti ív, beülnek a tudományos előadásokra és a következő programon közösen értékeljük, megbeszéljük az itt látottakat. A rendezvény tapasztalatai tehát az alkalmazásban konkrétan hasznosíthatók.

Nehezedő helyzet

– Ezen a rendezvényen tartotta éves közgyűlését a MOKSZ. Összegezné az elhangzottakat?

– Megtartottam az elnöki beszámolót, az ellenőrző bizottság is mindent rendben talált. Külön programpont foglalkozott a kórházi könyvtárak jelenlegi helyzetével. A gazdasági megszorítások őket is fokozottan érintik, sokat közülük bezárnak, máshol a könyvtárosokat csak csökkentett munkaidőben foglalkoztatják. Ebben a helyzetben kiemelt jelentősége van az elektronikus források kiépítésének és használatának. A MOKSZ szervezett egy ProQuest konzorciumot, melynek 25 kórház a tagja. Ennek révén mintegy 500 külföldi folyóirat érhető el adott helyeken. A könyvtáros elsődleges feladata a jövőben ezeknek a forrásoknak a közvetítése. Az adatok birtokában egyben áttekintése lesz a felhasználás nagyságrendjéről is. A ProQuest forrásokon alapuló konzorcium külföldi kórházakban is népszerű. Elmondhatjuk, hogy ahogy változik a gyógyítás technikája, technológiája, újrafogalmazódik a könyvtárak, könyvtárosok szerepe is.

– Mióta elnöke a szövetségnek?

– Három éve vállaltam ezt a megbízatást, mert úgy éreztem: a Semmelweis – Egyetem könyvtárvezetőjének támogatni és vezetni kell az orvosi könyvtárosokat. Tudom mit jelent a régi állomány megbecsülése, fontos küldetés ezeknek a feltárása, elektronikus feldolgozása, tudatni a világgal, milyen kincseit őrizzük a múltnak. A jövő azonban az elektronikus könyvtáré. Ennek használatára tanítjuk a hallgatókat. Az orvosnak, könyvtárosnak ellenőriznie kell minden információt. A folyóiratoknál még működnek a tudomány kapuőrei, szerkesztők, lektorok, akik biztosították a közlemények hitelességét. Az interneten azonban megjelenhet bármi, amelynek adatait csak kellő kontrollal lehet kezelni. A könyvtáros a szakszerű internet használatában nyújt sokirányú segítséget a felhasználónak.

– Egy találó megfogalmazás szerint a könyvtáraknak nem bizonygatni, hanem bizonyítani kell létüket.

– Ez jó szlogen, magam is elfogadom. A kor követelményeihez igazodó tevékenységükkel kell igazolni, hogy a könyvtárak – miként a múltban is – mindenkor nélkülözhetetlenek.

Tausz Anikó