Matolcsy András

Rövid idő alatt országos és európai elismertséget vívott ki az I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben kiépített Onkohematológiai Diagnosztikai Centrum és a hozzá kapcsolódó hálózat. A világon egyedülállóan új szemléletű, komplex diagnózist nyújtó rendszerről a centrum vezetőjét, dr. Matolcsy András professzort kérdeztük.

– Miért különleges az Önök által kifejlesztett diagnosztikai rendszer?

– Olyan onkohematológiai centrumot építettünk ki, mellyel a szövettani mintákat magas technológiai színvonalon vizsgálhatjuk. A rendszer előnye, hogy a leletet kérő orvosok nemcsak szövettani diagnózist kapnak, hanem mérésekkel alátámasztott komplex képet alkothatnak az adott betegségről. Mivel az összes vizsgálat egy helyen történik, a leletkiadás gyors és költségkímélő. Hat éve kezdtük építeni a centrumot Kopper László intézetigazgató professzorral. S ma már az ország szinte minden pontjából küldenek hozzánk onkohematológiai vizsgálati anyagokat, évente mintegy hatezer darabot.

Kirakójátékot mintázva

– Milyen vizsgálatokat végeznek?

– A beküldött anyagokat különböző profillal rendelkező laboratóriumok dolgozzák fel, így szövettani, citológiai, immunhisztokémiai, áramláscitometriai, genetikai, FISH és molekuláris vizsgálatokon esnek keresztül. A világon egyedülálló és úttörő egy diagnózis ilyen sokrétű megközelítése, mely számos nagyon hasznos változást hozott az onkohematológiai diagnosztikában. Az egész olyan, mint egy kirakójáték. Az éppen vizsgált leukémiát, limfómát darabjaira szedjük, analizáljuk az adott betegség biológiai jellemzőit, hogy aztán szintetizáljuk, azaz újra felépítsük. Ha bármilyen apró darabka nem illik bele a képbe, újra szétszedjük és megint összerakjuk, amíg nem kapunk tökéletes képet a betegségről. Mivel a daganatképződésből eredő patológiai jellemzőket vizsgáljuk, a részletes leletnek minden szempontból össze kell állnia. Ez minimálisra csökkenti a hibalehetőségeket, és feloldja azokat az ellentmondásokat, amelyek korábban előfordulhattak. A centrumban felállított diagnózis alapján lehetővé válik, hogy bárhol az országban a legmagasabb szintű kezelést adhassák az orvosok. Diagnózisaink gyakran utalnak arra a molekuláris célpontra, amelyre majd a terápia irányulhat, egyértelművé téve, hogy milyen gyógyszerrel kezelhető eredményesen a beteg.

Hátsó sor: dr. Schönléber Júlia, Győrné Benyó Ilona, dr. Csernus Balázs, Lengyel Ildikó, Zsélyiné Szabó Ildikó, dr. Reiniger Lilla, dr. Fekete Sándorné, Deák Linda, dr. Matolcsy András, dr. Csomor Judit, dr. Gagyi Éva, dr. Timár Botond, Balogh Zsófia. Első sor: Szabó Orsolya, Tamási Anna, Csizmadia Annamária, dr. Barna Gábor, Bödör Csaba

– Hogyan hasznosítják a vizsgálati eredményeket?

– Mivel a rendszer digitalizált és archivált, minden speciális adatot könnyen visszakereshetünk, így a közös jellemzők összehasonlításával sokkal pontosabb képet alkothatunk a betegségről és azt rá tudjuk vetíteni az adott esetre. Például a molekuláris vizsgálatok során sokkal hamarabb észleljük, ha a beteg rezisztens lesz az éppen kapott kezelésre. Ezáltal már a klinikai tünetek megjelenése előtt indikálhatunk új kezelési stratégia kialakítást, megelőzve ezzel az igen drága, de hatástalan terápiát.

Ismeretgyűjtő hálózat

– Miképpen kapcsolódik a centrumhoz a hálózat?

– A diagnózisokat és a laboratóriumi vizsgálatokat a szakma által elérhető Onkohematológiai Hálózatban rögzítjük, itt megtalálhatók még a más hazai patológiai intézetekben diagnosztizált onkohematológiai esetetek is. Az internetes adatbázis egy magyarországi leukemia/lymphoma regiszterként működik, ahol a rendszer, a diagnózison túlmenően, az adott betegnél elvégzett laboratóriumi vizsgálatokat is tartalmazza. A regiszter létrehozása hallatlan előny, hiszen ezáltal naprakészen tudjuk a hazai onkohematológiai betegségek előfordulását és megoszlását. A jövő irányába tett fontos lépés lenne ennek, a hazánkban elsőként létrehozott hálózatnak az összekötése az orvoslás más diszciplínáival.

– Nagy a szakmai érdeklődés működésük iránt?

– A klinikusok örömmel fogadják a diagnózis ilyen irányú megközelítését, mivel a részletes diagnosztika az adott betegséghez illesztett kezelést eredményezhet, és ezáltal a betegek gyógyulási esélyei nőnek. A kollégák szívesen vesznek részt az általunk kezdeményezett szakmai megbeszéléseken, hiszen ezek az eszmecserék egyaránt stimulálják a diagnosztizáló patológusokat és a kezelést végző klinikusokat. A közös munkának természetesen tudományos eredményei is vannak.

Tudásterjesztő törekvés

– Milyen háttér szükséges ehhez?

– Szellemi háttér, egy nagyon jó csapat és persze pénz, amit pályázatokból, alapítványoktól, szponzoroktól és uniós támogatásokból szereztünk meg a laborok indulásakor. Az anyagi háttérnél természetesen fontosabb a „know-how” és a hozzáadott szellemi érték. Hiába a legmodernebb berendezés, a jó csapat elengedhetetlen a rendszer működéséhez. Jelenleg több mint húsz szakember dolgozik a laborokban, mindegyikük a maga területén a legmagasabb szintet képviseli. A sokféle részmunka, vizsgálati eredmény összefogása komoly feladat, s megköveteli, hogy a munkatársak bízzanak egymás tudásában, munkájában. Sajnálatos, hogy napjainkban a korszerű diagnosztikát, amely elsősorban molekuláris módszereken alapul, a finanszírozás igen-igen korlátozza.

– Kongresszusokat is szerveznek eredményeik bemutatására?

– Igen, és a tudományos szimpóziumokon, közöttük a negyedévente megtartott onkohematológiai délutánokon a felvetődő kérdéseket is megvitatjuk. A legújabb eredmények az Onkohematológiai Hálózat szimpóziumi kiadványaiban jelennek meg. Fontosnak tartjuk a kollégák, kivált a fiatalok oktatását is, mert csak így tud ez az új szemlélet gyökeret ereszteni a jövő orvostudományában.

Csaba Tamás