„Bár idejétmúlt az emberben csupán a DNS állomány 1,3%-át kitevő „génekben” keresni emberségünk, egészségünk, illetve sok-sok ezernyi betegségünk titkait, a Nemzetközi Posztgenetikai Társaság az első olyan interdiszciplináris szervezet, melyben a genom túl sokáig elhanyagolt nem kódoló óriás többsége a vizsgálatok tárgya.” – így fogalmazza meg a PosztGenetika lényegét egyik megalkotója, dr. Pellionisz András, az International Post Genetics Society (www.junkdna.com) egyik alapítója. A gének határán túllépő genetikát Bateson (1905) „genetikájának” első száz éve utáni „posztmodern” korszaka „születésnapját” Budapesten, október 12-én, a Nemzetközi Immungenomikai és Immunomikai Konferencia szatellitjaként tartották.

A posztgenetika tudományos szempontból, hasonlóan a kvantummechanika szerepéhez az atomfizikában, egy korszakalkotó kihívás az informatika számára. Vajon vannak-e, egyáltalán lehetségesek-e olyan matematikai alapú tudományos (tehát kísérleti mérésekhez vezető, azokkal eredményeivel ellenőrizhető) posztgenetikai információelméletek? Ha igen, a matematikai megértés nem csak a posztgenetikai orvostudományban, hanem a biotechnikai, nanotechnikai és infotechnikai alkalmazásokban is gyümölcsöztethető, mégpedig akár Magyarországon is gazdaságos szoftverfejlesztéssel.

Van már erre példa, melyet dr. Pellionisz András a Pázmány Péter Tudományegyetem Technológiai Karán október 18-án tartott szemináriumon osztott meg a lelkes, nagyszámú hallgatósággal. Ezen az összejövetelen ismertette a DNS fraktalitásából ok-okozati összefüggéssel eredő organizmus-fraktalitást, az úgynevezett „FraktoGén” (fractogene.com) megközelítést. Részletesen szólt a nem kódoló genomrészekben talált ismétlődő elemek alapvető matematikai-informatikai alapjairól, kísérleti jóslásokról, már alátámasztott eredményeiről, a fraktálszerkezet felfedésének első „jéghegy-csúcsairól”, azok lehetséges orvostani jelentőségéről, szoftverfejlesztési eredményeiről, illetve lehetőségeiről.

– ó.a –