A symposium egyik előadása

Semmelweis Symposium keretében nemzetközi kongresszusnak adott helyet a főváros. A nitrogén-oxid és nitrozatív stressz a kardiovaszkuláris rendszerben címmel rendezett konferencián egyetemünk díszdoktorává avatta a Nobel-díjas Louis Ignarro professzort, akinek alapvető felfedezése utat nyitott számos, az érrendszerrel összefüggő betegség, így a potenciazavar gyógyításának is.

A szimpóziumon több nemzetközi szaktekintély által elemzett nitrogén monoxid története egy meglepő megfigyeléssel kezdődött, amely az utóbbi évtized legfontosabb felfedezése lett. A kutatásaiért később Nobel-díjban részesült Robert Furchgott izolált érdarabkákon folytatott gyógyszertani kutatásokat, és 1980-ban felfigyelt arra, hogy az erek – ha belső faluk épségben maradt – acetilkolin hatására értágulattal válaszolnak, míg ha az erek belső falát megsértette, akkor az értágulás elmaradt. Az erek belső falában lévő endotel hormonok hatására egy másodlagos hírvivőt termel, a nitrogén-monoxidot, amely további biokémia folyamatokon, a ciklikus GMP-n keresztül értágító hatást fejt ki az erek falát alkotó izomsejtekre.

Ingerületátvivő anyagként

Felvetődik a kérdés: miért olyan korszakalkotó ez a felfedezés? A nitrogén monoxid értágító, érgörcsoldó hatását ugyanis már mintegy száz éve hasznosítja az orvostudomány (nitroglicerin, Nitromint tabletta). Ezen nitrogén tartalmú vegyületek ugyanis nem mások, mint a nitrogén monoxid előanyagai. A légnemű nitrogén monoxidot önmagában is felhasználják értágításra. NO-tartalmú gázpalackból történő belégzést alkalmaztak olyan újszülötteknél, akiknek a születés után tűdőereik túlzottan összehúzott állapotban voltak. A belélegzett nitrogén monoxid a tüdőereket tágította, és kis betegek állapotát javította. Mindezt anélkül tették, hogy tudták volna, hogy a szervezet saját maga is képes a nitrogén monoxid termelésére és ingerületátvivő anyagként használja a molekulát.

Ennek megértéséhez az orvostudományban valóságos forradalmat elindító szabadgyök-kutatás ad támpontot. A szervezetben végbemenő anyagcsere-folyamatok révén szabad gyökök keletkeznek, de a környezetből a szervezetbe kerülő egyes anyagok is szabad gyököket indukálnak. Mivel ezek a molekulák szabad vegyértékkel rendelkeznek, rendkívül labilisak, reaktívak, és előszeretettel lépnek más molekulákkal kapcsolatba. A folyamat eredménye sejtkárosodás, mivel kémiai tulajdonságaik révén megtámadhatnak kulcsfontosságú fehérjéket vagy akár a DNS-t.

A legtöbb betegség kialakulásában kimutatható a szabadgyök-molekulák jelenléte. A szervezet azonban nem csak védekezik ezen anyagok ellen, de fel is használja azokat. A nitrogén monoxid maga is a szabad gyökök csoportjába tartozik, azonban kevéssé sejtkárosító hatású és biológiai ideje is viszonylag hosszú. Ezért a molekulát a szervezet másodlagos hírvivőnek használja az elsődleges hírvivők, a hormonok által adott utasítások végrehajtására.

Impotencia okozója

A nitrogén monoxid hiányának szerepe van az érelmeszesedés, az agyvérzés, a szívinfarktus, illetve a cukorbetegség okozta komplikációk (érszűkület) kialakulásában és a magas vérnyomásban. NO-t az idegsejtek is termelnek, az agyban így szerepe van a memória kialakulásában, illetve az agyi területek megfelelő vérbőségének biztosításában és még számos helyen: a kórokozók elleni védekezésben, a légzési betegségekben (túl szűk tüdőkapillárisok), a vérlemezkék képződése miatti trombózis, érelmeszesedés ellen, terhességi hipertónia, szeptikus sokk esetén, transzplantációknál az immunrendszerben, s a gyulladásoknál. Mivel ismerjük, hogy a szervezet hogyan, milyen mechanizmusokon keresztül fejt ki értágító hatást, be tudunk avatkozni ezen folyamatokba. Az NO túltermelődése azonban életveszélyesen alacsony vérnyomáshoz is vezethet.

Régóta ismert, hogy az említett anyagcsere betegségekben szinte törvényszerűen fellép az érelmeszesedés. Újabban kimutatták, hogy a szóban forgó elváltozásban szenvedő betegekben az erek nitrogén monoxid termelése csökkent. Ezzel magyarázzák a diabéteszes betegek gyakori impotenciáját is és a retina kapillárisainak károsodását, mivel az erek kórosan összehúzódnak.

Tudományos irányok

A nitrogén monoxidhoz kapcsolódik a Viagra nevű potencianövelő szer bevezetése is. A gyógyszert eredetileg szív- és érrendszeri gyógyszerként próbálták ki, és ekkor figyelték meg a szer váratlan, előnyös „mellékhatását”. Az NO hatására (cGMP-n keresztül) termelődő értágító anyag lebontó enzimének (PDE5) gátlása révén tud felszaporodni az NO, ami lehetővé teszi a simaizom-ellazulást a barlangos testben és így merevedést okoz. Az ennek hiányában szenvedők szervezete túl kevés NO-t termelt, de a lebontás (foszfodieszteráz enzim) gátlásával a megfelelő mennyiség fel tud szaporodni, így a merevedés megtörténik.

A konferencián e szakterület nemzetközi szaktekintélyei vitatták meg a lehetséges tudományos irányokat. Az egyik fő téma az NO fiziológiája és patofiziológiája volt a kardiovaszkuláris rendszerben. Szóba került még a szuperoxidok szerepe, a peroxynitritek és a PARP (programozott sejthalál) kérdései, illetve a nitrozatív stressz a diabéteszes komplikációk patogenezisében, az NO hatása az angiogenezisre és a diabéteszes szövődmények öt ösvénye.

Cs.T.