Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2006/13. szám | Előző cikk | Következő cikk
Semmelweis Egyetem · VII. évfolyam 13. szám · 2006. december 11.

Exkluzív interjú a Nobel-díjas Louis Ignarro professzorral

blank
blank
20061303.jpg
Louis Ignarro

A nitrogén monoxid kutatásáért három kutatót jutalmaztak Nobel-díjjal 1998-ban. Egyikük, dr. Louis Ignarro professzor munkájának eredményeként született meg a Viagra. A Doktor NO-nak, vagy a Viagra atyjának is nevezett tudós a Semmelweis Symposium vendége volt, ahol egyetemünk díszdoktorává fogadta. A nyíltszíni tapsot kapott, 65 éves professzor magával ragadó egyénisége mindenkire hatott. Nagyon sportos személyiség, többször lefutotta a maratoni távot, ezzel az egészséges életmód ügyvivője lett szerte a világon.

– Mi a fő üzenete, tudunk-e változtatni egészséges életmóddal a kardiovaszkuláris betegségeken, azok kialakulásán?

– Feltétlenül – válaszolt Ignarro professzor. – Sokan érdeklődnek az egészséges életmód iránt, ezért írtam egy könyvet, melyben próbáltam olyan egyszerűen elmagyarázni mindent, ahogy csak lehet. Saját és mások kutatásai révén pontosan meg tudjuk magyarázni, hogy mi okozza az étrendben az NO hiányát és mi fokozhatja azt. Ha megnézi, láthatja a kardiovaszkuláris betegségek, a kettes típusú cukorbetegség és a túlsúlyosság közötti közvetlen kapcsolatot. Ez nagyon egyszerű, és már tudjuk a választ. Csökkentenünk kell az étrendben a telített zsírok mennyiségét, mert ezek az NO pusztulását okozzák. Egyél sok halat, csirkét a bőre nélkül, és alkalmanként, egy héten egyszer, sovány marhahúst a zsírja nélkül – ez egy jó étrend. Képesek vagyunk úrrá lenni a végzeten. Sok friss gyümölcs és zöldség fogyasztását ajánlom, ha lehet naponta, ugyanis mindegyikükben sok antioxidáns van, és ez nagyon jó mód növelni az NO mennyiségét és egészségesnek maradni.

Rendkívül fontos a súlykontroll is. Hihetetlen, de ha az embernek csak öt kiló túlsúlya van, ez már elég arra, hogy elkezdődjön a metabolikus szindróma kialakítása és később kifejlődjön a diabétesz. Kimutatható, hogy ellene a testedzés a legfontosabb út, mert stimulálja az NO-képződést. Ha valaki hetente legalább öt nap következetesen edz 20-30 percig, akkor szívverése már száz fölé fokozódik –, s éppen ennyire van szüksége. Ha még az étrendjét is rendben tartja, akkor biztos vagyok abban, hogy minden meg fog változni. Én is ezt teszem, nagyon nehéz, de most sokkal jobban érzem magam.

Alapkutatók lehetősége

– Milyen hatással van az NO az érképződésre rosszindulatú tumorban, hiszen ott is van vaszkularitás? Nem okoz-e ez gondot?

– Ez egy bonyolult történet. Eleinte úgy tűnt, az NO lelassítja a növekedést a daganatos sejtekben. Ugyanakkor képes javítani is a vaszkularizációt – fokozva a vérerek számát –, ezáltal elősegíteni az áttétképződést, a tumor szétterjedését, és ez rossz dolog. Nem lehet azt mondani, hogy az NO megelőzi a rákot, de azt sem, hogy rosszabbá teszi azt, mert még nincs elég információnk. Tudjuk az NO speciális hatásait, de nem tudjuk a teljes történetet. Sokan kutatnak ebben az irányban, úgy gondolom hamarosan lesz válaszunk rá.

– A következő kérdés gazdasági jellegű. Befolyással vannak-e a tudósok a gyógyszerek fejlesztésére? Miképpen működik ez Önöknél, az USA-ban?

– Sok alapfelfedezést tettem, de semmilyen hatással nem vagyok a gyógyszerek fejlesztésére.

– Hogyan lehetséges ez?

– A tudomány szépsége éppen abban áll, hogy ha az ember felfedez valamit és azt publikálja, akkor mindenkinek nyitva áll a lehetőség a tudás továbbfejlesztésére. A gyógyszergyártó ipar figyelemmel kíséri a tudományos eredményt szerte a világon, s millió és millió dollárt költ arra, hogy belőlük gyógyszert fejlesszen, de alapkutatást nagyon ritkán végez. Hiába van a tudósnak felfedezése, egy gyógyszerötlete, akkor sincs elég tőkéje, hogy abból gyógyszert csináljon. Ez Amerikában is így van, de most sok minden változik. Az alapkutatónak manapság több lehetősége van az alkalmazott kutatásokba való bekapcsolódásra. Léteznek egyetemi laborok, ahol olyan gyógyszereket fejleszthetnek ki, amelyeket a kutatók szeretnének. Mindenki együtt dolgozik, és ez jó a kutatónak, a befektető cégnek, de legfőképp az egyetemnek. Sajnos kevés ilyen együttműködés van még az USA-ban is.

– Mit tud tenni, hogy kutatásait a legjobb célokra fordítsák?

– Fontos, hogy információt adjak arról: milyen gyógyszereket lehet kifejleszteni a felfedezésekből. Lényeges továbbá, hogy meg tudjuk állapítani, mi okoz egy-egy betegséget, és azt hogyan lehet kezelni. Egyáltalán nem érdekel, hogy tudok-e belőle pénzt csinálni.

Reménykeltő kilátások

– Az Ön egészséges életmódja például szolgál mások számára is. Mit gondol hogyan lehetne ösztönözni ezt az életstílust?

– Külső cégeket alapítottam az egészséges táplálkozás elősegítésére. Nekiláttunk az USA-ban olyan természetes összetevőjű étrendi kiegészítőket fejleszteni és piacra dobni, amelyek nem vénykötelesek és fokozzák az NO képződést.

– Jó egészségi állapot, sok testedzés esetén nő az NO termelés a szervezetben, ami hat az érelmeszesedés és a szívbetegségek ellen. Ez esetben Viagra sem kell?

– A sok testedzés javítja a kardiovaszkuláris rendszert, de nem szünteti meg az erekciós problémákat. Az viszont igaz, hogy a legtöbb erekciós diszfunkcióban szenvedő ember nincs jó állapotban. Túlsúlyosak, cukorbetegek, kardiovaszkuláris betegségük van és szegényes az étrendjük. Nehéz azonban bizonyítani, hogy az egyik okozza a másikat.

– Várhatók új gyógyszerek a nitrogén-oxid területén?

– Öt éven belül nagy előrelépés várható más területeken is, mint például az érrendszer betegségeinek gyógyításában, az Alzheimer kór, a gyomorfekély és az inkontinencia kezelésében. A nitrogén-oxid sok problémára tökéletes megoldást jelenthet, mivel nincs toxikus hatása.

Csaba Tamás

 
Semmelweis Egyetem honlap | Semmelweis Egyetem újság | 2006/13. szám | Előző cikk | Következő cikk