Stubnya Gusztáv

Kibővült hatáskörrel, s módosult néven működik – az Egyetemi Tanács február 23-i döntése óta – a Stratégiai, Működésfejlesztési és Igazgatásszervezési Főigazgatóság. Elsőként ennek okairól és az új feladatokról kérdeztük dr. Stubnya Gusztáv főigazgatót.

– A névváltoztatást a felsőoktatási törvény előírása indokolta. 2003 óta betöltetlen a főtitkári poszt az egyetemen, emiatt az igazgatásszervezés sem működött egységes irányítás alatt. A főigazgatóság eddig is végezte az ezzel összefüggő tevékenységet, ezentúl főtitkári jogosítványokkal felruházva folytatjuk ezt a munkát – tájékoztat dr. Stubnya Gusztáv főigazgató. – Az igazgatásszervezés felöleli az egyetem törvényeknek megfelelő működésének nyomon követését, a szabályzatok korszerűsítését – így például a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) megújítását –, az egyetemi ügymenet, adminisztráció szervezését, kézbentartását. Mindezek koncepcionális megvalósításához önálló szervezeti egységet kellett létrehozni. Ebben a munkában természetesen az egyetem vezetői is aktívan részt vesznek.

– Újdonság az egyetemen a Gazdasági Tanács működése. Milyen szerepet tölt be ez a szervezet?

– Létrehozását ugyancsak a felsőoktatási törvény írta elő. Március elsején alakult meg, negyedévente ülésezik. A törvény rendelkezik ugyan a Semmelweis Egyetem Szenátusa (a korábbi Egyetemi Tanács szintén márciustól módosult elnevezése) és a Gazdasági Tanács működéséről, feladatköréről, de a végrehajtási utasítások nagy része még nem jelent meg. A nyár közepére elkészülő egyetemi SZMSZ egyértelműen rendezi majd a hatásköröket. Ami már világos, hogy a Gazdasági Tanács, az eredeti elképzeléssel ellentétben, nem döntéshozó, csupán döntés-előkészítő és véleményező szervként működik majd. Munkájában a rektor és a gazdasági igazgató, pozíciójánál fogva részt vesz, két tagját az oktatási miniszter delegálja, a további három tagot – közülük egyet a hallgatók javaslatai alapján – pedig a szenátus küldhet a grémiumba. A kinevezések három évre szólnak, részletes szabályozás született a tagsági viszonyról, annak megszüntetéséről.

Hatékony MedSolution

– A közelmúlt fejleménye a MedSolution elindulása. Mik az első tapasztalatok?

– Az egységes kórházi rendszer bevezetése körülbelül egy éve kezdődött el az Ér- és Szívsebészeti Klinikán, és idén április elején csatlakozott hozzá utolsóként az I. sz. Sebészeti Klinika. Az elmúlt hónapokban sokféle vélemény érkezett hozzánk. Mivel a használóknak a korábbiakhoz képest jóval szigorúbb adminisztrációhoz kellett hozzászokniuk, sokan nemtetszésüket fejezték ki ezért. Akik viszont már régebb óta dolgoznak vele, látják, hogy mennyivel hatékonyabbá tette a mindennapi munkájukat. Nemrég arra kértük a klinikaigazgatókat és a projektvezetőket, hogy a számukra összeállított kérdőíven, egyebek mellett, értékeljék a MedSolution működését. Ez az általunk készített minőségbiztosítás miatt is szükséges volt, ugyanis a beérkezett válaszok, észrevételek alapján szeretnénk a következő hónapokban módosítani a rendszert.

– Némelyik vezető már a bevezetéskor megfogalmazott egyéni kívánságokat. A klinikaigazgatók például szeretnének osztályokra lebontva adatokat kapni. Mikorra oldható ez meg?

– Elvileg mindenre van lehetőség. Nagy eredmény, hogy egy év alatt mindenhol sikerült bevezetni ezt a kórházi informatikai rendszert. Most kezdődhet a második szakasz, amikor csiszolhatjuk, finomíthatjuk a rendszert, hogy még inkább igazodjon a felhasználói igényeinkhez. Összességében, a felvetődött problémákkal együtt is sikeresnek tartom a projektet. Sőt, a vártnál jóval több pozitív véleményt, illetve sok építő jellegű kritikát és a gyakorlatban hasznosítható ötletet kaptunk.

– Lehet-e hosszú távon elkülönítve gyűjteni a klinikai adatokat?

– Sokféle igény van, nyilvánvalóan mindent kérést nem tudunk teljesíteni. Ebben a szakaszban további nehézség, hogy a felhasználóknak a teljesítmények mellett a kiadásokat is fel kell tüntetniük, ettől integrált a rendszer. Az SAP is most van túl első viharos negyedévén, március végére azonban az alapfunkciók helyreálltak és ma már zökkenőmentesen működik. Az egyetemen keletkező hatalmas adatmennyiséget hosszú távon úgy kell elrendezni, hogy működőképes struktúra jöjjön létre.

Csőpostarendszer létesítése

– A tervek szerint csőpostarendszer épülne a külső és a belső tömb között, hogy a pesti Központi Laboratóriummal közvetlen kapcsolat alakulhasson ki. Mikor és hogyan valósulhat meg ez a beruházás?

– A tavaly ősszel létrehozott budai központi laboratóriumhoz kapcsolódva egyelőre az ottani telephelyen létesül csőposta, a meglévő szervizaknákban és szervizsávokban kapna helyet. Hosszú távú tervünkben szerepel ugyanezen rendszer kiépítése a belső és a külső tömb között. Mivel ez komoly város rehabilitációs kérdéseket is felvet, bonyolultabb a kivitelezése. Elképzelhető például, hogy szükség lenne az Üllői út részleges felbontására, de az sem kizárt, hogy az itt haladó metró járatában haladna a csővezeték. Sok hatósággal kell még egyeztetni. Ha a Nemzeti Fejlesztési Terv második részében több fejlesztési pénzhez juthat az egyetem, akkor ebből futná a szóban forgó munkára. Talán 5-10 éven belül megvalósulhat a csőpostarendszer a pesti oldalon is.

Tolnai Kata–Pap Melinda