A Semmelweis Kiadó gondozásában megjelent A magyar népesség életminősége az ezredfordulón című tanulmánykötet, melynek szerkesztői: Kopp Mária és Kovács Mónika Erika. A könyv egyedülálló áttekintés a magyar népesség lelki és egészségi állapotáról.

Az életminőség javítása a modern társadalmak központi célkitűzéseként fogalmazódott meg a XX. század második felében. Felismerték, hogy a gazdasági, fogyasztói verseny, növekedés gyakran kifejezetten káros az emberi személyiség fejlődése szempontjából. Az emberi agy, lélek, szervezet, az emberi társadalom saját evolúciós sikerének áldozatává vált. Az életminőség többdimenziójú fogalom, ami magában foglalja az egészségi állapot testi-lelki és szociális összetevőit. Az úgynevezett egészséggel összefüggő életminőség a modern egészségügy sajátosságai következtében nyert létjogosultságot, és fokozatosan a klinikai vizsgálatok egyik nélkülözhetetlen mutatójává vált.

Szükségszerű folyamat, hogy az egészségügyi tevékenységek eredményességének, hatékonyságának megítélésében a hagyományosan alkalmazott mutatók – morbiditás, mortalitás – mellett egyre nagyobb teret kap az életminőség mérése. A költség-hatékony vizsgálatok, valamint egészségügyi technológiák értékelése során is nagy súllyal esik latba az adott eljárásnak az életminőségre kifejtett hatása.

Melyek az életminőség mutatói?

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája 1988-ban, 1995-ben és 2002-ben több mint 12.000 fős mintán országos reprezentatív egészségfelméréseket végzett: Hungarostudy 1988, 1995 és 2002. A felmérések során vizsgálták a magyar lakosság testi és lelki egészségségének állapotát, a betegségek előfordulását, meghatározóit, védő- és rizikótényezőit, külön figyelmet fordítva a „jól-lét”-re, az egészség és életminőség pozitív oldalára.

Az életminőség szociális és demográfiai vonatkozásai során a monográfia tárgyalja a nemi és életkori sajátosságokat, a különböző társadalmi rétegek életminőségét - különös tekintettel a leszakadó rétegekre, és a jelentős életesemények és élethelyzetek életminőségre gyakorolt hatására. Feltárja az életmód, a védő és a veszélyeztető magatartásformák és életminőség összefüggéseit. Külön hangsúlyt kap a XXI. század egyik legnagyobb kihívását jelentő családi és munkahelyi stressz, a lelki betegségek, a depresszió és a szorongás hatása az életminőségre. Ugyanakkor számos hazai és nemzetközi vonatkozásban is érdekes és újszerű kérdéskört is felvetnek a könyvben: az életminőség idegélettani hátterét, a laikus életminőség- és egészség-filozófiákat, a koherencia - élet értelme, a vallás és életminőség kapcsolatát, etikai vonatozásokat, valamint a pszichés betegségek és a stigmatizáció témakörét.

Hogyan született a monográfia?

A bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett további vizsgálataikat is. A monográfia elkészítése során a tudományos iskola egyes kutatócsoportjai, a kutatócsoportokhoz csatlakozó PhD hallgatók valódi iskolává szerveződtek, a közös alkotás olyan többleteredményeket, identitástudatot hozott létre, ami remélhetőleg a további együttes és eredményes kutatás záloga lesz.

KM