Gyűlést hívott össze a dr. Weltner János elnökletével működő Közalkalmazotti Tanács április 19-én a Nagyvárad téri Elméleti Tömbben. Az eseményen egyebek mellett az intézmény gazdálkodásáról, fejlesztéseiről, a SAP-rendszer bevezetésének nehézségeiről esett szó. Az e-mailben érkezett kérdésekre és a jelenlévők felvetéseire dr. Tulassay Tivadar rektor, dr. Ivády Vilmos gazdasági főigazgató, valamint dr. Stubnya Gusztáv stratégiai, működésfejlesztési és igazgatásszervezési főigazgató válaszolt.

Bár a gyógyításban itthon kedvezőtlenebbek a feltételek, mint Nyugaton és a tengerentúlon, az oktatásban és a kutatásban még mindig élen jár a Semmelweis Egyetem. Kiváló szakembereinknek köszönhetően jó hírnévnek örvendünk külföldön. Dr. Tulassay Tivadar bevezetőjében elmondta: a sok gondot okozó integráció és dezintegráció ellenére az oktatás megújítása töretlenül haladt előre, új szakok indultak. Megjegyezte: három év alatt 853 millió forintot vont el az Oktatási Minisztérium az egyetemtől, ezt a hiányt az idegen nyelvű képzésben résztvevők tandíjából igyekeztek pótolni. Az intézmény-összevonásokkal kapcsolatban kiemelte: igaz, hogy a Testnevelési Egyetem integrációja nem volt sikeres, de előnyökkel is járt a folyamat. Bognár Krisztina főnővér, közalkalmazotti tanácstag felvetésére – hogy miért nem díjazzák az oktatásban résztvevő ápolókat – rektor úr számokkal érzékeltette a források szűkösségét: egy medikusra 1,2 millió forint oktatási keret jut évente, ez azonban a valódi költségeknek csak mintegy a felét fedezi. Gyakran még a tanárok fizetése is gondot okoz.

Szűkös bérkeretek

A nálunk folyó kutatások egyértelműen az egyetem sikertörténetei közé sorolhatók. Szakembereink az utóbbi években mintegy nyolc milliárd forintot nyertek hazai és EU-s pályázatokon. Ennek fontos hozadéka, hogy nem csupán eddig forráshiányból elmaradt vizsgálatok valósulhatnak meg, hanem a nyert összegből jelentősen javíthatók például a kutatások technikai feltételei. Hosszú távon további előnyünk lehet, hogy az eredmények nyomán olyan fejlesztések, innovációk indulhatnak el, amelyekkel a gyakorlatban is hasznosulnak az itteni kutatások, s amelyek másodlagos beruházásokat generálnak.

Sok klinikai dolgozó panaszkodott e-mailben a bérekre. A decentralizált keretek adottak, ebből kell kigazdálkodni a fizetéseket. Tulassay rektor cáfolta azt a vélekedést, hogy az egyetem vezetése visszatart bizonyos összegeket. Sem az Állami Számvevőszék nemrég lezárult vizsgálata, sem a folyamatosan ellenőrző Oktatási Minisztérium sem talált kifogásolnivalót gazdálkodásunkban. Az egyetem likviditási helyzete évek óta jó, ezt a tartalékok feltárásával és a kiváló menedzsmenttel érhettük el. Az állami juttatáson nem tud változtatni az egyetemi vezetés, a klinikák pedig önállóan kezelik saját kereteiket, így a munkáltatói jogokat is azok irányítói gyakorolják. Hasonlóképpen az ő hatáskörükbe tartozik – válaszolt Szabó Diána, az I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika szakdolgozója kérdésére a rektor –, hogy teremtenek-e részmunkaidős foglalkoztatási lehetőséget, illetve honorálják-e alkalmazottaik továbbtanulási törekvéseit, diplomaszerzését. Weltner János KSH-felmérésekre hivatkozva kijelentette: az összjövedelem szempontjából az egészségügyi dolgozók rendkívül rossz helyzetben vannak. Ezek a problémák az egyetemen is jelentkeznek.

Kifogásolt SAP

Többen panaszkodtak az SAP-ra is. Dr. Horányi János docens például egyebek mellett megemlítette, hogy a rendszer a megszokottól eltérő metódust követel, más menürendszerben kell keresgélni és a korábbinál jóval nagyobb mennyiségű papírt igényel a használata. Tulassay rektor válaszában hangsúlyozta: szükség volt egy modern, átlátható, a legújabb infokommunikációs eszközöket használó rendszerre, ebben közmegegyezés volt az egyetemen. Természetes, hogy az újdonságokkal szemben kezdetben ellenállás tapasztalható. Tény, hogy vannak még hibák, de ezek hosszú távon orvosolhatók. A korszerű kórházi informatikai rendszer a telemedicina bevezetésére is lehetőséget ad. Az átállással kapcsolatban felvetődött további kifogásokra rektor úr mellett Ivády és Stubnya főigazgató urak is leszögezték: a jövőben minden hónap 6-ig megkapják fizetésüket a dolgozók, az év eleji – 13. havi munkabér kifizetéséből adódó - nagyobb adóelőleg-levonás miatt senki sem fog több adót fizetni, s hóközi kifizetésekre ezen túl is lesz lehetőség.

A gyűlésen szóba került a két nagy egyetemi beruházás is. Az elképzelések szerint 2007 elején adják át az új Fogorvostudományi Oktatási Központot, 2008-ban pedig az Általános Orvostudományi Kar mintegy 40 ezer négyzetméteres Oktatási Központját. Ugyancsak a közeljövő feladata a külső klinikai telep rehabilitációja, amely a kelet-német mintákat követve valósulhatna meg. A projekt iránt már most komoly európai befektetők érdeklődnek.

Dr. Berki Zoltán, az egyetem szakszervezetének titkára a kollektív szerződés megkötését sürgette. Mint mondta, ők azonnal hajlandóak tárgyalóasztalhoz ülni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a veszélyességi pótlékot sok helyen azért nem kapják meg az alkalmazottak, mert az intézetek még nem végezték el az egyébként kötelező egészségügyi kockázatelemzést. A titkár a vállalkozásba kiszervezett tevékenységekről, privatizációs tervekről is kérdezte az egyetem vezetőit.

Dr. Tulassay Tivadar szerint három éve nincs akadálya annak, hogy végre megszülessen a kollektív szerződés. Többször jelezte a szakszervezetnek: készüljön egy kívánságlista, amiről tárgyalhatnak a felek. Az egészségügyi kockázatelemzés már folyik, rövidesen mindenhol elkészül, és a jogosult dolgozók megkapják a pótlékot – mondta. A privatizált tevékenységekről szólva a rektor kiemelte: a betegellátásban és az oktatásban nem kerül sor privatizációra, de egyéb járulékos szolgáltatások kiszervezése elképzelhető. Nemrégiben alakult kft.-vé az egyetem 100 százalékos tulajdonában lévő Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió abból a célból, hogy a hátráltató tényezőket megszüntetve, a vállalkozást teljesen piaci alapokra helyezve az ország első számú egészségügyi kiadójává válhasson.

Pap Melinda