Dr. Pörzse Gábor

Egyetemünk gazdasági helyzetét, stabilitását jelentősen befolyásolja, hogy mennyire ügyesen használjuk ki a pályázatok által kínált lehetőségeket, s hogy elnyerésük esetén számításba vesszük-e a ránk háruló kötelezettségeket. Ezt segíti a júliustól működő egyetemi számítógépes pályázati regisztrációs rendszer, amelynek eddigi eredményéről is informál dr. Pörzse Gábor, a Pályázati és Innovációs Központ igazgatója.

Háromféle pályázati forrásból juthat bevételhez – kutatási, valamint stratégiai elképzeléseinek megvalósításához – az egyetem. Az első típusba a tisztán hazai pénzekből táplálkozó pályázatok tartoznak. Ilyen például a vállalkozók befizetéseiből származó Innovációs Alap. Az itt lévő összegekre értelemszerűen magyar nyelven kell pályázni és itthoni bírálóbizottság hirdet eredményt is. Így sikerült, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal tavaly kiírt pályázatán elnyerni 1,6 milliárd forintot a Szentágothai János Tudásközpont megalapítására.

A második pályázati forma vegyes összetételű. Erre példa a Nemzeti Fejlesztési Terv, amelybe uniós pénzek áramolnak a Kohéziós és a Strukturális Alapból, ám az eurók mellé jelentős kormányzati hozzájárulás társul, és ehhez jön még a vállalkozók, illetve az egyetem önrésze. Ebből a konstrukcióból, a HEFOP pályázaton (Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program) nyertünk el mintegy 700 millió forintot a NET felújításához. Nagy műszer-beszerzéseinkhez pedig zömmel a GVOP-n (Gazdasági Versenyképesség Operatív Program) keresztül juthatunk forrásokhoz. Ez tavaly majdnem 400 millió forint értékben sikerült. Ezeknél a pályázatoknál ugyancsak magyar bírálóbizottság dönt, de brüsszeli jóváhagyással.

Újszerű együttműködések

Az előbbiektől merőben eltérő harmadik csoportba már a kizárólag uniós pénzek tartoznak. Az angol nyelven Brüsszelbe beadott pályázatokat nemzetközi zsűri értékeli. Idetartoznak az EU kutatás-fejlesztési keretprogramjai: a közismert 6-os és az egyelőre még szerveződő 7-es. Utóbbi költségvetéséről mostában határoz az Európa Parlament. Amint dr. Pörzse Gábortól hallottuk, a tervben körülbelül 77 milliárd eurónyi pénzösszeg szerepel. Ez a szokásoktól eltérően négy év helyett hét esztendőre szólna, és újdonság még, hogy komoly hangsúlyt helyeznek az alapkutatásra – ami nélkül nincs alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés, majd termék a piacon –, valamint az ipar és a közpénzből finanszírozott kutatások összekapcsolására. Korábban az ipar elzárkózott az állami forrásokkal való közösködéstől, de rájöttek arra, hogy komoly összeget takaríthatnak meg a közpénzből finanszírozott kutatások eredményeinek felhasználásával. Ily módon nincs többé akadálya annak, hogy bizonyos stratégiai kutatási területeken (például innovatív gyógyszerfejlesztés) olyan új technológiai platformok (Joint Technology Initiative-ek) jöhessenek létre, amelyek költségeit 50-50 százalékban az ipari cégek és az EU állná. E közös akciókra, például a gyógyszerkutatásban, a tervek szerint évente 440 millió eurót áldozna az unió hét éven át.

Látható, hogy egy ilyen nagy intézménynek, mint egyetemünk, számos alkalma adódik a pályázásra. De fontos tudni, hogy mely témákban, területeken vagyunk leginkább esélyesek, kutatóink, pályázóink közül kik a legaktívabbak, a nagy pénzeket „hozók”, s kiknek, mikor kell segíteni a partnerkeresésben vagy közvetítésben. Ám ezen szakmai szempontok mellett legalább annyira lényeges tisztán látni a pénzügyi kérdésekben is. Hiszen nagyon sok szerződés születik a sikeres pályázatok kapcsán, amelyek finanszírozása viszont csak évek multán várható. Addig ezeket az összegeket az egyetemnek, illetve az adott intézetnek kell megelőlegeznie. A tetemes költség pedig komolyan veszélyeztetheti likviditásunkat, ha nem figyelünk oda. Éppen ezért naprakészen ismerni kell minden egyes pályázat stádiumát, sorsát, a vele kapcsolatos kötelezettségeinket (önrész), s hogy mikor számíthatunk belőlük bevételre.

Beszédes mutatók

Erre szolgál a fél éve, rektori utasításra létrehozott internet alapú egyetemi pályázati regiszter, amelybe belépve a pályázni szándékozóknak, illetve a már nyerteseknek kötelezően közölniük kell egy kétoldalas kérdőív kitöltésével a pályázatukkal összefüggő lényeges szakmai és pénzügyi információkat. Így július 1-jétől már pontos adatokkal követhető az éppen aktuális helyzet. Hamarosan a még futó, de a regiszterben nem szereplő pályázatok adataival is feltöltik az adatbázist, hogy teljes képet kaphassanak az egyetemen futó összes pályázatokról – tájékoztatott Pörzse Gábor.

A júliustól eltelt öt hónapban egyetemünkről beadott 55 pályázat körülbelül 14,7 milliárd forint elnyerését célozta meg, ebből siker esetén 6,8 milliárdos bevételt várhatunk. Közülük 10 pályázat (összérték: 7,8 milliárd, amelyből 1,8 milliárdot remélhetünk) még elbírálás alatt van.

A másik jól értékelhető mutató alapján megállapítható, hogy idén július 1-től november végéig 28 szerződést kötöttek egyetemünkkel, mint pályázatnyertessel. Az ebben foglalt támogatási összeg meghaladja a 2,5 milliárdot, amiből a ránk eső rész 1,3 milliárd Ft. Ez az összeg több, mint amit 2004-ben összesen elértünk pályázati forrásokból, holott akkor (a Gazdasági Főigazgatóság adatai alapján) 311 szerződés készült. Az említett eredményt jelentős előrehaladásként értékeli a Pályázati és Információs Központ igazgatója is.

Tolnai Kata–Tóth Andrea